Lukasenko: Megoldható lehet az ukrán válság egy éven belül

Alexander Lukasenko belarusz elnök exkluzív interjút adott a Euronews tudósítójának Minszkben, amelyben kifejtette véleményét az ukrán helyzettel kapcsolatban. A katonai konfliktus megállítására, amennyiben szükséges, akár saját fegyveres erőit is bevetné.

A beszélgetés során Alexander Lukasenko többek között saját közvetítő szerepét és az ukrán helyzet egy esetleges megoldási tervét ismertette. Emellett a nyugati országok és Oroszország kelet-ukrajnai konfliktusban betöltött szerepéről is beszélt. Ennél azonban sokkal érdekesebb volt a posztszovjet országokban ma tapasztalható demokrácia válsággal kapcsolatos kijelentése.

A belarusz államfő szerint, ha Ukrajna, Oroszország és a nyugati országok is úgy akarnák, akár már egy éven belül stabilizálni lehetne a helyzetet Ukrajna keleti részén. A szélesebb értelemben vett megoldást az alkotmány megreformálásában és a demokratikus alapelvek alapján történő politikai döntéshozatalban látja. Elítélően nyilatkozott az ukrajnai oligarchákkal kapcsolatban, akiknek az érdekeltségeik messze túlnyúlnak az ország határain, hatalmas vagyonnal és saját fegyveres erőkkel a hátuk mögött – ha úgy kívánja helyzetük – bármikor készek elhagyni az országot. „Semmi közös nincs bennük és Ukrajna népében”– hangsúlyozta Lukasenko.

Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne elismerni a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot önálló, független országként határozottan elutasította és hozzátette, hogy az okokat a Krím-félsziget évtizedekkel Ukrajnához való csatolásában keresők rosszul közelítik meg az egész kérdéskört.

Az elnök továbbra is támogatja Ukrajna egységét és területi integritását. „Egyáltalán nem szabadna olyan befagyott konfliktusoknak még csak létezni sem, mint amilyenek ma is vannak”– hangoztatta az elnök. Példaként említette Dnyeszter Menti Köztársaság kiszakadását Moldovából vagy az Azerbajdzsántól függetlenedni akaró Hegyi-Karabah területeket, amelyek gócpontokat jelentenek a térségben.

Az államfő véleménye szerint a hatalmi játszmák színterévé vált Ukrajnában a kialakult konfliktus kezdeti eseményeiért elsősorban a nyugat okolható. A belarusz elnök az interjúban tagadta Oroszország szerepét a kijevi Majdan (Függetlenség) terén kialakult konfrontációban. „Nem Oroszország játszott ott szerepet, hanem a nyugati országok megbízottai­­ – fogalmazott Lukasenko, hangsúlyozva, hogy ezzel nemcsak Minszk, de az egész világ tisztában van. A belarusz elnök szerint a Krím-félsziget márciusi elcsatolása az ukrán kormány akkoriban hozott, rossz politikai lépéseinek a következménye.

Zárásként elmondta, hogy a posztszovjet országokban élőknek elegük van a demokráciából. Az emberek elkezdték támogatni az erős állam koncepcióját, amely nem engedi, hogy egy az ukrajnai eseményekhez hasonló állapot alakuljon ki, ami egyfajta belső háborút generálhat vagy akár polgárháborúba is torkollhat.

Elmondhatjuk, hogy Európa „utolsó diktátorként” emlegetett Alexander Lukasenko nincs könnyű helyzetben, ugyanakkor képes egyfajta egyensúlyt fenntartani nyugat és kelet között. A belarusz elnök ellenzi a NATO bővítést és az Európai Unióhoz való csatlakozást is elutasítja, ellentétben az ukrajnai nyugatbarát politikusokkal. Moszkva leghűségesebb szövetségesének számító Belarusz ennek ellenére kiáll Ukrajna területi egysége, szuverenitása és függetlensége mellett, ami teljes mértékben szembemegy a jelenlegi orosz külpolitikával.