Brit nagykövet: maradnánk az EU-ban

Az Európai Unió nehézkes szabályairól készített egy sajátos installációt a budapesti brit nagykövetség. Ennek apropóján beszélgettünk múlt pénteken Jonathan Knott-tal, Őfelsége Magyarországra akkreditált nagykövetével többek között a britek Európa-politikájáról, a magyar boltok tervezett vasárnapi zárva tartásáról, és a Nagy-Britanniában dolgozó magyar vendégmunkásokról.

Nagykövet úr, tegnap nyitották meg a BurEUcratia című kiállítást itt az Erzsébet téren. Mi az installáció legfontosabb üzenete?

Úgy gondoljuk, hogy az európai növekedés egyik legfontosabb gátja a rossz szabályozás, ezért elsősorban kevesebb rossz szabályra van szükségünk. 2012 óta Nagy Britanniában egy olyan rendelkezést léptettünk életbe, miszerint csak akkor lehet egy új szabályt bevezetni, ha cserébe kettőt megszüntetnek. Ezzel is a vállalkozások terheit kívántuk csökkenteni.

Az Európai Bizottság új elnökétől mintha azt láthatnánk, hogy erősebb közösségi szabályozást szeretne sok területen. Hogyan fér ez össze a britek előbb említett elveivel?

Pozitívak a várakozásaink, a Bizottság a gazdaság területén már eddig is számos szabályozást vezetett ki. Az új alelnökkel, Frans Timmermans-szal folytatott eddigi beszélgetéseink megerősítették, hogy az új Bizottság is a szabályozások javításában érdekelt. Ugyanakkor szerintünk Brüsszel még nem jutott elég messzire ebben a vállalásában, és további javulásra van szükség.

Mi elsősorban nem kérésekkel fordulunk a Bizottsághoz, hanem példát kívánunk mutatni. A brit kormány tavaly hat elismert üzletembert kért fel, hogy kérdezzék meg európai kollégáikat, és azonosítsák azt a harminc EU-s jogszabályt, ami a legnagyobb terheket róják az európai vállalkozásokra. Épp tegnap jött ki az első jelentés, és örömmel láttuk, hogy a 30 szabályból tízet a Bizottság már meg is szüntetett.

Ha csak a szolgáltatási szektort érintő szabályozásokon enyhítenénk, már azzal is jelentős javulást lehetne elérni. Számításaink szerint ha ezek a vállalkozások szabadon működhetnének, akkor az európai növekedést 1,8 százalékkal tudnánk emelni, amiből például 2,2 millió Jaguar sportkocsit lehetne vásárolni. Sok apró javítást kell végrehajtani a rendszeren, hogy előre tudjunk lépni, és fel tudjuk szabadítani a vállalkozásokban rejlő potenciált.

Én nem látok ellentmondást a brit törekvések az EU hozzáállása között: a jobb szabályozás nem jelenti azt, hogy semmilyen szabályozásra sincsen szükség. Nagyon fontos viszont, hogy a tervezett szabályok hatásait is felmérjük, mint például a vasárnapi zárva tartás esetében. Nagyon fontos hogy megértsük, egy-egy új törvény bevezetése milyen hatásokkal jár. Amikor a vállalkozások jól teljesítenek, akkor az emberek is gazdagabbak lesznek. Nekünk az a dolgunk, hogy az üzleti életben rejlő potenciált végre szabadon engedjük. Éppen ezért sem javasolunk konkrét megoldásokat a BurEUcratia labirintusában, mi csak a problémákra és a lehetőségekre hívjuk fel a figyelmet.

Előbb említette a vasárnapi zárva tartás ügyét, ami Magyarország egyik legnagyobb brit befektetőjét, a Tescót is érintené. A nagykövetség nyilván követi az eseményeket, de tudnak-e valamit tenni annak érdekében, hogy a brit vállalatokat érdekeit figyelembe vegyék a hazai döntéshozók?

Most még csak elképzelésekről beszélünk, úgyhogy erről konkrétumot nem tudok mondani. Az én feladatom az, hogy a brit vállalatok hangját a magyar döntéshozók meghallják, akár a Parlamentben, akár máshol ülnek. Vannak cégek, amik maguk is eléggé ügyesek ebben, másoknak több segítségre van szükségre. Naprakész vagyok a javaslatokkal kapcsolatokban is. A legfontosabbnak azt tartom, hogy az új szabályozásokkal érintett emberek véleményét a döntéshozók megismerjék.

Amikor a magyar kormány képviselőivel találkozik, úgy érzi, hogy értő fülekre találnak a brit cégek javaslatai?

Sokat beszélünk a magyar kormány képviselőivel, az eredmények majd megmutatják, mennyire voltunk sikeresek. A dolgok mostani állása szerint többet nem mondhatok.

Az Ön egyik kollégája, az amerikai ügyvivő nemrég több olyan ügyet is megemlített, amikor amerikai vállalatokat korrupciós kísérletekkel környékeztek meg. A brit kormány mindig nagy figyelmet szentelt a szabad verseny és az átlátható gazdaság alapelvének, ezért nyilván Önök is érzékenyek az ilyen esetekre. A brit vállalatok beszámoltak ilyen problémákról?

Pontosan nem ismerem az említett ügyek körülményeit, ezért konkrétumokat nem mondhatok. Ha bármilyen ilyen panaszt kapnánk, a megfelelő megoldást választanánk, és azt javasolnánk, hogy a cég forduljon bírósághoz. Az ügyvivő által említett problémák véleményem szerint az amerikai és a magyar kormány ügyét képezik, ezért nekik is kell ezt megoldaniuk.

Mi inkább az intézményi környezet erősítését tartjuk jó megoldásnak: szorosan együttműködünk a magyar kormánnyal az átláthatóság megteremtésében. Együtt vagyunk tagjai az Open Government Partnership-nek, és itt is támogatjuk a magyar törekvéseket. Az átláthatóság hiánya egyben a növekedés korlátja is. A két dolog nagyon közel áll egymáshoz: sehol sem lehet komoly gazdasági növekedést elérni, ha a szabályozás nem kiszámítható és átlátható.

Több brit cég is aktív Magyarországon a szolgáltató szektorban, a magyar kormány pedig kiemelten nagy figyelmet fordít az új befektetések idecsábítására. Számíthatunk-e új brit cégek megtelepedésére az országban?

Úgy gondolom minél vonzóbb, kiszámíthatóbb, átláthatóbb a magyar gazdaság, annál több brit vállalat fog majd idejönni. Ha a magyar kormány biztosítani tudja ezeket a feltételeket, akkor biztos vagyok benne, hogy egyre több brit vállalat fog Magyarországon megtelepedni.

Folytatva a kétoldalú kapcsolatok ügyét: David Cameron miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy a brit kormány felülvizsgálja a bevándorlási szabályokat. Mire számíthatnak a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok?

A kormányunk alapvetően a jóléti rendszerrel való visszaéléseket akarja megszüntetni: nem csak a bevándorlók, hanem a brit polgárok esetében is. Eddig nagyon nagylelkű támogatásokat biztosítottunk sokak számára, és nagyon sokan visszaéltek ezzel a lehetőséggel. Az elmúlt kilenc hónapban egyre nehezebbé tettük a jóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférést, de ezzel csak az EU átlagára akarunk visszatérni.

Azokat, akik dolgoznak és hozzájárulnak a brit gazdaság növekedéséhez továbbra is tárt karokkal várjuk, hiszen a brit gazdaság is profitál az ő jelenlétükből. A bevándorlással kapcsolatban nagyon sok ötlet jelent már meg a sajtóban, de központi kormányzati álláspont még nincs. Cameron miniszterelnök még ebben az évben egy beszédben teszi majd nyilvánvalóvá a brit álláspontot, de még nem tudjuk, mi lesz ez.

Néhány héttel ezelőtt az EU által kirótt pótlólagos befizetések okoztak nagyobb felháborodást a brit közvéleményben és a kormányban, újra a felszínre hozva egy esetleges brit kilépés ügyét. David Cameron korábban már ígéretet tett arra, hogy hamarosan népszavazás dönthet a tagságról. Mi ezzel kapcsolatban a brit kormány álláspontja?

Először is tisztázni kell valamit: David Cameron ezt a politikai ígéretet a Konzervatív Párt elnökeként tette, nem pedig kormányfőként. Azt ígérte, hogy ha a következő választás után is ő lesz kormányon, akkor kiírja a népszavazást. Miniszterelnökként nyilván nem tehet ilyen ígéretet, hogy mit tesz majd, ha megint megválasztják. Ez technikai ügynek tűnik, de nagyon fontos különbség.

A brit kormány álláspontja az, hogy az ország jövőjét az Európai Unióban képzeli el. Egy olyan EU-ban, ami megfelel az Unió eredeti céljainak. Számos területen kell azonban változtatni, ami vonzóbbá tenné az Uniót a britek számára, és egyben az Unió többi lakosa számára is. Ez nem csak önérdek: úgy hisszük, hogy legalább három területen kell előrelépni, ha az EU-t egy növekvő gazdasággá akarjuk tenni.

Az első a versenyképesség: ez arról szól, hogy az EU-n belül egy valódi és sikeres közös piac legyen – ez visszavezet minket BurEucratia-hoz is – többek között a szolgáltatások területén is. Tehát Ön például olyan egyszerűen vehessen új pénztárcát az interneten Luxemburgból, mintha csak egy magyar üzletben vásárolna. Ezért fontos a szabályozás is: a belső piacot működőképessé és versenyképessé kell tenni; meg kell szüntetni a nagyvállalatok nemzeti szintű támogatását, arra kell koncentrálnunk, hogy az EU polgárai a lehető legjobban járjanak. Ez az állampolgárok gazdagságáról és jólétéről szól. A versenyképesség nem csak belső, hanem külső is: ebben segíthet például a transzatlanti kereskedelmi megállapodás (TTIP), ami új piacokat nyitna meg az európai cégek számára is. Ha erős a belső piac, akkor erős és jól működő vállalatok léphetnek be ebbe a versenybe is. Ugyanakkor attól tartunk, hogy az euróválság eltérített minket ezektől az alapvető feladatoktól, így a válság végeztével ismét a versenyképesség növelésével kell majd folytatni a közös munkát.

A második komoly ügy a demokratikus deficit. Az emberektől nagyon messzire került a valódi hatalom: egyre több hatáskör van Brüsszel és az Európai Parlament kezében, ami szerintünk nem jó irány. Az idei EP-választások ezt egyértelműen megmutatták: nagyon alacsony volt a részvétel, ami jelzi az emberek tartózkodását. Az euroszkeptikus pártok előretörése újabb figyelmeztető jel az EU számára. Újra kell gondolnunk, hol a helye az igazi hatalomnak: mi a holland mondással értünk egyet: „nemzeti, ahol lehetséges, európai, ahol szükséges”. Az emberek sokkal közelebb állnak a nemzeti kormányukhoz, mint az EU-hoz. Mi úgy gondoljuk, hogy az igazi döntéseknek a kormányközi szinten kell megszületniük, mert itt van meg a kellő demokratikus legitimitás.

A harmadik terület, amit át kell gondolni az az egyenlő elbánás elve. Biztosítanunk kell, hogy az eurózóna tagjai ne dominálják az Uniót. Ezeknek az országoknak lépéseket kell tenniük az újabb válság elkerülésére, de mi úgy gondoljuk, hogy az EU 28 tagból áll, és az eurót nem használó országoknak is kijár a tisztelet, és nem szabad, hogy egy nagy blokk alakuljon ki az EU-ban, ami azután dominálja a teljes döntéshozatalt. Ez a kudarc receptje lenne.

A határozott elképzeléseink és az értük végzett munka is jelzi, hogy maradni akarunk az EU-ban: ha nem érdekelne minket az Unió, akkor miért foglalkoznánk ezzel az egésszel? Ha ki akarnánk lépni, nem lennénk ilyen aktívak. Mi egy olyan EU-t szeretnénk, ami mindenkinek megfelelő, és nekünk is az.

Jean-Claude Juncker megválasztása során egy sajátos brit-magyar szövetséget láthattunk kialakulni…

… nekünk alapvetően a jelölt személyével voltak fenntartásaink, a hátterével és a megközelítésével. Amiatt aggódtunk, hogy az átalakításokhoz szükséges energia hiányzik belőle. Az új bizottság összetétele és a közelmúlt nyilatkozatai után már nyugodtabbak vagyunk, és kíváncsian várjuk, merre indul majd el az új Bizottság.

A múlt héten Pozsonyban találkozott a magyar és a brit külügyminiszter, ahol az energiabiztonságról nyilatkoztak, igen egybehangzóan. Úgy látom, hogy a brit és a magyar álláspont számos esetben nagyon hasonló az európai ügyek kapcsán. Van esetleg valamilyen formális együttműködés a két ország között ezen a téren?

A kapcsolatunk nem ennyire formális: Magyarországgal pont úgy egyeztetünk, mint a többi tagállammal. Ha közös érdekünk van, akkor nyilván megnézzük, miben értünk egyet, és ezt igyekszünk egységesen képviselni a Tanács ülésein is. Mindenkivel szívesen dolgozunk együtt, ha azonosak a céljaink és a felfogásunk. Mi őszintén megvitatunk minden kérdést, például az energiabiztonság kérdését is. Úgy gondoljuk, a források diverzifikálása és az egységes európai hálózat kialakítása az egyik legfontosabb hosszútávú cél.

Ha már szóba került az energiabiztonság: az Egyesült Királyság mindig gyanakvással figyelte az orosz törekvéseket Európában. Magyarországot mostanában gyakran éri az a kritika, hogy Oroszország ügynöke az Európai Unióban és a NATO-ban. A brit kormány osztja ezeket az aggályokat?

Attól tartok, nem tudok segíteni ebben az ügyben. Csak azt mondhatom, amit a kormányom is fontosnak tart: a közös piac az energetika terén, az interkonnektorok kiépítse nagyon fontos, mert csökkentené a külső kockázatokat, és ezzel is támogatná a gazdasági növekedést. A hálózat önmagában nem elég, nem szabad csak Oroszországra, mint egyedüli forrásra támaszkodni, minél előbb újabb ellátókat kell találnunk.