Mostantól új GDP-számítás az EU-ban

Először becsülte meg az EU és a tagállamok GDP-jét az Eurostat az újonnan bevezetett ESA2010-es statisztikai módszertan alapján. Az eredmény: az uniós GDP 3,7 százalékkal, a magyar pedig 1,6 százalékkal magasabb lett az új számítás szerint 2010-ben. Az EU statisztikai hivatala az új módszertan alapján jövő héten a tagállamok államháztartási hiányát is újraszámolja több évre visszamenőleg.

3,7 százalékkal magasabb GDP-t mutatott ki az Európai Unió számára 2010-ben a nemzeti számlák európai rendszerének új változata, az ESA 2010, amely mostantól végleg felváltja a régi, még 1995-ben hatályba lépett ESA95-ös statisztikai módszertant. Az Eurostat pénteken első ízben becsülte meg az EU, az euróövezet és az egyes tagállamok 2010-es GDP-jét és számolta újra 1997 és 2013 között a bruttó nemzeti terméket az új, modernebb módszertan alapján.

A GDP-számítás módjában bekövetkezett változtatást Silke Stapel-Weber, az Eurostat egyik igazgatója szerint a világban és a gazdasági folyamatokban az elmúlt két évtized alatt végbement átalakulások indokolták, így többek között a globalizálódó gazdaság, az információs és kommunikációs technológiák termelési folyamatokban való nagyobb szerepe és a személyi tulajdonhoz kapcsolódó termékek szerepének növekedése.

A 2010-re uniós szinten kimutatott közel 3,7 százalékos GDP-növekedésből 2,3 százalék a módszertani változás, 1,4 százalék pedig a tagállamok által az átállás alkalmából végrehajtott statisztikai finomítások eredménye. A módszertani változások közül a legnagyobb hatást (2010-ben 1,9 százalékot) a kutatásra és a fejlesztésre fordított kiadások beruházásként való elkönyvelése gyakorolta a GDP-re. A K+F-en kívül a mostantól ugyancsak beruházásnak tekintett fegyverrendszerekre fordított kiadások képezték a második legnagyobb tételt (0,2%).

Ami a statisztikai finomításokat illeti, a legnagyobb hatást a GDP-re az új és minőségileg jobb adatforrások és az úgynevezett illegális tevékenységek fejtették ki. Az Eurostatnál megjegyzik, hogy semmi új nincs a dologban, hiszen a prostitúciót, a kábítószerek gyártását és eladását, valamint a dohánycsempészetet a tagállamok már eddig is figyelembe vehették a GDP-jük megbecslésénél. Ami új, hogy ezúttal egységes szemlélet és sztenderdek alapján számolják majd ki ezeknek az illegális tevékenységeknek a nemzeti össztermékhez való hozzájárulását.

Magyarország esetében az ESA 2010-es rendszeren alapuló revízió 1,6 százalékkal magasabb GDP-t mutatott ki, mint amit a régi, ESA95-ös számítási módszer. Az 1,6 százalékos növekedés kizárólag a módszertani változásra (és nem az adatgyűjtéssel kapcsolatos változásokra) vezethető vissza, és azon belül is 1,2 százalék erejéig a kutatási és fejlesztési kiadások beruházásként való elszámolása.

Az ESA 2010-es számítás alapján a GDP-ben a legnagyobb változást (+9,5 százalékot) Cipruson és Hollandiában (+7,6%) mérték. De, Lettországban például 0,1 százalékkal alacsonyabb GDP jött ki 2010-re.

Ami érdekes, hogy a változások úgyszólván semmilyen hatást nem gyakoroltak a GDP növekedési rátájára.

Az Eurostat most az új módszertan alapján jövő héten közzéteszi a tagállamok újraszámolt államháztartási hiányát és államadósságát több évre (1997-re) visszamenőleg.

Az EU statisztikai hivatala három lényeges módszertani változtatást eszközölt a deficit mértékének a kiszámításában. Ezek közül a legfontosabb annak a kritériumnak a megváltoztatása, ami alapján meghatározzák az állami szektor hatókörét. Ennek következtében az állami szektor bizonyos elemeit újraosztályozhatják. A másik figyelemreméltó változtatás, ami közvetlenül Magyarországot is érinti, a nyugdíjalapok egy összegben történő transzferálásának az elszámolása, ami mostantól több évre elosztva történik majd. Ennek magyar szempontból az lesz a következménye, hogy a harmadik pilléres nyugdíjvagyon államosítása miatt keletkezett államháztartási többlet utólag alacsonyabb lesz, a következő években ugyanakkor lejjebb megy majd a hiány és távolabbra kerül a GDP 3 százalékától.

A harmadik változás a swapokkal összefüggő nettó kamatmozgások kiigazításának a megszüntetése. Végül a mobiltelefon és más engedélyek költségvetési elszámolását is pontosítják az új szabályok, ami hatással lesz majd egyes országok (így várhatóan Magyarország) deficitjének az alakulására is. És természetesen a GDP felülvizsgálata is hatással lesz majd az államháztartási hiányra és a GDP-arányos államadósság rátájára.