Draghi megmondta, miből lesz a növekedés

Az alacsonyabb adók, az improduktív kiadások csökkentése és szerkezeti reformok szentháromságában látja a gazdaságélénkítés kulcsát Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, aki hétfői parlamenti meghallgatásán figyelmeztette a tagállamokat, eszükbe ne jusson letérni a fiskális konszolidáció útjáról.

A költségvetési szabályok már éppen elegendő rugalmasságot tartalmaznak – hangsúlyozta hétfői parlamenti meghallgatásán Mario Draghi. Az Európai Központi Bank elnöke szerint a deficitszabályok gyakorlati alkalmazása során csak kipipált és számszerűsíthető szerkezeti reformok birtokában van értelme a szabályok rugalmas értelmezésének. Az eurózóna jegybankjának olasz nemzetiségű elnöke az EP új összetételű gazdasági és pénzügyi szakbizottsága előtt jelent meg egy végig vibráló és tartalmas meghallgatáson, amelynek során nem csak monetáris politikával kapcsolatos kérdéseket érintettek.

Draghi nyilvánvalóvá tette, hogy nem tart szükségesnek semmilyen változtatást a stabilitási és növekedési paktum szabályaiban, mert azok már így is kellő rugalmasságot biztosítanak, többek között a strukturális reformok figyelembevételére. Ismeretes, hogy Matteo Renzi és kormányának egyes tagjai nagy erőket vetett be az utóbbi hetekben annak érdekében, hogy a nagyszabású strukturális reformprogram fejében könnyítéséket csikarjon ki a deficit- és adósságszabályok alól.

Most az Európai Központi Bank olasz elnökén volt a sor, hogy hitet tegyen a status quo mellett, és újfent megerősítse, az állami és a magánszféra nagyfokú eladósodása miatt nem látja alternatíváját a fiskális konszolidáció folytatásának. Óva intette a tagállamokat attól, hogy újabb adósságok árán próbáljanak lendületet adni a gazdaságnak.

„Nagyon vigyázni kell arra, hogy ne kérdőjelezzük meg az egyensúly visszanyerésében eddig elért eredményeket” – figyelmeztette azokat a tagállamokat, amelyek költségvetési lazítással kacérkodnak.

Egy képviselő kérdésére válaszolva Mario Draghi azt is elárulta, hogy ő hogyan képzelné el a növekedés beindítását. Az alacsonyabb adók, az improduktív kiadások lefaragása és a szerkezeti reformok egyvelege az, aminek segítségével lendületbe lehetne hozni a gazdaságot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy léteznek olyan strukturális reformok, amelyek megtérülésére nem kell évekig várni, míg más strukturális kiigazítások – mint amilyen a belső piac kiteljesítése – nem emésztenek fel túlzottan nagy költségeket.

Az EKB elnöke továbblépne a gazdasági kormányzás megreformálásában és a költségvetési fegyelmet szavatolóhoz hasonló, akár jogilag kötelező szabályokkal biztosítaná azt, hogy a tagállamok végrehajtsák a gazdaság versenyképességét javítani hivatott strukturális reformokat.

Draghi azt is világossá tette, hogy a történelmi mélyponton levő irányadó kamatok a tartósan alacsony inflációs kilátásokra való tekintettel még jó darabig alacsony szinten maradnak, miként a növekedési szempontokat figyelembe vevő, laza monetáris politika is egy jó ideig változatlan marad. „Fenn fogjuk tartani a laza monetáris politika magas fokát” – szögezte le, emlékeztetve egyúttal arra is, hogy az EKB az eddigieken és a június elején bejelentett eszközökön túl szükség esetén további nem konvencionális intézkedésekre is kész lesz.

Az EKB által az eurózóna bankjai számára biztosított refinanszírozási műveletekből (LTRO-k) – amelyek a reálgazdaság normális hitelezését hivatottak elősegíteni – a hitelintézetek sokkal kevésbé profitálhatnak, mint azelőtt, és amennyiben a bankok nem nyújtanak kölcsönt ebből a nem pénzügyi szektorhoz tartozó magánvállalkozásoknak, vissza kell adniuk a pénzt. „Ez nagyon más refinanszírozási művelet, mint amilyen a korábbi volt” – nyugtatgatta az aggódó képviselőket az eurózóna jegybankjának elnöke.

Az euróövezeti bankok folyamatban levő átfogó átvilágítása kapcsán Draghi nagyon bátorító jelnek nevezte azt, hogy a bankok a vizsgálat elébe menve jelentős mértékű tőkeemelést hajtottak végre a piacokon keresztül. Ha a felülvizsgálat mégis hiányosságokra mutatna rá, a bankoknak 6-9 hónap áll majd a rendelkezésükre a hiányzó tőke bevonására – húzta alá.

Az EKB elnöke nem látja a jelét annak, hogy a megengedő monetáris politika rendszerszintű buborékok kialakulásához vezetett volna például az ingatlanszektorban. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy az EKB refinanszírozási műveleteiből éppen ezért eleve kizárták az építőipari szektor finanszírozását.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek