Merkel-tervet sürget országa fejlesztésére az ukrán külügyminiszter

Egy német vezetésű nemzetközi fejlesztési programot, úgynevezett Merkel-tervet kell kidolgozni Ukrajna számára a második világháború utáni Nyugat-Európa támogatására amerikai kezdeményezésre indított Marshall-terv mintájára – jelentette ki az ukrán külügyminiszter német médiumoknak adott pénteki interjúiban.

Pavlo Klimkin szerint az ukrán lakosság nagy többsége támogatja a közeledést az Európai Unióhoz. „Mindenki az európai, demokratikus Ukrajnáról álmodik” – mondta a külügyminiszter a ZDF közszolgálati televíziónak. Hozzátette: az Oroszországhoz hagyományosan erősen kötődő keleti régiókban is csupán a lakosság legfeljebb húsz százaléka áll az orosz orientáció pártján, főleg „az idősebbek és azok, akik az orosz propaganda hatása alá kerültek”.

A nemzetközi közösségnek támogatnia kell Ukrajnát abban, hogy elindulhasson az „európai úton”, a vezető szerepet pedig ebben Németországnak kellene vállalnia – mondta Klimkin, aki azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy szombaton – az ukrán válság kirobbanása óta először – Kijevbe látogat Angela Merkel német kancellár.

„Sokan beszélnek új Marshall-tervről, de miért ne beszélhetnénk Merkel-tervről” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Merkel látogatása „fontos jelkép” Ukrajna számára, azt mutatja, hogy Németország kiáll Ukrajna mellett – tette hozzá.

Klimkin a Handelsblatt című üzleti lapnak nyilatkozva részletesebben kifejtette gondolatait a Merkel-látogatásról és Németország szerepéről. „A kancellár kijevi látogatása az európai történelem e nehéz szakaszában világosan jelzi az Ukrajnával vállalt szolidaritást, és azt, Németország készen áll arra, hogy kezeskedjen a békéért és a biztonságért Európában”.

Németország olyan módon támogathatná Ukrajnát, ahogyan átsegítette Lengyelországot a demokratikus átalakulás nehézségein. Lengyelország német segítséggel „az EU befolyásos tagja lett, és a német vállalatok előtt hosszú távú befektetési lehetőségek nyíltak meg (Lengyelországban). Egy ehhez hasonló modellt szeretnénk Ukrajnában is” – mondta Pavlo Klimkin.

Hozzátette: Kijev elsősorban a fegyveres konfliktusban súlyos károkat elszenvedő Donbassz (Donyec-medence) újjáépítésében igényel német támogatást, továbbá „technikai és katonai” segítségre van szüksége, és támogatást kér az „európai reformok” végrehajtásához.

A Kelet-Európában tevékenykedő német vállalatok érdekképviseletének ukrajnai vezetője, Alexander Markus a Handelsblattnak azt mondta, hogy a válság miatt a német cégek bevétele jelentősen csökken, de csak néhány társaság vonult ki az országból. Vannak vállalkozások, amelyek fejlesztési, bővítési terveket készítenek, hogy kihasználhassák a hrivnya gyengüléséből fakadó előnyöket, amikor majd rendeződik a helyzet Kelet-Ukrajnában – tette hozzá.

A szakértő szerint „egy valódi Marshall-tervet” kell kidolgozni, hogy Ukrajna végrehajthassa a „fájdalmas átalakításokat”, és ellensúlyozhassa a földgáz drágulásának hatását. Ez sok pénzbe kerül, de stabilizálhatja az EU keleti szomszédságának egyik legnagyobb országát, és megnyithatja a komoly növekedést ígérő piacot, amelyen nagy az igény a német termékek iránt, és jól képzett munkaerő áll rendelkezésre – nyilatkozta.

Mindeközben behajtottak Ukrajna területére az orosz humanitárius segélyt szállító első teherautók

Az orosz humanitárius segélyt szállító első teherautók pénteken behajtottak Ukrajna területére, és jelenleg Izvarino határátkelőhelyen tartózkodnak.

Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni jelentése szerint az első járműoszlop 32 teherautóból állt, a délkelet-ukrajnai városok lakóinak szánt élelmiszerrel és közszükségleti cikkekkel. Előzőleg az orosz külügyminisztérium arról számolt be, hogy kimerült minden ürügy a több mint egy hete az orosz-ukrán határon állomásozó orosz konvoj késleltetésére, ezért elindították a járműveket.

A Nemzetközi Vöröskereszt korábban azt közölte, minden érintett fél beleegyezése szükséges ahhoz, hogy a konvoj beléphessen az országba. A járműoszlopnak úgy kell haladnia célja felé, hogy a konfliktusban érintett felek közben nem tartják tiszteletben a fegyvernyugvásra tett ígéreteiket.

Az összesen mintegy 1800 tonna rakományt – élelmiszert, vizet, gyógyszereket, hálózsákokat és áramfejlesztőket – szállító több mint 280 teherautó augusztus 12-én indult el az orosz főváros, Moszkva környékéről, két nap múlva érkezett az ukrán határ közelébe, s azóta a rosztovi területen várakozott.

Oroszország az Ukrajna keleti részében kialakult humanitárius helyzetre való tekintettel augusztus elején az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt kezdeményezte, hogy nemzetközi küldetés keretében induljon orosz segély a régióba. Kijev korábban arra figyelmeztetett, hogy orosz erők a humanitárius segélynyújtás ürügyén benyomulhatnak Kelet-Ukrajnába.