Az Európai Parlamentben lesz-e Híd-MKP együttműködés?

Az előző ciklushoz hasonlóan ismét két szlovákiai magyar képviselő jutott be az Európai Parlamentbe, ezúttal az MKP-ból és a Most-Híd Pártból is egy-egy. A pártjaik közötti konfliktusok ellenére vajon képesek lesznek hatékonyan együttműködni? A Gombaszögi Nyári Táborban ők és a most leköszönő két szlovákiai magyar EP-képviselő is ott lesznek. De kikről is van szó?

A májusi Európai Parlamenti választásokon két szlovákiai magyar párt is átlépte a bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, így a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd Párt is egy-egy képviselőt küldhetett az Európai Unióba. Ezzel a felvidéki magyar uniós képviselet aránya nem változik, ugyanis az előző ciklusban is két magyar képviselő került be az Európai Parlamentbe Szlovákiából, igaz, akkor mindkét delegált az MKP színeiben indult.

A legaktívabbak

2009 és 2014 között Bauer Edit és Mészáros Alajos látta el a szlovákiai magyarok képviseletét az Európai Néppárt tagjaként. Bauer Edit már az azt megelőző, azaz a 2004-2009 közötti ciklusban is képviselő volt. Tagja volt a Foglalkoztatási és Szociális, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi, valamint az Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak is. A Vox Juventae társaság 2012-ben a szakpolitikai szempontból legaktívabb szlovákiai EP képviselőnek nyilvánította a képviselő asszonyt, figyelembe véve a bizottságoknak tett jelentések, vélemények, valamint különböző dokumentumokhoz benyújtott módosító javaslatok számát. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a Vox Juventae sem független; egyik alapítója az a Király Zsolt, aki korábban MKP elnökségi tag volt. Mindemellett tény, hogy Bauer Edit mandátuma alatt igyekezett elkötelezett védelmezője lenni a magyar ügyeknek, többször is kritizálta az EU-ban a szlovák miniszterelnököt a kisebbségek elleni kirohanásai miatt. Legutóbb márciusban írt levelet Hannes Swobodának, az EP szocialista frakciójának vezetőjének, felhívva a figyelmét Fico veszélyes nacionalizmusára.

Mészáros Alajos az Ipari, Kutatási és Energiaügyi, valamint a Jogi Bizottság tagjaként működött az előző ciklusban. Politikai pályafutása előtt egyetemi professzorként dolgozott a Szlovák Műszaki Egyetemen, önéletrajza szerint azért kezdett politizálásba, mert felvidéki értelmiségiként kötelességének érezte a magyar kisebbségek képviseletét. Pályájának egy kiemelkedő pontjaként, 2006 és 2007 között a Szlovák Köztársaság svédországi nagykövete volt. A fent említett felmérésben a harmadik legaktívabb szlovákiai EP képviselővé választották.

Többek között az ő beadványának köszönhető az a januári brüsszeli döntés, mely kimondta, hogy egy szlovák oktatási törvény sérti az uniós jogot, mivel egy bizonyos pedagógiai doktori képzésből elbocsátották azokat a hallgatókat, akik nem szlovák alapdiplomával rendelkeztek. Ráadásul ezeket a diákokat közvetlenül doktori értekezésük megvédése előtt zárták ki az oktatásból. Ez közvetett módon oda vezetett, hogy bizonyos állásokat csak Szlovákia területén megszerzett diplomával lehetett betölteni. Mészáros Alajos ezt az esetet vitte a Bizottság elé, mely elsőre nem találta bizonyítottnak az uniós jogsértést, de egy újabb beadványra válaszolva már elismerték, hogy a szlovák szabályozás nem egyeztethető össze az Unió alapelveivel. A Bizottság nyomására az érintett egyetem fokozatosan elkezdte visszavenni az elbocsátott hallgatókat. Az eset további érdekessége, hogy ezeket a többségében magyar alapdiplomákat a szlovák hatóságok korábban egyenértékűnek ismerték el.

Lesz-e együttműködés?

A most kezdődő ciklusban az MKP színeiben az íróként is ismert Csáky Pál képviseli a szlovákiai magyarságot, míg a Most-Híd Pártból Nagy Józsefet delegálták az Európai Parlamentbe, aki 2010 és 2012 között környezetvédelmi miniszter volt. Mindketten az Európai Néppárthoz tartoznak, de a két párt közötti feszültséget ismerve, kétséges az együttműködés. Az MKP – köztük Csáky Pál is – ugyanis a Most-Híd vegyespártot károsnak tartja a felvidéki magyarságra nézve, arra hivatkozva, hogy a párt csupán az asszimiláció felé sodorja a magyar kisebbséget. A Híd ezzel szemben nem kisebbségi, etnikai pártként határozza meg magát, hanem szlovákok és magyarok közös polgári pártjaként, nem titkoltan új jobbközép erőként igyekszik fellépni az országos politikában. Az Európai Néppárthoz is csak nemrég csatlakozott, a legnagyobb európai frakció tavaly novemberben vette fel teljes jogú tagnak a pártot. A dolog pikantériája, hogy a tagfelvételi kérelem elfogadásáról szóló ajánlás ellen voksolt az MKP-t már akkor képviselő Csáky. Az ellentét természetesen nem csak uniós szinten akadályozhatja a munkát. Egyre inkább az a kérdés, hogy a felvidéki magyarság érdekeit vajon mennyire szolgálja egy ilyen széthúzás.

Azonban nemcsak a pártok közötti konfliktusok szempontjából érdekes az EP választások eredménye. A politikusok Európai Parlamentbe való kiküldése gyakori módszere a párton belüli ellentétek egyfajta megoldásának. Így lehet ez Csáky bejutásával is, ami az MKP-t vezető Berényi Józsefnek is kedvezhet, mivel a két évvel ezelőtti tisztújító közgyűlésen majdnem Berényi kihívója lett, ám végül nem fogadta el a jelölést. A most megszerzett mandátummal Berényi jó időre távol tarthatja magától Csákyt.

A választások a Hídnak is fordulatot hoztak, mivel Nagy József pártjának második helyéről előzte meg az EP listavezető Simon Zsoltot a választók preferenciaszavazataival. Simon természetesen sikerként könyvelte el, hogy a párt megszerzett egy mandátumot, de személyének mindenképpen kudarcot jelent, hogy az első helyről nem ő került be. Simonnak egyébként mezőgazdasági miniszterként több szakmai konfliktusa is volt az akkoriban környezetvédelmi miniszter Naggyal, habár saját bevallásuk szerint ez valóban csak szakpolitikai véleménykülönbséget jelentett. Az más kérdés, hogy vajon inkább Simon népszerűtlensége vagy Nagy népszerűsége okozta-e a helycserét. Bárhogy is legyen, Nagy József kampánya meghozta a maga gyümölcsét, sőt, talán még két párt közötti feszültségek tükrében is kedvező lehet az ő bejutása. Az MKP befutója, Csáky ugyanis egy interjúban hangsúlyozta, hogy sokkal jobb együttműködést tud elképzelni Nagy Józseffel, mint a listavezető Simonnal.

Valóban jó jel, hogy az EP választásokat követően mindkét képviselő úgy nyilatkozott, hogy törekedni fognak az együttműködésre, és, hogy személyes konfliktus és feszültség nem terheli a kapcsolatukat. Remélhetőleg tényleg képesek lesznek félretenni a pártjaik közötti ellentéteket és hatékonyan fognak dolgozni az Unióban.

Bárhogy is lesz, a két politikus hamarosan lehetőséget kap, hogy terveikről egyeztessenek. Ugyanis a jövő héten megrendezésre kerülő Gombaszögi Nyári Táborba az előző és a jelenlegi ciklus két-két szlovákiai magyar EP-képviselője is ellátogat, akik a tervek szerint kerekasztal beszélgetések során fogják megvitatni elképzeléseiket. Mi ott leszünk és kíváncsian várjuk a fejleményeket.