Újabb mélyponton az uniós költségvetési kakofónia

A Tanács által a jövő évi költségvetésben javasolt vágás mellett újabb rekord dőlhet meg a kifizetetlen számlák terén – figyelmeztetett Jacek Dominik, az EU költségvetési biztosa a héten az Európai Parlamentben.

Félő, hogy a meghirdetett céllal ellentétesen tovább emelkedik a kifizetetlen számlák összege az uniós költségvetésben. Erre a veszélyre hívta fel parlamenti képviselők figyelmét a héten Jacek Dominik, a büdzséért felelős uniós biztos. Dominik ezt annak kapcsán említette meg, hogy a Tanács a jövő évi büdzsében a pénzügyi kötelezettségvállalásokból 500 millió eurót, a tényleges kifizetésekből pedig 2,1 milliárd eurót faragna le az Európai Bizottság által javasolt kiadásokhoz képest.

A tagállamok által javasolt vágás 60 százaléka (1,3 milliárd euró kifizetés) azokat a költségvetési kiadásokat érintené, amelyek a növekedést és a munkahelyteremtést szolgálnák. Ezzel a Tanács ellentmondana a saját maga által elfogadott politikai prioritásoknak – mutatott rá a lengyel Jacek Dominik.

A biztos elmondta, hogy a kutatási büdzsé tagállamok által tervezett 10 százalékos megnyirbálása 600 projektet érintene hátrányosan 7000 résztvevővel, akik közül 1400 kis- és közepes méretű vállalkozás. A növekedési kiadások mellett a külkapcsolatokra fordított kiadások sínylenék meg leginkább (384 millió euró) a kormányok akcióját, ami források szerint ezen kiadásokon kívánná megspórolni azokat az összegeket, amelyeket az agrárszektorra és a regionális politikára fordítanak.

A baj azonban nem jár egyedül. A Tanács a biztos szerint azt kockáztatja, hogy a meghirdetett céllal szöges ellentétben 1,6 milliárd euróval növelné a tagállamok által elfogadott pénzügyi kötelezettségvállalások (vagyis különböző kiadásokra lekötött pénzek) és a tényleges kifizetések között tátongó mind mélyebb szakadékot. (az 1,6 milliárd euró a 2,1 milliárd és az 500 millió euró különbözete). Mindez azért is aggályos, mert Brüsszel költségvetési javaslata ennek az egyre feszítőbb problémának a stabilizálását célozta 2014-ben és 2015-ben, hogy aztán a következő években jobb tervezéssel hozzálássanak a hátralékok felgöngyölítéséhez.

Bizottsági szakemberek szerint teljesen normális az, ha a kifizetetlen számlák összege egy adott év végén eléri az 5-6 milliárd eurót. Egy ilyen elmaradást viszonylag könnyen lehet pótolni a következő év folyó kiadásaiból. Az EU büdzséjében azonban 2011-ről 2012-re 11 milliárd euró teljesítetlen kifizetési kérelem húzódott át, ami 2012 és 2013 között már 16 milliárdra, a rákövetkező évben (tehát 2014-re) pedig már mindösszesen 26 milliárd euróra hízott.

Ebből az összegből 23,4 milliárd eurót tesz ki az az összeg, amit elegendő pénz hiányában nem tudtak kifizetni a regionális politikai (kohéziós) támogatások kedvezményezettjeinek. Tulajdonképpen a tagállamoknál hiányzik ez a pénz, amelyek jellemzően megelőlegezik a kifizetéseket, majd utólag nyújtják be a számlákat Brüsszelben a Bizottsághoz.

A jelenség oka, hogy a tagállamok az éves költségvetések kitárgyalásakor nem biztosítanak annyi forrást tényleges kifizetésekre, amennyit különben a pénzügyi kötelezettségvállalások indokolttá tennének. Ráadásul – teszik hozzá brüsszeli források – a kohéziós források tagállami felhasználása is felgyorsult az előző hétéves időszak vége felé, miközben a kifizetéseket alultervezték. A kormányok ugyanakkor költségvetési okból nem akarnak több pénzt biztosítani a kifizetésekre. A végeredmény az, hogy évről-évre nő a kifizetetlen számlák összege és az EU nem tud megfelelni fizetési kötelezettségeinek.

A Bizottság még májusban 4,7 milliárd eurós pótköltségvetést készített éppen azért, hogy legyen pénz az elmaradt kifizetések pótlására, legalább olyan tempóban, hogy ne nőjön tovább az egyre nagyobbra dagadó hátralék. A tagállamok azonban eddig nem tudtak dűlőre jutni a kérdésben. Igaz, közben az uniós költségvetésbe idén a versenyjogi pénzbírságokból a vártnál befolyt több bevételnek köszönhetően úgy alakult a helyzet, hogy a 4,7 milliárdos emelésből a 28 tagállamnak együtt mindössze 105 millió euró erejéig kell kivennie a részét. Ennyit kellene tehát pluszban befizetniük még idén a költségvetésbe.

A Tanács az utóbbi években ráállt arra a megközelítésre, hogy szándékosan alacsony kifizetési szintet hagy jóvá, hogy aztán az év közben felmerülő szükséges kiadásokhoz pótköltségvetéssel teremtsék elő a szükséges pénzt. „Ez nem egészséges költségvetési hozzáállás” – bírálta a tagállamokat a költségvetési biztos.