Tanácsi lábat kap a jogállamiság védelme az EU-ban

Az EU tagállamai mostantól alaphelyzetben évente egyszer párbeszédet folytatnak majd a jogállamisággal összefüggő kérdésekről. Az Általános Ügyek Tanácsa által kedden elfogadott új politikai keret ki kívánja egészíteni más uniós intézményeknek és nemzetközi szervezeteknek ezen a területen már meglévő eszközeit és mechanizmusait.

Az Általános Ügyek Tanácsa kedden következtetéseket fogadott el egy új jogállamisági párbeszéd kereteiről és elveiről, felzárkózva ezzel e téren más uniós és nemzetközi intézményekhez. A Tanács lépése részben válasznak tekinthető azokra a kritikákra, amelyek a jogállam elveinek tagállami tiszteletben tartása nyomon követésének elmulasztását vetették az intézmény szemére.

A megállapodás értelmében a kormányok képviselői, úgymint az EU Tanácsának tagjai és – az EU-szerződés keretein kívül eső kérdések napirendre tűzése esetén – úgymint tagállamok egymás között, évente egyszer az Általános Ügyek Tanácsának égisze alatt párbeszédet folytatnak majd „a jogállam tiszteletben tartásának biztosítása céljából”.

A négy tagállam (Németország, Hollandia, Finnország és Dánia) külügyminisztereinek 2013 márciusi levelére, az Európai Parlament különböző jelentéseire (köztük a Magyarországról is készült Tavares-jelentésre) és az Európai Bizottság 2014 márciusi közleményére reagáló tanácsi jogállamisági kezdeményezésnek nincs jogi státusza, és az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárásra való hivatkozás is kimaradt belőle. Miután a tanácsi következtetések az elveken és a fő paramétereken kívül lényegében semmilyen részletet sem rögzítenek, ezért megfigyelők szerint csak a gyakorlati alkalmazás során dől majd el, hogy az egész mire fut ki, és mi egyáltalán az értelme.

Az első ilyen tanácsi vitára várhatóan a jövő év második felében, a luxemburgi soros elnökség alatt kerül majd sor.

Nevük mellőzését kérő források úgy jellemezték a megállapodást, mint egy olyan sakkjátszmát, amelyben a felek „döntetlenben egyeznek meg”. A „puha párbeszédet” az EU-n belüli jogállamiság helyzetével elégedetlen tagállamok és a magukat célpontnak érző országok, köztük Magyarország is elfogadható kompromisszumnak tekintheti és sikerként adhatja el.

Hogy ez tényleg így legyen arra az a tíz alapelv a garancia, amelynek betartásáról a mindenkori elnökségnek kell majd gondoskodnia. Ezek rögzítik, hogy a párbeszédet az objektivitás, a diszkrimináció-mentesség és a tagállamokkal való egyenlő bánásmód alapján kell lefolytatni, és a politikai elfogulatlanságnak, továbbá a bizonyítékon nyugvó megközelítésnek kell áthatnia.

Az elvek között szerepel még, hogy nem sérülhet az átruházott hatáskörök elve; a tagállamok alapvető politikai és alkotmányos struktúráiban gyökerező tagállami nemzeti identitás; az államok területi egysége, államrendjének és nemzetbiztonságának fenntartása és a tagállamok közötti őszinte együttműködés elve sem.

A rövid, mindössze kétoldalas közlemény (ami kiegészül az olasz elnökség 7 oldalas magyarázó háttérdokumentumával) azt is egyértelművé teszi, hogy a tanácsi szintű párbeszédet úgy alakítják majd ki, hogy az kiegészítse más uniós intézmények és nemzetközi szervezetek jogállami eszközeit és mechanizmusait. Így az előző Európai Bizottság által idén márciusban kiadott háromlépcsős eljárásról szóló közleményt is, ami egyfajta köztes mechanizmus lenne az egyes ügyeket érintő kötelezettségszegési eljárások és a 7-ik cikk szerinti eljárás között, és a jogállami elveket veszélybe sodró rendszerszintű problémákat kívánná kezelni.

A BruxInfónak a Bizottságnál azt mondták, hogy a José Manuel Barroso és Viviane Reding fémjelezte márciusi közleményt az új Bizottság is átveszi és szükség esetén kész annak az alkalmazására. Még akkor is, ha a Tanács jogi szolgálata szerint az abban kibontott mechanizmus túlmutat az uniós szerződés jelenlegi keretein.

A most létrehozott tanácsi párbeszédet azonban nem csak a jogállamisággal összefüggő általános kérdések, hanem ha a körülmények úgy indokolják, akkor konkrét tematikus problémák megvitatására is használhatják majd. A külön témák napirendre tűzését bármelyik tagállam kezdeményezheti, természetesen a 10 említett alapelv figyelembevételével.

Az új keret jogilag „hibrid” képződménynek számít, ami azt jelenti, hogy a tagállamok az EU-szerződés keretei közé eső jogállami kérdéseket tanácsi formációban, míg az azok kívül eső, azon túlmutató ügyeket (ilyenek lehetnek egy ország alkotmányával, alaptörvényével kapcsolatos kérdések) kormányközi keretben egymás között vitatják majd meg. Úgy tudjuk, hogy elsősorban Nagy-Britannia ragaszkodott ahhoz, hogy ne közösségi keretben folytassanak párbeszédet a jogállam elveinek tiszteletben tartásáról.

Fontos megszorítás, hogy a politikai párbeszéd kizárólag a jogállamiságra korlátozódik, és nem terjed majd ki az EU-szerződés 2-ik cikkében rögzített más uniós alapértékekre.

Az Európai Bizottság szerepe nem világos a folyamatban, de diplomaták szerint külön felkérésre léphet be a képbe.

A tagállamok abban is megállapodtak, hogy az összegyűjtött tapasztalatok alapján 2016 végén áttekintik a most létrehozott keretet.

A Tanács új mechanizmusa nem befolyásolja a jogállamiság terén már rendelkezésre álló uniós eszközök, így a 7-ik cikk szerinti eljárás alkalmazását.

A BruxInfo úgy tudja, hogy a Juncker-bizottság és annak jogállamiságért felelős alelnöke, a holland Frans Timmermans el kíván térni elődje, a luxemburgi Viviane Reding „hangszóró diplomáciájától” és sokkal diszkrétebben, a színfalak mögött próbálkozik majd a kifogásolható gyakorlatot követő tagállami kormányok meggyőzésével.

A sokéves diplomata múlttal rendelkező Timmermans – aki egyik aláírója volt a 4-ek levelének (lásd felül) – hírek szerint kontraproduktívnak tartja a tagállamok hangos leckéztetését, ami meglátása szerint nem hatékony eszköz arra, hogy változást idézzen elő a terepen. A bizottsági alelnök ezért várhatóan mindig konkrét ügyekben fog párbeszédet kezdeni a szóban forgó tagállammal, diszkréten, ami viszont nem jelenti azt, hogy nem lesz kemény, ha a helyzet úgy indokolja.