Putyin „ökocsillagai” és a jegesmedvék

Vlagyimir Putyin orosz államfő átfogó terve, miszerint az orosz érdekeket az Északi-sarkon nem csak diplomáciai egyeztetésekkel, de katonai jelenléttel is alá kell támasztani úgy szintre lépett. Október 21-én megkezdte működését a Wrangel-szigeten létesített új helyőrség, mely annak formája után a „sarkcsillag” nevet kapta. Számos bírálat éri azonban Oroszországot a tekintetben, hogy az egyre növekvő katonai jelenlét milyen pusztító hatások forrása lehet a sarkvidék ökológiájára nézve. Putyin, valamint a Védelmi Minisztérium képviselői minden lehetőséget megragadnak annak érdekében, hogy megcáfolják ezeket a kritikákat.

A Keleti Katonai Körzet szóvivője, Alekszander Gorgyejev ezredes október 21-én, kedden közölte, hogy a Wrangel-szigeten lévő „Sarkcsillag” katonai helyőrség megkezdte működését. A helyőrség szimbolikus kulcsát a kivitelező vállalkozó fél tisztviselői adták át a katonai körzet parancsnokának, Szergej Alekminszkijnek a megnyitó ünnepségen.

A helyőrség rendelkezik adminisztratív-, logisztikai-, valamint lakóegységekkel, továbbá van szauna, mosoda, edzőterem és működő internet-összeköttetés. Az orosz hadsereg a Sarkcsillaghoz hasonló, további hat helyőrség létrehozását tervezi. A helyőrség elnevezése a létesítmény formájára utal, mely egy csillagra hasonlít.

Nem mindenki boldog felhőtlenül, hogy Moszkva újranyitja bázisait a térségben. A környezetvédők attól tartanak, hogy a Wrangel-szigetre tervezett jövőbeli katonai bázis (mely a jelenleg megnyílt helyőrségnél jóval nagyobb beruházás) létrehozása katasztrofális következményeket eredményezhet a jegesmedve-populációra nézve. Egy októberben tartott Emberi Jogi Tanács ülésen a Greenpeace oroszországi szervezetének igazgatója Szergej Ciplenkov jelezte Putyin elnöknek, hogy a Wrangel-sziget egyike a jegesmedvék utolsó menedékeinek, ahol a nőstények meg tudják szülni utódaikat. A területen zajló emberi tevékenység, még a legcsekélyebb formában is, – nem is beszélve egy olyan nagyszabású akcióról, mint egy egész katonai bázis felhúzása- elriaszthatja a veszélyeztetett állatokat örökre, ezáltal a kihalás szélére sodorva őket. Putyin erre megígérte, hogy megvizsgálja, indokoltak-e ezek a félelmek.

Katonai segítséggel tisztul a sarkvidék

Az orosz Védelmi Minisztérium kedden döntött arról, hogy a fegyveres erők (továbbra is) részt vesznek abban az elnöki programban, melynek célja az Északi-sarkvidék megtisztítása. A döntés hivatalos bejelentése előtt az orosz védelmi miniszter Szergej Sojgu bizakodásának adott hangot az üggyel kapcsolatosan.

„Ma, úgy gondolom, hogy a testület elfogadja azt a javaslatot, melynek értelmében a különböző orosz érdekeltséggel rendelkező szigeteken tevékenykedő katonai egységek részt vesznek az Északi-sark megtisztítatásában, együttműködve a Természeti Erőforrások Minisztériumával, valamint az orosz Földrajzi Társasággal”- nyilatkozta Sojgu miniszter október 21-én, a Ria hírügynökség információi alapján.

Az orosz Védelmi Minisztérium eddig is aktívan részt vett az Északi-sarkvidék területeinek megtisztításában. Ez évben a Keleti Katonai Körzet egységei a Wrangel-sziget, valamint az Otto Schmidt fok térségéből összesen mintegy tíz tonna hulladékot szállítottak vissza a kontinensre.

Számos bírálat éri a Védelmi Minisztériumot mind belföldről, mind külföldről. A környezetvédők azzal kapcsolatosan fogalmaznak meg kritikát, miszerint a sarkvidék területén zajló agresszív orosz katonai expanzió katasztrofális hatásokat eredményez a terület ökológiájára nézve.

Oroszország tagadja, hogy a katonai kitelepítések tovább növelnék az Északi-sark szennyezettségének szintjét, sőt, számos kezdeményezésük központi eleme a sarkvidék ökológiai biztonságának szavatolása.

Október 11-én a helyettes védelmi miniszter, Dimitrij Bulgakov közölte az újságírókkal, hogy a térségbeli orosz katonai jelenlét nem forrása további szennyezésnek.

„Figyelembe vettünk minden vonatkozó nemzetközi előírást és jogi normát, mely a térség ökológiai egyensúlyát hivatott védeni. Ezen kívül Oroszország egy regionális ökológiai kutatóközpont létrehozását tervezi az Északi-sarkon”- nyilatkozta Bulgakov.

A tervezett központ megfigyelni és felügyelni fogja az orosz és a nemzetközi jogszabályok betartását minden olyan sarkvidéki területen, ahová orosz katonák lettek telepítve. E mellett a térségbe küldött katonák mindegyike képzésen fog részt venni, mely során megismerik a vonatkozó nemzetközi jogszabályokat, normákat az ökológiai biztonság fenntartása érdekében.

A Védelmi Minisztérium egyfajta menetrendet dolgozott ki a sarkvidéki környezet védelme érdekében.

„Jelenleg az orosz szakemberek elemzik az Északi-sark valós ökológiai helyzetét, kiemelt tekintettel azokra a térségekre, ahol jelenleg orosz katonák állomásoznak, illetve ahol korábbi szovjet telepek maradványai találhatóak. Azt tervezzük, hogy az elkövetkező néhány évben a régi és lepusztult épületek maradványait eltávolítjuk, annak érdekében, hogy az érintett területeket helyre lehessen állítani. Ez magába foglalja többek között a romok eltakarítását, az épületek alapjainak illetve fém alkatrészeinek eltávolítását. A hulladékot a tervek szerint vagy a kontinensen, vagy a helyszínen tervezik újrahasznosítani”- emelte ki a helyettes védelmi miniszter.

Még ez év júliusában Oroszország öt milliárd eurót különített el Északi-sarki környezetvédelmi projektre. Az összeg az Északi-sarki Tanács ( vagy Sarkvidéki Tanács) által 2005-ben létrehozott PSI (Project Support Instrument- Projekttámogató Eszköz) szervezetének pénzügyi alapjához kerül. A folyósított összegből – mely csak az első kifizetés- környezetvédelmi projekteket fognak finanszírozni az Északi-sark orosz érdekeltségű területein. A PSI számára elkülönített pénzügyi forrásokat az Északi Környezetvédelmi Pénzügyi Társaság (NEFCO) koordinálja. A pénzügyi kezdeményezés középpontjában olyan intézkedések állnak, melyek az érintett terület további szennyezésének megelőzését célozzák, mint például a környezetben tartósan megmaradó veszélyes anyagok jelenlétének minimalizálása, illetve természetesen hosszabb távon azok teljes eltávolítása.

A PSI szervezete nyitott a Sarkvidéki Tanács nyolc tagja előtt, valamint az érdeklődő országok előtt is.

Folytatódó katonai expanzió

A környezetvédelmi intézkedésekkel, illetve a sarkvidék megtisztításával párhuzamosan továbbra is folytatódik az orosz katonai jelenlét növelése. Az ITAR TASS hírügynökség információi alapján október 21-én Szergej Sojgu védelmi miniszter a minisztérium testületi ülésén felhívta kollégái figyelmét, miszerint tovább kell növelni az Északi-sarkra telepített katonai egységek létszámát. Sojgu kiemelte, az orosz erők a 2014-es évben meglehetősen aktívan és sikeresen rendezkedtek be az Északi-sarkkör területeire Murmanszktól Csukcsföldig, azonban az év további részében még nagyon sok egység kitelepítésére kell sort keríteni. Ezen kívül a miniszter hangsúlyozta, sok tennivaló van annak érdekében, hogy az orosz erők hatékonyan biztosítsák az orosz érdekeket.

„A Védelmi Minisztérium jelenleg azon munkálkodik, hogy a kitelepített egység környezetében többek között logisztikai létesítményeket építsen, illetve az érintett területeken ki-vagy újraépítse a víz-és áramellátást”- adta hozzá Sojgu, üzenve, hogy nem szabad az oroszoknak elbízni magukat, sok még a tennivaló, építenivaló, vagy áttelepíteni való katonai egység.

A védelmi miniszter ezen figyelmeztetését vélhetőleg Szergej Lavrov külügyminiszter szavai előlegezték meg. Lavrov egy hétfőn tartott nyilvános előadásán adott hangot abbéli aggályainak, miszerint a NATO-nak szándékában áll megjelenni az Északi-sark területén.

„Meggyőződésünk, hogy nincs olyan probléma a sarkvidéken, mely indokolttá tenné a NATO jelenlétét, sőt, mi több, egyáltalán nincsenek olyan kérdések, melyek katonai megoldást igényelnek”- közölte Lavrov.

„Az Északi-sarkvidék a párbeszéd területe”- hangsúlyozta a külügyminiszter. Ezt a szlogent Oroszország évek óta használja az Északi-sarkkal kapcsolatos fórumokon. A Sarkvidéki Tanács nyolc tagja tisztában van azzal, hogy a térséggel kapcsolatos kérdésekben erősen függnek egymástól, illetve közös feladatuknak tekintik a térség ökológiájának védelmét, valamint az északi-tengeri hajózási útvonal biztosítását.

Nem meglepő, hogy Moszkva távol akarja tartani a NATO-t az Északi-sarktól. A NATO- orosz együttműködés az elmúlt pár évben az ígéretes, lassú fejlődés helyett fagyossá vált. „Köszönhető” ez többek között az Európa keleti területeire telepített NATO rakétapajzsnak, az „arab tavasz”, a szíriai, valamint az ukrán válság miatti érdekütközéseknek.

Az Északi-sarkvidék kiemelten fontos Oroszország számára. A terület rendkívül gazdag energiahordozókban, melyek többsége – orosz elemzők szerint – az orosz érdekeltségű szigeteken található. E mellett a globális felmelegedés következtében az elkövetkezendő években várhatóan a jég olyan mértékben felolvad, hogy a sarkvidék az év nagy részében jégtörők használata nélkül is hajózhatóvá válik. Ez által lehetőség nyílik egy új, északi kereskedelmi útvonal igénybevételére, mely biztonságosabb, idő-és költségtakarékosabb déli alternatívájánál. A felolvadó vizek hajózhatósága stratégiai jelentőséggel bír, mivel ennek következtében Oroszország kijuthat a nemzetközi vizekre, megerősítve nagyhatalmi jelenlétét a világtengereken.