Kurdok: Törökország nem segít

A török kormány megkezdte a haderő telepítését a határhoz, azonban konkrét beavatkozás, segítségnyújtás a Kobane városát védő kurdok számára nem történt. A kurd lakosok és vezetők azzal vádolják a török vezetést, hogy csak saját érdekükben sorakoztattak fel csapatokat a határnál, hogy védjék országukat, és nem kívánnak segíteni a dzsihadisták elleni harcban.

Az Iszlám Állam ellen harcoló helyi kurd lakosok szerint a török kormány elmulasztja a tényleges segítségnyújtást a Kobane városát védő kurdoknak, olvasható az al-Jazeera portálján. 

Törökország – miután felhatalmazást kapott a kormány a parlamenttől – haderőt küldött a szír-török határhoz, azonban a helyiek panaszkodnak: „Csak nézegetni küldték őket.”

A török hadsereg csapatokat küldött a határhoz közel lévő Surucba, ötven tankot telepített Mursitpinarba, valamint a helyi rendőrséget fegyverekkel és különböző harci eszközökkel szerelték fel.

A török parlament a héten adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy elhárítsák azon támadásokat, amelyek az ország felé irányulnak bármely terrorista csoport felől.

Azonban hiába Ankara döntése, hogy komolyabb szerepet vállal az USA vezette koalícióban, nem lett átfogóan definiálva, hogy mégis milyennek kellene lennie ennek a szerepnek. A helyi kurd lakosok ezért tétlennek nevezik a török kormányt.

„Először is a török kormány sokáig dilemmában volt saját szerepét illetően, és most, hogy végre eldöntötték, hogy részt vesznek az akciókban, nem elegendő, amit tesznek. Csak azért küldték hadseregüket ide, hogy az megvédje saját hazájukat, és nem azért, hogy segítsenek a kurdoknak”, mondta Aslan Mehmoud, egy 54 éves kurd származású férfi, aki Kobaneból menekült Mursitpinarba.

A dzsihadista szervezet fokozatosan nyomul előre, elérve a várost, és nem tudni, meddig tartanak ki a kurdok segítség nélkül. Ismet Sheikh Hasan, a szíriai kurd erők főparancsnoka elmondta, hogy az Iszlám Állam Rakkából, Aleppóból és más városokból irányítja át harcosait Kobane elfoglalására.

A törökországi, magas kurd népességgel rendelkező Diyarbakirban százak vonultak az utcára, nyomást gyakorolva a kormányra, hogy siessen a Kobane városát védő kurdok segítségére. „Elvárjuk a kormánytól, hogy katonai eszközökkel, ne pedig szavakkal segítse kurd harcosainkat”, mondta egy helyi kurd lakos. A törökországi kurdok a tiltakozásuk jeleként bezárták boltjaikat a városban.

Eközben számos kurd utazott Ankarából, Isztambulból és más városokból a határhoz azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak a menekülteknek, illetve hogy független biztonsági erőket állítsanak fel a határ mentén annak érdekében, hogy megvédjék a kurd falvakat és városokat.

Egy Alizar nevezetű határ menti faluban többen hangsúlyozták, hogy a török és szír kurdok – a határ jelentette választóvonaltól függetlenül – egy országhoz tartoznak, azonban most az Iszlám Állam előretörésével a szír testvéreiknek el kellett hagyni hazájukat. A falu török oldalán lévő kurdok azonban készségesen segítik őket, menedéket biztosítanak számukra. 

Egy huszonöt éves egyetemista, aki az egyetemi tanulmányait függesztette fel, hogy az Iszlám Állam ellen harcolhasson, azt nyilatkozta, hogy „a kormány azon szándékai, hogy segíti a kurdokat a harcokban, alapvetően hasztalan, hogyha közvetlenül nem nyújt nekik támogatást. Ehelyett a török kormány az Iszlám Államot segíti azzal, hogy hagyja, hogy legyilkolják a kurd harcosokat.”

Nincs könnyű helyzetben a török kormány a beavatkozást illetően: a kurdok nyomásának komoly tétje van, hiszen a több évtizede tartó ellenségeskedésnek vethetne véget az a békefolyamat, amely megkezdödött a két fél között. Ugyanakkor a kurdok érvei szerint, ha a török kormány magára hagyja a Kobane városát védő harcosokat, akkor könnyen kudarchoz vezethetnek a béketárgyalások.

Ráadásként a szír külügyminisztérium figyelmezetett: a Szíriába való jogtalan behatolást a szír vezetés agressziónak fogja minősíteni.