A Déli Áramlat nélkül Délkelet-Európa a kontinens „vakbelévé” válik

A Déli Áramlat gázvezeték megépítésének leállításával a délkelet-európai országok „vakbéllé” válnak a kontinens energetikai térképén, és ha meg is épül az Oroszország és Törökország közötti új vezeték, a régió országainak saját költségen kell majd kiépíteniük a csatlakozáshoz szükséges vezetékeket – nyilatkozták energetikai szakértők hétfőn a Tanjug szerb hírügynökségnek.

Emellett a Déli Áramlattal érkező olcsó gáz helyett az érintett országoknak sokkal többet kell majd fizetniük az energiahordozóért a hosszabb tranzitútvonal miatt.

Az eredeti tervek alapján a Déli Áramlaton keresztül közvetlenül jutott volna el az orosz gáz Közép- és Délkelet-Európába, miután azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt hétfőn bejelentette: Oroszország a jelenlegi körülmények között, az Európai Unió ellenkezése miatt nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat gázvezeték tervének megvalósítását, az érintett országoknak önállóan kell majd gondoskodniuk a gázvezetékre történő csatlakozásról.

Az új vezetéket Oroszország a török-görög határig építi meg, és – ahogy Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója fogalmazott – az európai országoknak a határon kell megvásárolniuk a gázt. „Senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy szeressen bennünket. Ha a fogyasztó nem akarja, hogy a terméket házhoz szállítsák neki, akkor fel kell majd öltöznie, és elmennie a boltba, télen pedig még melegebben kell majd felöltöznie” – illusztrálta Miller.

Vojislav Vuletic energetikai szakértő szerint Szerbia Görögországon és Macedónián vagy Bulgárián keresztül csatlakozhatna a törökországi vezetékhez, a kérdés sokkal inkább az, hogy ki építené meg azt a vezetéket, Belgrádnak ugyanis nincs erre pénze.

Hozzátette, hogy a balkáni országoknak arra sincs sok esélyük, hogy a tervezett Adria-gázvezetékhez csatlakozzanak, amely Görögországból Albánián és az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba szállítana földgázt. Egyrészt azért, mert a vezetéket még el sem kezdték építeni, másrészt nem is lenne elég gáz minden térségbeli érdeklődő számára.

Az sem biztos – folytatta Vuletic -, hogy a balkáni országok az Északi Áramlatból kaphatnának utánpótlást, mert annak a vezetéknek a kapacitását is lefoglalták már más országok, sőt Hollandia, Franciaország és Nagy-Britannia is bejelentette, hogy csatlakozni kíván az Északi Áramlathoz. Ezért szerinte az Európai Bizottság önmaga és Európa energiabiztonsága ellen dolgozik, amikor kifogásokat emel a Déli Áramlattal szemben.

Dragan Nedeljkovic, az Energoportal című internetes lap szerkesztője szerint viszont az EU azt sem fogja megengedni, hogy megépüljön az orosz-török gázvezeték, ugyanis az a cél, hogy Európa minél kevésbé függjön az orosz gáztól. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy más forrásból nagyon kevés földgázt tudnak szerezni, a szállítás pedig további problémákat okoz. Szerinte az olaj és a földgáz árának csökkenése az Egyesült Államok érdekében áll, ezzel a lépéssel szeretnének nyomást gyakorolni Oroszországra.