Miből tartaná fent magát egy független Skócia?

Gazdasági vagy identitásszavazás-e a skót függetlenségi referendum? Mérhető-e pénzben az önálló nemzet megszületésének lehetősége?

A függetlenségi népszavazás közeledtével az alapvető kételyek közül a legelemibb kérdésre keresik a választ Skóciában: miből és hogyan fogja fenntartani magát az új állam? Gazdag kis nemzet, vagy egy elszegényedett ország polgárai lesznek-e a helyiek, ha elszakadnak Nagy-Britanniától?

A kilt (ti. skót szoknya), a whisky, és Nessie mellett egyvalami biztosan eszünkbe juthat Európa e távoli pontjáról: az olaj. A csupán az 1960-as években felfedezett északi-tengeri kőolaj kitermeléséből származó jövedelem nagy segítség volt az ipari termelés válságával küzdő Egyesült Királyságnak. Az olajszármazékok feldolgozóiparára épülő Skócia harmadik legnagyobb városa büszkélkedhet London után az egyik leggazdagabb brit település címével. A szürke Aberdeenben is tudják azonban, hogy a kitermelés csúcsa már elmúlt. Eddig több mint negyven milliárd hordónyi nyersolajat hoztak felszínre itt, és még körülbelül huszonnégy milliárd hordónyi készlet maradt kiszipolyozatlanul.

Az olajba kapaszkodnak

Az olajpénzek feletti állami elosztásra ma is akadnak sikeres európai példák. Norvégiában például az 1990-es évektől kezdve létezik egy olajalap, Nagy-Britanniában pedig van egy apró szigetvilág, ahol 1971-ben bátor döntést hoztak a helyiek a kopogtató olajcégekkel szemben: a Shetland-szigeteken egyetlen feldolgozó terminál építését engedélyezték csupán. Mivel több olajcég is végzett kitermelést a szigetek környékén, kénytelenek voltak bérleti díjat fizetni a feldolgozásért, s ebből a kis szigetcsoport harminc év alatt több tízmillió fontot kapott, így múzeumokra, színházakra, iskolákra, és nyolc szabadidőközpontra is jutott a forrásokból.

A múltban a termelés diverzifikálására, a nehézipari húzóágazatok monokultúrájának megtörése ellen már a válsággal teli évtizedekben is próbálkoztak. A második világháborút követően több talpraállítási kísérlete is volt a skót gazdaságnak: 1963 és 1976 között még saját gépjárművet is gyártottak, bízva az ipari termelés újbóli felfuttatásában. A Hillman Imp azonban térdre kényszerült a bányaipari összeomlást is okozó 1970-es és 80-as évek változásai előtt. Akad azonban pozitív példa is a helyi termelési válságból való kilábalásból.

Dundee városa az 1980-as évek videójáték-őrületének köszönhetően a mai napig otthont ad játékfejlesztőket foglalkoztató vállalatoknak. Míg harminc évvel ezelőtt a Timex-cég berkeiben készültek billentyűzetek a számítógép hőskorszakában, ma háromszáz ember dolgozik főként a játékszoftver-ipar grafika szektorában. Említésre méltó egyébként, hogy a skót gazdaság negyedik-ötödik legfontosabb ágazatának tartják az IT- és játékipart. A Tay-folyó torkolatán elterülő város központjában két év múlva felavatják az új Viktória és Albert Múzeumot, amely egyfajta új Szilikon-völgy gyújtópontja is lenne az elképzelések szerint; számos start-up megalakulását már most is támogatják. Cégvezetők szerint az új vállalkozások megalapítását Skóciában leginkább a kudarctól való félelem nehezíti, noha jelenleg a piaci körülmények igen kedvezőek lennének.

Dundee-ban működik az Egyesült Királyság egyik legnagyobb gyógyszerészeti kutatóközpontja, amely a helyi gazdaság tizenhat százalékához járul hozzá. Vezetői aggodalmukat fejezték ki, hogy a függetlenség esetén elveszítenék a Nagy-Britanniában hozzáférhető kutatás és fejlesztési támogatásaikat.

Valutagondok: ki fizeti a pénzromlás árát?

Az önálló Skócia legelső napjától azonban a mindennapokat legelemibb módon meghatározó kérdés nem más, mint a pénz. Egy korábbi cikkben már szó esett arról, hogy Skóciát nem látnák szívesen a brit sterlinget (fontot) használó országok sorában. George Osborne westminsteri kincstárnok néhány hónapja kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy nem az Egyesült Királyság adófizető polgárainak kelljen megfizetniük a pénzromlás árát, ha a skót gazdaság teljesítménye nem a várt szinten alakulna a függetlenség kikiáltását követően. Alex Salmond pártja erre azzal reagált, hogy hosszútávon, és a szomszédságból fakadó izoláció miatt is felesleges vitát indítani arról, hogy a két ország gazdasága mennyire fonódik össze: nem lehet német-görög párhuzamról beszélni, hisz a skót export kétharmada ma is az Egyesült Királyság maradéka felé irányul.

Noha két évvel ezelőtt az euró még valós opcióként merült fel, az SNP – talán az övezeti pénzügyi válságot látván – elhatárolódott ettől. Egy biztos, amennyiben a skót függetlenség teret nyer, a politikusoknak erről a kérdésről kell a legjózanabb döntést meghozniuk. A skótok részéről logikusnak hangzik az az érvelés, hogy az ő adófontjaik is gazdagították az Egyesült Királyság államkasszáját, és hozzájárultak a prosperáló fizetőeszköz erősségéhez.

Kelleni fog a hitel

Londoni piaci és tőzsdei elemzők szerint az önálló Skócia finanszírozása, hitelezése nem lenne annyira drága, mint például Európa jelenleg legfiatalabb államának, a balkáni Koszovónak. Skócia kölcsönökre szorulna a kezdeti időszakban, hisz kiadásai is rögtön akadnának. Részükre a mindenkori Egyesült Királyság hiteldíjának plusz fél, másfél százalékkal drágább finanszírozását tartják reálisnak a szakemberek. Az államadósság átütemezéséről némi konszenzus látszik kialakulni: Skócia népességalapú megoszlást tart elfogadhatónak, amely ebben az esetben a 2016-ra becsült másfél trillió fontos adósságot maga előtt görgető Egyesült Királyságot százötven milliárd átvállalásával segítené ki.

Tény azonban, hogy Skócia mindenképpen hitelezésre szorulna a függetlenséget követően. A vállalkozói szféra megosztott: egyesek könnyebb és közvetlenebb szabályozhatóságot és beleszólási jogokat követelve támogatják az önálló országot, mások piacvesztéstől tartanak. Egy egyszerű példa megmutathatja az ambivalens helyzetet. Glasgowban a BAE Systems háromezer főt foglalkoztat, szinte kizárólagos partnerük a Királyi Haditengerészet. Kérdés azonban, hogy Britannia maradék része szeretne-e hadihajókat rendelni egy másik országból (amelyre azért akad példa más országok esetében is), vagy a cég óriási időszakos bevételkiesést elkönyvelve, hatalmas anyagi ráfordítással áthelyezné székhelyét Angliába? Utóbbi esetben több ezer ember állása is elveszne.

Közeleg szeptember tizennyolcadika, s a skóciai választóknak egy dolgot mindenképpen mérlegelniük kell: hajlandók-e rövidtávú áldozatot hozni egy hosszú, remélhetőleg prosperáló korszakért cserébe?

Sikos Péter

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »