Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A visegrádi országok külügyminiszterei biztosították a régiót teljes támogatásukról azon a pozsonyi konferencián, ahol a Nyugat-Balkán országainak európai uniós integrációs lehetőségeiről tárgyaltak. Szijjártó Péter szerint Magyarországnak stratégiai érdeke a szomszédság stabilitása.
A találkozón résztvevő V4-ek külügyminiszterei mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia és Koszovó külügyminiszterei, valamint Federica Mogherini, mandátumát most megkezdő uniós főképviselő is jelen volt.
A résztvevők közös nyilatkozatukban egyértelműsítették, hogy a bővítési folyamat nem állhat le, és az EU-nak olyan politikát kell folytatnia az érintett országokkal, ami hangsúlyos és elősegíti ezen országok integrálódását a közösségbe. Hasonlóképpen kiemelték a NATO-bővítést is, mint stratégiai célkitűzést a Nyugat-Balkán számára.
A külügyminiszterek külön hangsúlyozták az EU által alkalmazott kondicionalitás, illetve az érdemek alapján történő dialógus fontosságát, a Montenegróval való csatlakozási tárgyalások sikereit és a Belgrád-Pristina párbeszéd folytatását, valamint utóbbi pozitív előrelépéseit.
A felszólaló külügyi tárcavezetők azt javasolták, hogy Szerbia kapcsán történjenek lépések a konkrét tárgyalási fejezetek mihamarabbi megnyitása felé. Albánia vezetőit arra kérték, hogy folytassák reformtörekvéseiket, de Szkopje irányába is támogatásukat fejezték ki. Végül Boszniával kapcsolatban aggodalmuknak adtak hangot, bár azon reményüket is kifejezték, hogy a választások után kedvezőbb politikai környezet alakulhat ki a délszláv országban.
A bővítés továbbra is a közösség prioritása kell legyen, mert az közvetlenül hozzájárul az Unió gazdasági fejlődéséhez – jelentette ki Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a találkozót követő sajtótájékoztatón. „A bővítés vonata nem fáradt el, tovább halad” – fogalmazott Lajcák.
Optimizmusának talán ellentmondhat Johannes Hahn, bővítési tárgyalásokért felelős új uniós biztos kinevezése, aki egyértelműsítette már több fórumon is, hogy az Unió nem bővül a következő ciklusban. Bár Hahn azt is kiemelte, hogy az integrációs folyamat nem állhat le, mégis ez a fajta kommunikáció egyértelműen új fejezetet nyithat az EU bővítési politikájában, a sok-sok évnyi integrációs étvágy után.
Mindenesetre a Visegrádi Négyek pozitív üzenete nem csak azért fontos, mert földrajzilag közel helyezkednek el a régióhoz, hanem mert a négy ország hasonló cipőben járt a 90-es években, mint most a nyugat-balkáni országok jó része.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közös sajtótájékoztató után azt mondta: Magyarország egyértelmű támogatója a nyugat-balkáni országok uniós integrációs folyamatának. Leszögezte: a Nyugat-Balkánt tekintve a térség egyik országának esetében sincs olyan ok, amely miatt az integrációs folyamatot le kellene lassítani. Magyarországnak stratégiai érdeke, hogy szomszédságában stabilitás legyen, és a nyugat-balkáni országok számára ennek egyértelmű útja az uniós integrációjuk felgyorsítása – tette hozzá a tárcavezető.
A miniszterek abban is megállapodtak, hogy a Visegrádi Alaphoz hasonlóan létrehozzák a Nyugat-Balkáni Alapot azzal a céllal, hogy mélyíthessék a regionális együttmüködést, ami sarokköve a nemrég nyilvánosságra hozott nyugat-balkáni országjelentéseknek az Európai Bizottság részéről. A Visegrádi Négyek feladata lesz a szakértelem biztosítása és a regionális projekt támogatása.
Bajtay Máté
