Kicsalogatná az oroszokat az erdőből az EU főképviselője

Egy Federica Mogherini nevével fémjelzett dokumentum arra kéri az EU-tagállamok külügyminisztereit, fontolják meg, hogyan tudná az Unió a szankciós politikán túl proaktívabb megközelítéssel „kicsalogatni az erdőből” az oroszokat és lépésről-lépésre életet lehelni az ukrán válság miatt lefagyott kétoldalú viszonyba. A papír a krími és a kelet-ukrajnai szankciókhoz való differenciált hozzáállás lehetőségének gondolatával is eljátszik.

Óvatos és fokozatos nyitást sugall az EU tagállamainak az Oroszországhoz fűződő viszony normalizálása érdekében az a négyoldalas dokumentum, amelyet Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője készített egyfajta gondolatkísérletként a tagállami külügyminiszterek orosz kérdésnek szentelt hétfői stratégiai vitája elé.

„Felvetődik a kérdés, hogy a jelenlegi politikát érdemes-e kiegészíteni egy proaktívabb megközelítéssel annak érdekében, hogy politikai változást generáljunk Oroszország részéről?” – veti fel a kérdést a BruxInfo birtokába került dokumentum, amelyet a hétfői stratégiai vita kiindulópontjának szán a főképviselő. Diplomáciai források szerint Mogherini felhatalmazást szeretne kapni a külügyminiszterektől arra, hogy Moszkvába utazzon, ahol személyesen tájékoztatná a moszkvai vezetést az EU nyitási készségéről, feltéve, hogy létezik ilyen egységes tagállami akarat.

Mogherinit kezdettől fogva gyanakvással szemlélik azok a tagállamok, akik túlzott oroszbarátságot rónak fel neki. Egyes információk szerint a mostani dokumentumot sem fogadták túlzott lelkesedéssel a Moszkvával való keményebb bánásmód hívei, a lengyelek, a baltiak, a skandinávok és a britek.

Annak ellenére, hogy a dokumentum világosan leszögezi: mérhető és érdemi előrelépés nélkül Oroszország részéről szó sem lehet az idén lejáró szankciók enyhítéséről vagy kivezetéséről. Az irat azt is kiemeli, hogy bármilyen további lépés az EU részéről nem jelentené a régi kerékvágásba való visszatérést és szorosan összefüggene a tavaly szeptemberi minszki megállapodás teljes végrehajtásával.

Mogherini dolgozata új elemként ugyanakkor felveti a Krímmel és a Dél-Ukrajna destabilizálásával kapcsolatos szankciók esetleges differenciálását. Megítélése szerint a Krímben, ahol rövid távon nem várhatók változások, a szankcióknak hatályban kell maradniuk mindaddig, amíg a megszállás tart. Kelet-Ukrajnával összefüggésben viszont a szankciókat a minszki megállapodás orosz végrehajtásával kötnék össze, és amennyiben ez a pozitív változás bekövetkezik, az EU-nak úgymond késznek kell lennie a büntetőintézkedések enyhítésére.

Emlékeztetőül: az EU az idők folyamán eddig 132 magán- és 28 jogi személyt sújtott vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal Ukrajna területi egységének megsértése miatt. Tavaly július végén pedig gazdasági szankciókat vezettek be, korlátozva a többségi állami tulajdonban lévő orosz bankok, továbbá nagy energia és hadiipari cégek európai tőkepiachoz való hozzáférését. Emellett még fegyverembargót is bevezettek az úgynevezett kettős (polgári és katonai) használatú termékek exportjára. Végezetül elsősorban az orosz energiaforrások feltárásához és kiaknázásához szükséges nyugati csúcstechnológiák kivitelére is tilalmat rendelt el az Európai Unió.

Az egy év után lejáró szankciók felülvizsgálata márciustól lesz esedékes, és az Európai Tanács márciusi ülésén a vezetőknek meg kell adniuk az iránymutatást az EU számára, hogy mi legyen a hosszabbítással. Ez a határidő a főleg az olaj árának szabadesése és a rubel árfolyamának zuhanása miatt Mogherini környezete és mások szerint is olyan kedvező helyzetet teremthet, hogy talán érdemes lehet megpróbálkozni a holtpontról való elmozdulással mind az ukrán válságot, mind pedig a befagyott kétoldalú kapcsolatrendszert illetően.

A főképviselő által köröztetett papír ennek megfelelően számba veszi mindkét oldalon azokat az érdekeket, amelyek egy lassú és fokozatos közeledés alapját képezhetik. Ami Oroszországot illeti, a szankciók megszüntetésén kívül megemlíti például az Eurázsiai Unió EU által történő elismerését, a Gazprom harmadik energialiberalizációs csomag alól történő mentesítését, vagy a vízummentes tartózkodást orosz állampolgárok számára az EU-ban rövid idejű beutazásoknál.

A dokumentum szerint ez a szelektív és fokozatos „együttműködés”, de inkább közeledés három fő területre fókuszálhatna: a külpolitikára, a kereskedelemre és a szektorális együttműködésre (ide tartozik például az energiaszektor is).

Ami a külpolitikai kérdéseket illeti, Mogherini felveti, hogy az EU fontolóra vehetné a politikai párbeszéd felújítását annak érdekében, hogy Oroszország még együttműködőbb magatartást tanúsítson a legfontosabb regionális kihívások rendezésében és az emberi jogokkal kapcsolatos uniós érdekek előremozdításában. Ezek közé sorolja Szíriát, Irakot és az Iszlám Állam elleni harcot; Líbiát, a Közel-Keletet, Iránt, az Ebolát, de még Észak-Koreát is, amelynek vezetőjét meghívták Moszkvába a május 9-i győzelem napi megemlékezésekre.

Ami a kereskedelmet illeti, a dokumentum szerzői megjegyzik, hogy Moszkva mostanában tapogatózni kezdett, hogy az EU miként viszonyulna az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz (EGU). Ebben a kérdésben meggondolásra érdemesnek nevezi, hogy az EU és az EGU közötti közvetlen kapcsolatok létesítésén vagy két- és többoldalú megállapodásokon keresztül lenne-e érdemes közelíteni a kérdéshez.

A papír végül több ágazatot is érintő vitás ügyet is elsorol, amelyek már jó ideje egy helyben állnak. Egyúttal megpedzi a félbeszakadt szektorális párbeszéd vagy együttműködés felújítását többek között az energetika, a vízumkönnyítés, az orosz PNR, a klímaváltozás, a környezetvédelem, a modernizációs partnerség és a felfüggesztett programok (Erasmus+ és Horizon2020) területén.