Budapest még emészti a Déli Áramlat elvesztését

Egyedül Magyarország nem csatlakozott kedden ahhoz a közös sajtónyilatkozathoz és az abban bejelentett kezdeményezésekhez, amelyeket keddi megbeszélésükön fogadtak el a Déli Áramlat gázvezeték-projektben érintett tagállamok miniszterei és az Energia Unióért felelős bizottsági alelnök. Aradszki András az NFM energetikáért felelős államtitkára a BruxInfónak azt mondta, hogy a magyar fél még értékeli a helyzetet és ezt követően dönt arról, csatlakozzon-e a kezdeményezésekhez.

Feltűnést keltett kedden Brüsszelben az, hogy a nyolc érintett EU-tagállam közül csak hét adta nevét ahhoz a közös nyilatkozathoz, amit a Déli Áramlat gázvezeték megépítésében érdekelt országok energiaügyi miniszterei fogadtak el Maros Sefcovic Energia Unióért felelős bizottsági alelnökkel a Vlagyimir Putyin orosz elnök ankarai bejelentése után kialakult helyzetre reagálva.

A közleményt – amelyben az érintett tagállamok felkérték Maros Sefcovicot, hogy a projekt lemondásáról szóló hivatalos értesítés hiányában tisztázza a helyzetet az orosz féllel – a Bizottság mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Olaszország, Románia és Bulgária képviselője írta alá.

Az egyetlen hiányzó Magyarország volt, amely a küldöttséget vezető magyar államtitkár indoklása szerint azért nem csatlakozott a nyilatkozathoz és az abban bejelentett kezdeményezésekhez, mert „még értékeli a helyzetet”. „A Nabucco után ez már a második meghiúsult gázvezeték-projekt, ezért alaposan át kell értékelnünk a kérdést” – jelentette ki Aradszki András a BruxInfónak. Hozzátette, hogy Budapest még a visegrádi négyek körében is meg kívánja hányni-vetni a témát, mielőtt a további lépésekről döntene.

Más forrásokból úgy tudjuk, hogy a magyar delegáció vezetője azzal indokolta kollégáinak a távolmaradást, hogy nem kapott mandátumot a nyilatkozathoz történő csatlakozásra, s erről egyedül a miniszterelnök dönthet.

Az energetikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy semmilyen különutas politika nincs a magyar döntés mögött. Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy a távolmaradás rossz fényt vetít majd Magyarországra, megjegyezte, hogy lehet-e annál negatívabb hatás, hogy sorozatban már a második gázvezeték-projekt hiúsul meg? Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Déli Áramlat lemondása miatt „lehet, hogy Szerbiában és Bulgáriában is igen hideg telek jönnek”. „Mi szolidárisak vagyunk ezekkel az országokkal” – szögezte le. Szerbia nem EU-tagként nem kapott meghívást a találkozóra, ám a bolgár küldöttség csatlakozott a nyilatkozathoz.

A közlemény aláírói egyetértettek abban, hogy az EU-nak továbbra is elkötelezettnek kell lennie a Közép- és a Délkelet-európai gázpiacok integrációja és a gázszállítók, források és útvonalak diverzifikálása mellett. Ennek a két célnak az elérése megköveteli a szükséges infrastruktúrák létrehozását és a fogyasztók érdekében a harmonizált szabályok végrehajtását.

„Új, az uniós joggal összhangban álló útvonalak is hozzájárulhatnak a régió nagyobb fokú ellátásbiztonságához” – húzza alá a hét ország és a Bizottság alelnökének közös közleménye.

A felek megállapodtak egy magas rangú szakértőkből álló munkacsoport felállításáról (ebben az érintett tagállamok kapnának helyet a Bizottság támogatása mellett) a határokon átnyúló és a transzatlanti energetikai projektek kifejlesztésére és végrehajtására irányuló erőfeszítések összehangolására azzal a céllal, hogy diverzifikáltabb legyen a térség országainak gázellátása. A munkacsoport legelső feladata egy cselekvési terv elfogadása lesz a közép- és a délkelet-európai gázpiacok és a gázösszekötők (interkonnektorok) integrálásáról.

Az aláírók egyúttal üdvözölték a kedd reggel aláírt görög-bolgár-román szándéknyilatkozatot a három ország gázrendszerét összekapcsoló „vertikális folyosó” létrehozásáról.