Draghi a gazdasági lendület megtörését látja

Az euróövezet csak akkor lesz képes túljutni a válságon, ha a magánszektorban is helyreáll a bizalom – jelentette ki hétfőn az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottságában Mario Draghi. Az EKB elnöke megismételte, hogy a monetáris politika még huzamosabb ideig expanzív marad.

Ameddig a látóhatár terjed, az Európai Központi Bank folytatni fogja a mennyiségi lazításon alapuló monetáris politikát, de nem feledkezik el az ehhez a folyamathoz potenciálisan társuló pénzügyi instabilitási kockázatokról – hangsúlyozta hétfői az Európai Parlamentben az EKB elnöke. Mario Draghi hozzátette, hogy eddig nem látták a jelét semmiféle anomáliának, ami beavatkozást tett volna szükségessé.

Az Európai Központi Bank első embere az EP gazdasági és pénzügyi bizottságával folytatott monetáris párbeszéd alkalmával figyelmeztetett, hogy az euróövezetben megtört a gazdasági kilábalás lendülete és a kilátások valamivel rosszabbul alakulnak a vártnál. Draghi az elfogadhatatlanul magas munkanélküliség mellett a továbbra is lanyha hitelkihelyezést nevezte a gazdaság kibontakozásának útjában álló fő akadálynak.

Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelezés normalizálódását mindenekelőtt a kereslet hiánya akadályozza. Draghi szerint még több időre van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi piacon már helyreállt bizalom a reálgazdaságra is tovagyűrűzzön. „Az eurózóna csak akkor lesz képes túljutni a válságon, ha a magánszektorba is visszatér a bizalom” – mutatott rá. Úgy vélte, hogy ha egyszer helyrerázódik majd a kereslet, a bankok bőven képesek lesznek a megnövekedett igényeket kielégíteni.

Az EKB elnöke képviselők kérdésére válaszolva azokra az intézkedésekre is kitért, amelyeket a bank jelentett be szeptember elején a gazdasági növekedés monetáris eszközökkel történő támogatása érdekében. Közölte, hogy múlt csütörtökön 255 eurózónán belüli bank 82,6 milliárd euró kölcsönt vett fel a célzott hosszú távú finanszírozási program (rövidítése TLTRO) keretében. Az elnök bár még korainak nevezte azt, hogy mérleget vonjanak az eszköz működéséről, de úgy látja, hogy már pozitív hatást gyakorolt a piaci hangulatra.

Egy másik szeptember elején bejelentett művelet, az eszközfedezetű értékpapírok vásárlása (rövidítése ABS) csak a bankok egységes felügyeleti mechanizmus létrejöttét megelőző átfogó felmérését követően indul be, ezért nem kell tartani az esetleges fertőzéstől – igyekezett megnyugtatni az aggódó képviselőket.

Draghi egyetértett azzal az analízissel, hogy a bankok átvétel előtti állapotfelmérése és az ezzel a bankokra járuló tőkepótlási feladatok rövid távon hozzájárulhattak a hitelszűkéhez. Ez azonban még mindig jobb, mintha a bankok rossz hitelei felett szemet hunytak volna, hiszen az japán példára zombi bankok kialakulásához vezetett volna, amelyek aztán tényleg nem tudtak volna kölcsönöket nyújtani a gazdaságnak. Arra is emlékeztetett, hogy az eurózóna gazdaságában a pénzügyi közvetítőrendszer szerepét 80 százalékban a bankok látják el, ezért megkerülhetetlen, hogy rajtuk keresztül szabadítsák fel a hitelcsatornákat és próbáljanak hatni a helyzetre.

Mario Draghi egy képviselő kérdésére válaszolva óva intett a fiskális szabályok aláásásától, ez ugyanis szerinte egyet jelentene a bizalom aláásásával. Úgy vélte, hogy a stabilitási és növekedési paktum keretein belül mégis lehetőség van bizonyos rugalmasságra, amit az adott ország speciális helyzetének figyelembe vételével lehet alkalmazni. Ez pedig az Európai Bizottság dolga.

Az EKB elnöke fontosnak nevezte, hogy a költségvetési mozgástérrel nem rendelkező tagállamok átalakítsák kiadásaik szerkezetét és az adóemelésekkel (tehát a bevételek növelésével) szemben elsőbbséget biztosítsanak a produktív, növekedésbarát beruházásoknak. Másoknak pedig követniük kell azokat az országspecifikus ajánlásokat, amelyekre áldásukat adták a tagállamok vezetői – közölte.

Draghi végül azt is bejelentette, hogy Frankfurt felkészülve várja november 4-ét, amikor megkezdi működését az egységes bankfelügyeleti mechanizmus. Jelezte, hogy a monetáris politikai és a bankfelügyeleti funkció fizikailag is szétválik majd: miközben az előbbi alakításában résztvevő tisztviselői gárda az EKB új felhőkarcolójába költözik, addig a bankfelügyelet a város központjában lévő székházban marad.