Törökország blokkolná a Facebookot

Újra terítékre került a közösségi média és a szólásszabadság határainak kérdése Törökországban. Az apropó ezúttal Mohamed próféta ábrázolása a Facebook közösségi oldalon. A török bíróság az oldal letiltásával fenyeget, amennyiben az nem tartja tiszteletben a muszlim értékeket, amelyek értelmében tilos a próféta ábrázolása.

A Today Zaman törökországi lap értesülései szerint január 25-én a bíróság utasította a Facebookot, hogy tiltsa le azokat a tartalmakat, amelyek sértik Mohamed prófétát, és ezzel együtt a muszlim vallású embereket. A bíróság kijelentette, hogy amennyiben a Facebook nem tesz eleget a kérésnek, a teljes portál elérhetetlenné válhat az országban.

A Facebook elleni fenyegetés nem alaptalan. Tavaly tavasszal Recep Tayyip Erdogan akkori miniszterelnök nyomására rövid időre a YouTube és a Twitter közösségi platformok is elérhetetlenek voltak az országban. Ankara bevett szokása a független média megregulázása, amennyiben az nem hajt fejet a vezetés akarata előtt. A tavalyi incidenst követően az intézményi függetlenséget vizsgáló amerikai Freedom House 2014-es jelentésében leminősítette Törökországot a „részben szabad” kategóriából a „nem szabad” országok csoportjába. Erdogan közösségi média elleni hadjárata akkor nemzetközi felháborodást váltott ki. Minden kritika ellenére úgy tűnik, a török vezetés nem fél megismételni a szólásszabadságot sértő lépéseket.

Törökországban komoly problémát jelent a cenzúra kérdése. Bár az ország hivatalosan kiáll az elismert szabadságjogokért, mégis sorra érkeznek az ennek ellenkezőjét bizonyító intézkedések. Decemberben például az említett Today Zaman főszerkesztőjét és további neves média személyiségeket tartóztattak le tervezett puccskísérlet vádjával, az érintettek szerint csupán azért, mert a kormányt bíráló cikkeket jelentettek meg. Később a vádakat ejtették. Az eset kapcsán ezrek vonultak utcára a szólásszabadságot követelve.

Január elején a Cumhuriyet nevű napilap is komoly vizsgálat alá esett, mivel négy oldalt szenteltek volna a Charlie Hedbo különkiadásából adaptált karikatúráknak. Egy nappal azután, hogy az újság bejelentette, hogy képeket fog megjelentetni a francia lapot ért támadás utáni kiadásból, a török rendőrség megállította az újságot szállító teherautókat, és átvizsgálta azok tartalmát. Kizárólag azok a lapok jelenhettek meg, melyeket a rendőrség engedélyezett, és amelyek biztosan nem tartalmazták a többek között Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat. Később az isztambuli főügyészség vizsgálatot indított a Cumhuriyet ellen rágalmazás és gyűlöletkeltő magatartás vádjával.

Az amúgy szekuláris államként definiált Törökországban parázs viták folynak a vallást illetve az egyéni szabadságjogokat érintő kérdésekben. A kilencvenkilenc százalékban muszlimok által lakott ország modern demokráciaként értelmezi magát, mégis egyre fontosabbnak tartja az iszlám értékek és tradíció megőrzését. Ebben a környezetben nem meglepőek a sokszor egymásnak ellentmondó demokratikus illetve iszlám értékek közötti lavírozásból adódó súrlódások.