Felfújják az ukrán kereskedelmi problémákat az oroszok

Első ízben tartanak politikai szintű egyeztetést pénteken az EU, Kijev és Moszkva képviselői az ukrán szabadkereskedelmi megállapodás Oroszországra gyakorolt hatásairól. Magas rangú EU-források szerint ugyanakkor az eddigi technikai szintű egyeztetéseken még alapkérdésekről sem sikerült megállapodni.

Nem túl kedvezőek az előjelek az EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodásról kezdeményezett pénteki háromoldalú – EU-ukrán-orosz – politikai szintű egyeztetések előtt – árulták el kedden nevük mellőzését kérő magas rangú uniós tisztviselők, akik szerint az eddigi szakértői szintű egyeztetéseken még a legalapvetőbb kérdésekben sem sikerült előrehaladni.

Az orosz fél a legutóbbi, július 3-án Brüsszelben tartott technikai szintű egyeztetésen konzekvensen minden bizottsági javaslatra nemet mondott, még azokra is, amelyek a mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodással szemben emelt orosz kifogások rendszerezésére és a folyamat átláthatóvá tételére vonatkoztak. És bár Moszkva hétfőig ígért ellenjavaslatot, ennek kedden még semmi jele nem volt látható. Karel De Gucht kereskedelmi biztos pénteken várja Brüsszelbe az ukrán és az orosz kormány képviselőjét, hogy előbb külön-külön, majd hármasban megvitassák a megállapodás végrehajtásából Oroszország számára fakadó következményeket.

Magas rangú uniós tisztviselők szerint a Moszkva által eddig említett aggodalmak az esetek zömében teljesen alaptalanok, vagy sokszorosan eltúlzottak, míg a kérdések egy kisebb körében kezelhetők.

Az EU és Moszkva között több elvi kérdésben sincs egyetértés. Először EU-tisztviselők nem látnak semmilyen közvetlen összefüggést az EU-ukrán (és az EU-moldovai) mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás és a Független Államok Közösségén belül meglévő szabadkereskedelmi szabályok között. A világban számtalan példa van arra, hogy szabadkereskedelmi megállapodások nincsenek ellentmondásban egymással és semmi sem akadályozza meg Moszkvát abban, hogy a FÁK-on belüli szerződéssel összhangban kedvezményes kereskedelmet folytasson Oroszországgal (más lenne a helyzet, ha Ukrajna belépett volna az eurázsiai vámunióba).

Oroszország azonban nem ért egyet ezzel a véleménnyel, és a két szabadkereskedelmi megállapodás közötti szabályozói eltérésekre hivatkozik. Uniós illetékesek szerint ugyanakkor nem felel meg a valóságnak az, hogy Ukrajnának a szabadkereskedelmi szerződés hatályba lépését követően valamennyi uniós sztenderded és normát át kellene vennie. Nincs ilyen követelmény sem az orosz export szempontjából fontos gépkocsik, sem pedig a vegyipari termékek esetében. A vegyi anyagok hivatalos engedélyeztetésére vonatkozó REACH-irányelvet Ukrajnának nem kell átvennie. Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy a megállapodás nagyfokú rugalmasságot engedélyez Kijev számára a szabályok harmonizálásának kérdésében.

Egy további észrevétel, hogy Ukrajnának bizonyos uniós szabályokhoz való felzárkózása EU-illetékesek szerint nem érinti az orosz és ukrán cégek közötti együttműködést és kereskedelmet. Egyáltalán nem vonatkozik például a hadiipari termékek (rakéták és lőszerek stb.) kétoldalú kereskedelmére, így téves az az állítás, hogy az egyezmény hatályba lépését követően ukrán cégek nem lesznek képesek hadiipari termékeket Oroszországba exportálni, mivel át kell állniuk az európai sztenderdekre.

Brüsszelben ugyanakkor elismerik azt, hogy egyes szabályozói kérdésekben előfordulhatnak problémák. Az EU ezért arra kérte az orosz hatóságokat, hogy készítsenek egy részletes listát az ilyen problémás területekről, hogy megkönnyítsék ezek kezelését.

Ilyen érzékeny területek lehetnek, ahol a megállapodásnak potenciálisan hátrányos következménye lehet Oroszország számára, a gyerekjátékok és a repülőgépek zajkeltése, ahol korlátozó uniós szabályok vannak. Ezeket a tervek szerint idővel Ukrajna is át fogja venni, vagyis ez érintheti a kétoldalú orosz-ukrán kereskedelmet.

Semmi valóságtartalma nincs ugyanakkor az olyan orosz állításoknak, melyek szerint az EU-ukrán egyezmény miatt még a sínek nyomtávját is módosítania kell majd Kijevnek – hangsúlyozzák uniós források.

Homlokegyenesen eltérően értelmezi az EU és Moszkva a FÁK-szerződés megelőző kereskedelmi intézkedések bevezetésére lehetőséget adó rendelkezéseit is. Brüsszel olvasata szerint a rendelkezésekben az égvilágon nincs semmi, ami alapján egy aláíró fél által egy külső országgal (jelen esetben az EU-val) megkötött és ratifikált szabadkereskedelmi megállapodás miatt a szóban forgó országtól meg lehet vonni a kedvezményes kereskedelmi feltételeket. Ezt a véleményt – jegyzik meg uniós berkekben – még az oroszokkal vámunióra lépett Fehéroroszország és Kazahsztán is osztja, így Moszkva egyoldalúan alkalmazza ezt az intézkedést Ukrajnával és Moldovával szemben.

Moszkva értesülésünk szerint az EU-ukrán megállapodás kereskedelmet elterelő hatásai miatt is panaszt emelt. EU-részről rámutatnak, hogy a megállapodás értelmében az EU termékei előtt csak többéves átmenet után nyílik meg korlátozásmentesen az ukrán piac, itt tehát több éves átmeneti időszak lesz. Másfelől csak annyi történik, hogy az orosz cégeknek ezt követően az uniós vállalkozásokkal azonos feltételek mellett kell majd versenyezniük a piacon, ezért az EU nem ismeri el a panasz jogosságát.

Úgy tudni, hogy Moszkva nem vetette fel konkrétan a megállapodás kapcsán a kompenzáció kérdését, de erre az EU nem is lát okot, és egyébként is az EU-orosz kereskedelemre a WTO-szabályok érvényesek.

Magas rangú EU-tisztviselők úgy látják, hogy Moszkva – amely saját piaci előnyeinek elvesztésétől tart – jószerével minden nap újabb és újabb kereskedelmi korlátozásokat vezet be Ukrajnával és Moldovával szemben, amelyek de facto importtilalommal érnek fel. „A helyzet a rosszról a nagyon rossz irányba változik” – vélik illetékesek, akik arra is emlékeztetnek, hogy az EU már három panaszt nyújtott be a WTO-hoz különböző orosz kereskedelemkorlátozó intézkedések miatt.

Valóban kereskedelmi aggályok húzódnak meg a háttérben, vagy – ahogy azt sokan gyanítják – politikailag motivált akciókról van szó? „Őszintén szólva, mi is csak találgatni tudunk, hogy mi húzódik meg valójában az eltúlzott félelmek mögött” – szögezte le ezzel kapcsolatban egy magas rangú uniós forrás.

Az Ukrajna gazdasági támogatásában szerepet vállaló országok és nemzetközi szervezetek kedden magas rangú szakértői szintű konferenciát tartottak, amelynek célja a különböző támogatási erőfeszítések összehangolása és a szeptemberre tervezett nagyszabású donorkonferencia előkészítése volt. A találkozó alkalmával az ukrán fél tájékoztatást adott arról, hogy milyen pénzügyi és technikai segítségre van szüksége, ideértve a délkelet-ukrajnai helyzet stabilizálását célzó sürgető intézkedéseket.