Seehofer: Bajorország a „jövő megatrendje”

Világszerte tisztelet övezi Bajorország teljesítményét, a német tartomány „világmárka”, és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) révén vált azzá – mondta Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke szombaton a párt nürnbergi kongresszusát záró beszédében.

Horst Seehofer hangsúlyozta, hogy a 16 német tartomány közül Bajorország a leghíresebb és legelismertebb külföldön, és világszerte „a jövő megatrendjeinek vezető régiójaként” tartják számon.

Bajorország „világmárka”, ami ugyan nem a CSU-nak tulajdonítható, hanem elsősorban a saját piacukon globális vezető pozícióban lévő közepes méretű cégeknek és nagyvállalatoknak, az egyetemeknek és kutatóintézeteknek, de a CSU következetes politikájára volt szükség a sikerhez – mondta a pártot és a bajor kormányt 2008 óta vezető politikus, kiemelve, hogy a 2015-16-os, kétéves költségvetési terv alapján új hitel felvétele nélkül fedezik a kiadásokat és egymilliárd euróval csökkentik az államadósságot.

A külvilág tisztelete a lakosság jólétével és elégedettségével párosul – tette hozzá, rámutatva egy országos felmérés napokban megjelent eredményeire, amelyek szerint valamennyi tartomány közül Bajorországban a legmagasabb a személyes helyzettel és a gazdaság állapotával elégedettek aránya.

A CSU „bivalyerős”, amit annak köszönhet, hogy tartja a szavát és „a választókkal koalícióban” irányítja Bajorországot – hangsúlyozta a tartományt a második világháború óta rendszerint egyedül – koalíciós partner nélkül, a helyi törvényhozásban abszolút többségre támaszkodva – vezető párt elnöke.     Rámutatott egyebek között arra, hogy a CSU állt elő azzal a követeléssel, hogy vezessék be a külföldieket terhelő autópályadíjat és akadályozzák meg a bevándorlók esetleges visszaéléseit a szociális ellátórendszer juttatásaival, a berlini vezetés pedig mindkét ügyben a bajor követelésnek megfelelő intézkedéseket tett.

A CSU a következő időszakban a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedésre összpontosít, és a nagykoalíciós szövetségi kormány tagjaként nem járul hozzá a gazdaságot hátráltató újabb lépésekhez – tette hozzá, utalva a CDU/CSU pártszövetséggel közösen kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) kezdeményezésére bevezetett szociális intézkedésekre.

Németország újraegyesítése óta – a jelenleg nagyjából 12,6 milliós – Bajorország lakossága 1,6 millió fővel növekedett, a CSU-nak ezért gondoskodnia kell arról, hogy mindenki egyformán jól érezze magát „a korlátlan lehetőségek hazájában”, ugyanakkor a bevándorlóknak is tenniük kell az integrációért – fejtette ki Horst Seehofer, hangsúlyozva, hogy a bevándorlóknak „készen kell állniuk a német nyelv elsajátítására és használatára”, a törvények betartására és arra, hogy saját munkájukkal fedezzék megélhetésüket.

Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, Bajorország „szívesen látja” a bevándorlókat – mondta Seehofer, a kongresszus leghosszabban tartó tapsát váltva ki megjegyzésével.

A CSU továbbra is a politikai közép pártja marad, elhatárolódik a jobboldali szélsőségektől – szögezte le a pártelnök-kormányfő. Azzal kapcsolatban, hogy a napokban felgyújtottak egy üresen álló bajorországi panziót, amelyet menekültek befogadására készítettek elő, hangsúlyozta, hogy kormánya a zéró tolerancia elvét érvényesíti a menekültek ellen uszító, idegengyűlölő erőkkel szemben.

Ugyanakkor hevesen bírálta a szociáldemokratákat, amiért Türingia tartományban – szerinte „a méltóságukat szinte feladva” – beléptek a posztkommunista Baloldal vezette koalícióba. Az SPD akár szövetségi szinten is együttműködhet az egykori NDK állampártjának utódszervezetével, ezért „annyira erősnek kell lennünk (a testvérpárt CDU-val együtt), hogy velünk szemben ne tudjanak kormányt alakítani” – mondta Horst Seehofer.

Kifejtette, hogy a CDU/CSU pártszövetségnek nem a többi párthoz fűződő viszonnyal, az esetleges kormányzati együttműködés lehetőségeivel kell foglalkoznia, hanem küzdenie kell azért, hogy abszolút többséget szerezzen a 2017-es parlamenti választáson.

A tartományok közötti pénzügyi szolidaritás rendszerének újrarendezéséről szóló tárgyalásokról kijelentette, hogy amíg Bajorország fegyelmezetten gazdálkodik, mások „belőlünk akarnak éli”, ezért csak olyan megoldáshoz járul hozzá, amely csökkenti a bajorokra nehezedő terheket.

Ezzel kapcsolatban a több mint 500 küldött egyike, Georg Pfister a pártelnöki beszéd előtt elmondott hozzászólásában követelte, hogy Bajorország lépjen ki a Német Szövetségi Köztársaságból.

Bajorországból önálló államot kell formálni, és ennek megvalósítása a bajor miniszterelnök „egyetlen kötelessége” – mondta a küldött. Pfister az utóbbi években minden kongresszuson előadta követelését, amely minden alkalommal szinte egyöntetű elutasításra talált, így a szombaton véget ért kétnapos tanácskozáson is.

Az első nap csúcspontja Angela Merkel kancellár, a CDU elnökének beszéde volt. Merkel elsősorban a testvérpárt és Bajorország sikereit méltatta, hangsúlyozva: a bajor példa igazolja, hogy az „okos gazdaságpolitika” meghozza a várt eredményt.

Bajorország „a leginkább jómódú német tartomány”, amiben nagy szerepe van a vállalkozások kibontakozását elősegítő CSU-s politikának – mondta a kancellár, aki mintegy adventi ajándékként bejelentette, hogy a kormány a következő, keddi ülésén fogadja el a bajor testvérpárt kezdeményezésére kidolgozott törvényjavaslatot az úthálózat fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásába a külföldieket bevonó autópályadíjról.