Nukleáris modernizáció Amerikában

Barack Obama második ciklusa alatt megkezdte a lassan elavulttá váló nukleáris fegyverek és erőművek felújítását.

Barack Obama, aki 2008-as kampányában még a nukleáris leszerelés mellett emelte fel a hangját, 2014-re igazi nukleáris modernizációs hullámot indított el az Egyesült Államokban, új atomerőművek átadásával és növekvő nukleáris védelmi költségtervezettel. A The New York Times megkérdezte Gary Samore-t, Obama volt nukleáris tanácsadóját is, aki a változás fő okaként Putyin ukrajnai behatolását említette, ami mellett az egyoldalú leszerelés értelmetlennek hatna. A sors fintora, hogy Obama 2009-es Nobel díját a Díjkiosztó Bizottság többek között Obama nukleáris leszereléssel kapcsolatos munkájáért ítélte oda az amerikai elnöknek – ami a 2008-as amerikai-orosz leszerelési paktumban csúcsosodott ki.

A támogatók – többek között az Amerikai Légierő –  szerint a nukleáris fegyverkészlet felújításával nem lehet késlekedni. A Légierő vezérkari főnöke szerint itt az ideje, hogy az Egyesült Államok azzá a nukleáris erővé váljon, amire a nemzetnek szüksége van. A jelenlegi hosszú hatótávolságú bombázók közül például a legismertebb B-52-t 1962-ben kezdték használni, és még mindig rendszeresítve van – a Légierő szerint félő, hogy ilyen hosszú időn át tartó használat mellett az USA lemarad az ellenségei légvédelmi rendszereihez képest, és elveszti támadási képességét.  Az Obama-adminisztráció a maga részéről a fegyverek felújítását elengedhetetlennek tartja a fegyverarzenál méretének csökkentéséhez. 

A nukleáris arzenál felújítása nem lesz olcsó. Becslések szerint 2014-2023 között 335 milliárd dollárból fogják tudni fenntartani, illetve a modern kori követeleményeknek megfelelő szinten tartani a stratégiai nukleáris triádot (a hosszú hatótávolságú rendszereket: a nukleáris tengeralattjárókat, az interkontinentális ballisztikus rakétákat és a hosszú hatótávolságú bombázókat); az USA azon képességét, hogy nukleáris fegyvereket légi úton vigyen az óceánon át, valamint ebből fizetnék a nukleáris laboratóriumokat is.

Obama beszéde az ENSZ-ben a nukleáris leszerelésről, 2009.

Németh Anna

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »