„A 17 párizsi áldozatnak azért kellett meghalnia, mert olyan dolgokat testesítettek meg, amelyek elviselhetetlenek a fanatikusok számára: a kritikát, a humort, a szatírát és a szabad véleménynyilvánítást”– jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke hétfőn a múlt heti terrortámadásnak szentelt plenáris vitán.
Az egész Európát felkavaró párizsi terrortámadásról tartott vitával kezdődött hétfőn Strasbourgban az Európai Parlament idei első plenáris ülése. „A terrorra még teljesebb demokráciával, még nagyobb nyitottsággal és még több toleranciával válaszolunk” – jelentette ki Martin Schulz, a képviselőtestület elnöke, miután felolvasta a Charlie Hebdo francia hetilap és egy zsidó élelmiszerüzlet ellen elkövetett múlt heti merénylet 17 áldozatának nevét.
A pártcsoportok vezérszónokai az alapvető európai értékek megerősítésének minősítették az állampolgárok millióinak szolidaritásáról tanúskodó demonstrációkat több európai városban és az egész világon.
A meghatározó pártcsoportok szónokai hitet tettek a demokratikus alapértékek mellett, és volt aki kezdeményezte, hogy az EP a Szaharov díjjal ismerje el a Charlie Hebdo című szatirikus lap érdemeit. Az euroszkeptikus Nigel Farage ugyanakkor részben a Nyugatot hibáztatta a történtekért és közvetlenül összekapcsolta azt a szíriai és iraki szerepvállalással. A brit populista politikus szerint az európai elveket tagadó „ötödik hadosztály” él az EU tagállamaiban.
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke az „iszlám fundamentalizmust” nevezte meg a terrortámadások bűnöseként, és megkérdőjelezte, hogy Európa vajon képes-e megvédeni a polgárait az erőszak ellen.
„A 17 karikaturistának, újságírónak, rendőrnek, egyszerű munkavállalónak és zsidó polgárnak azért kellett meghalnia, mert olyan dolgokat testesítettek meg, amelyek elviselhetetlenek a fanatikusok számára: a kritikát, a humort, a szatírát és a szabad véleménynyilvánítást” – szögezte le felszólalásában Martin Schulz. Az EP elnöke szerint „nem engedhetjük, hogy a félelem, az antiszemitizmus, az iszlámellenesség vagy a gyűlölet kezdje ki meghatározó értékeinket: a vélemény és a sajtó szabadságát, a toleranciát és a kölcsönös tisztelet elvét.
A francia néppárti Alain Lamassoure „az emberség szökőárjaként” utcákra vonuló milliós embertömeget „az európai népek testvérisége melletti zengő kiáltásként” írta le. „2015. január 11. az értékeiben egységes, a gyűlölet ellen kiálló (…) népek Európájának születésnapja” – mondta a képviselő, hozzátéve, hogy „az európaiak a békét tartják a legfontosabb értéknek, a békét pedig a köztünk lévő különbségek fenntartásával kell megőriznünk.”
„Elmondom, ahogy azt már világszerte millióan elmondták: soha nem hátrálunk meg” – mondta Pervenche Berès francia szocialista képviselő. „Ha egyikünket katasztrófa sújtja, nem engedhetjük, hogy bármi is éket verjen közénk. Mindnyájan Charlie-k vagyunk, akiknek a lemészárlását semmilyen Isten nem rendelte el. Az ideálunk a demokrácia. Álljunk ki érte úgy, hogy Szaharov-különdíjjal ismerjük el a Charlie Hebdo-t” – javasolta a szocialista politikus.
Helga Stevens, belga konzervatív-reformer képviselő szerint „bármi is történik, értékeink nem változnak, mert hiszünk a szólásszabadságban és a vallásszabadságban. „A fájdalom erősítse meg eltökéltségünket, és álljunk ki a támadásokkal szemben. A veszteségnek össze kell minket kovácsolnia, mert csak együtt győzhetünk” – mondta.
„Ne felejtsük el, hogy egy fekete nő, egy muszlim és egy tősgyökeres francia volt a három megölt rendőr. Ez ékesen tanúsítja, hogy társadalmunk multikulturális, a jogállam pedig mindenkinek megadja a lehetőséget az érvényesülésre. Ugyanakkor a kudarcunkat is el kell ismernünk, Madridtól Londonon át Párizsig. A terroristák saját gyermekeink közül kerültek ki, itt születtek, itt nőttek fel, de itt is haltak meg” – jelentette ki a liberális frakció elnöke, a belga Guy Verhofstadt.
„Franciaország gyászol, de szilárdan és egységesen, a barbárság elleni gátként áll ki az újságírók, rendőrök, állampolgárok gyilkosaival szemben” – hangsúlyozta Patrick Le Hyaric francia baloldali (Egyesült Baloldal) képviselő. A politikus szerint nem áldozhatjuk fel a biztonságot a szabadság oltárán, de a szabadságot sem a biztonság oltárán (…). És nem hagyhatunk magára ennyi kerületet, ennyi fiatalt és gyermeket sem.”
A zöldek képviseletében Michèle Rivasi francia képviselő úgy vélte, hogy „a 17 áldozatra, művészekre és újságírókra, rendőrökre, keresztényekre, zsidókra, ateistákra és muszlimokra gondolunk. Nem szabad a fanatikusok és demagógok építette csapdába esnünk. Nem a civilizációk harcáról van szó. Ugyanilyen csapda lenne, ha állampolgári jogainkat egy biztonságpolitikai arzenálért cserébe feláldoznánk.”
Az euroszkeptikus Nigel Farage brit képviselő elsősorban a közel-keleti katonai műveletek miatt bírálta a politikai vezetőket. „Annyit értünk pusztán el, hogy sikerült nagyon mély ellenérzést kialakítanunk magunkkal szemben a muszlim közösségben. Engedtük, hogy a gyűlöletet prédikálók elfogadhatatlan dolgokat hirdetve büntetlenül járjanak-keljenek közöttünk. Az eredmény, hogy az elveinket tagadó ötödik hadosztály él országainkban” – közölte.
A független képviselők közül a francia Marine Le Pen szólalt fel. „Az áldozatokkal szemben a legfontosabb adóságunk, hogy néven nevezzük, miért kellett meghalniuk. Nem a terrorizmus a tettes. A terrorizmus csupán eszköz. A tettes az iszlám fundamentalizmus. Öl a világon mindenhol, ezrek esnek áldozatául. De magunkra is kritikus szemekkel kell néznünk. Meg tud-e minket, Európa népeit védeni Európa az iszlám fundamentalizmus fenyegetésével szemben?” – tette fel a kérdést a Nemzeti Front vezére.
Kitekintő / Bruxinfo.eu