Az EU versenyjogi biztosa nem zár ki újabb vizsgálatokat

Módszeresen, lépésről-lépésre kíván az EU versenyjogi biztosa utánajárni annak, hogy a tagállamok által multinacionális cégekkel kötött adómegállapodások összhangban állnak-e az állami támogatások nyújtására vonatkozó szabályokkal – szögezte le kedden az EP gazdasági és pénzügyi bizottsága előtt Margarethe Vestager.

Ideiglenes vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazzák a Luxleaks és általában az adóelkerülési ügyek feltárására az EP gazdasági és pénzügyi szakbizottságának liberális tagjai. A javaslatot Margarethe Vestager versenyjogi biztos keddi meghallgatása alkalmából terjesztette elő Michael Theurer, német és Cora van Nieuwemhuizen holland liberális képviselő.

„A napokban a Luxleaks ügyről megjelent kiszivárogtatásokra való tekintettel kötelességünk az adóelkerülés jogszerűségének és legitimitásának a kivizsgálása. Ha a tagállamok és a nagyvállalatok közötti együttműködésnek adóelkerülés az eredménye, azt szélesebb kontextusban kell kezelni, ami túlmutat Luxemburgon” – jelentette ki Michael Theurer, a javaslatot bejelentő képviselő.

A gazdasági és pénzügyi szakbizottság tagjai kedden délután hosszasan faggatták az EU új versenyjogi biztosát az adómegállapodásokról folyamatban lévő vizsgálatokról, továbbá az ügy tanulságairól. Bár Margarethe Vestagert eredetileg a bankok újratőkésítéséhez esetlegesen nyújtandó állami támogatások kapcsán hívták meg a szakbizottsághoz, a kérdések 90 százaléka a luxemburgi adómegállapodásokról szóló friss leleplezésekkel állt kapcsolatban.

A dán bizottsági tag a képviselők kérdéseire válaszolva emlékeztetett rá, hogy jelenleg négy nagy céggel kötött adómegállapodást vizsgál az Európai Bizottság. Ezek közül egyet-egyet Írországban és Hollandiában, másik kettőt pedig Luxemburgban. Előrevetítette, hogy a két ügy után, amelyben a testület már közzétette álláspontját, még a héten újabb állásfoglalás lát majd napvilágot (nem mondta el, hogy konkrétan melyikről van szó), ami lehetőséget ad harmadik feleknek arra, hogy megismerkedjenek a dossziéval és arra reagáljanak.

Vestager megjegyezte, hogy ebben a pillanatban elég keveset tudunk ezekről az adókönnyítésekről. Ezért rendkívül fontosnak nevezte azt, hogy módszeresen, lépésről-lépésre göngyölítsék fel a négy ügyet, amelyek után a versenyhatóságnak is jobb rálátása lesz ezekre a dossziékra. Kijelentette, hogy nem kíván elébe vágni a dolognak, de elképzelhetőnek tartja, hogy később további vizsgálatok induljanak. „Akkurátusan, strukturált módon kívánok dolgozni az ügyön” – szögezte le.

A versenyjogi biztos arra is kitért, hogy szerinte a Luxleaks gyakorlatilag két különböző vitáról szól, amelyek egymással összefonódnak. Az egyik annak kiderítése, hogy vajon a szóban forgó cégek a piaci verseny torzítására alkalmas állami támogatásokban részesültek-e – ilyen helyzet áll elő akkor, ha a cégek által fizetett adónak nincs köze a piaci viszonyokhoz. A versenyhatóságnak elég kapacitása van arra, hogy ezeknek az ügyeknek utánajárjon és tegyen valamit – tette hozzá.

A másik vita azonban továbbmegy ennél és belenyúlik a politikai térbe. Jelesül szerinte arról szól, hogy az elmúlt években a tagállamok által praktizált adóverseny vajon folytatható-e így? Erről a nemzeti parlamentek bevonásával intenzív vitát kell folytatni – tette hozzá. Egyúttal jelezte, hogy időszerűnek tartja a közös, konszolidált társasági adóalap (CCCTB) bevezetéséről szóló korábbi, de a tagállamok által évek óta jegelt bizottsági javaslat leporolását. Fontosnak nevezte a közös adóalapot, hogy a cégek összehasonlíthassák a különböző országok adóit.

„Mi nem jogi válaszokat akarunk találni a múltra vonatkozóan, hanem politikaiakat a jövőt illetően” – vetette fel a biztoshoz intézett kérdésében Szanyi Tibor, magyar szocialista képviselő. Vestager szerint ugyanakkor időnként a múltban gyökerező jogi válaszok vernek hidat a jövőre vonatkozó politikai válaszokhoz.

A dán biztos kérdésre válaszolva leszögezte, semmi jelét nem tapasztalta annak, hogy a kényes adódosszié kivizsgálásában bárki is meg akarná kötni a kezét. A főnöke, Jean-Claude Juncker esetleges felelősségére és a vizsgálatokban játszott szerepére vonatkozó kérdések elől azonban diplomatikusan kitért.

A biztos azt is elárulta, hogy a luxemburgi hatóságokkal javult az együttműködés (Brüsszel az Európai Bírósághoz fordult annak megállapítása végett, hogy milyen információk átadására kötelesek a tagállami hatóságok), és ő arra számít, hogy a jövőben még tovább javul majd.

Kedden még nem volt világos, hogy az Európai Parlament, amely szerdán és csütörtökön tart mini-plenárist, vajon meghívja-e a Bizottság új elnökét, hogy számot adjon a Luxleaks dossziéról. A Bizottság szóvivője szerint a testület nem kíván reagálni egyes képviselői vagy pártpolitikai nyilatkozatokra, ehelyett az EP „konszolidált álláspontjára” vár, mielőtt reagálna. Ha Juncker meghívást kapna, akkor mérlegelni fogja azt, hogy elfogadja azt – közölte a szóvivő.