Ötből három euró-kritériumnak megfelel Magyarország

Magyarország nem teljesíti az egységes valuta bevezetésének a feltételeit –állapítja meg szerdán közzétett 2014-es konvergencia jelentésében az Európai Bizottság, amely azt javasolja, hogy Litvániát 2015. január 1-től 19-ik tagként vegyék fel az euróövezetbe. Magyarország az öt számszerű konvergencia kritériumból jelenleg hármat teljesít.

Brüsszel legújabb értékelése – ami az euró-kritériumok teljesítése szempontjából veszi górcső alá a tagállamok teljesítményét – megállapítja, hogy Magyarország teljesíti az árstabilitásra, a hosszú távú kamatokra és a közpénzügyekre vonatkozó kritériumokat, nem teljesen felel azonban meg a törvényi előírásoknak és az árfolyam-kritériumnak. Vagyis az öt maastrichti konvergencia kritérium közül háromnak felel meg Magyarország.

Az Európai Bizottság szerdán tette közzé kétévenként elkészülő, legfrissebb konvergencia jelentését, amiben az Európai Központi Bankkal együtt azt vizsgálja, hogy az egységes valuta bevezetésére átmeneti derogációt kapott, jelenleg nyolc uniós tagállam hogyan halad a Maastrichti Szerződésben rögzített konvergencia kritériumok teljesítésével.

Az idei jelentés legfontosabb következtetése, hogy az Európai Bizottság szerint Litvánia immár minden tekintetben megfelel a követelményeknek, ezért a testület a balti állam felvételét javasolja 205. január 1-től a jelenleg 18 tagú euróövezetbe.

Magyarország, amely a két évvel ezelőtti utolsó jelentésben lényegében még egyetlen felvételi kritériumot sem teljesített, mostanra (a 2012 áprilisi és 2014 áprilisi teljesítmény alapján) az öt számszerű feltételből hármat teljesít a jelentés szerint. Ezek: a közpénzügyekre (hazánk nincs deficiteljárás alatt), az árstabilitásra (az inflációs ráta a referenciaérték alá került) és a hosszú távú kamatokra vonatkozó kritériumok.

Két másik feltétel teljesítésével ugyanakkor jelenleg még adós Magyarország. Ezek közül az egyik az uniós szerződés által előírt törvényi háttér megléte. Ebből a szempontból a Bizottság megítélése szerint Magyarország elsősorban a jegybanktörvény uniós joggal való összhangba hozásával adós. A problémák (eltérések) között megemlítik a Magyar Nemzeti Bank függetlenségére és a monetáris finanszírozás tiltását szóló rendelkezéseknek való megfelelést, továbbá a magyar jegybank integrációját az európai központi bankok rendszerébe. Ez azt jelenti, hogy egy ponton, az euró csatlakozás pillanatáig, ezeket a problémákat kezelnie kell Magyarországnak.

A második feltétel, amit hazánk nem teljesít, az árfolyam-stabilitásra vonatkozó kritérium. A forint árfolyamának jelentős kilengései miatt itt fel sem merülhetett a megfelelés, igaz, ennek csak akkor lenne jelentősége, ha hazánk az euró előszobájának számító európai árfolyam-rendszer (ERM 2) része lenne, ahonnan minimum egy kétéves várakozási idő után lehet csak átlépni az eurózónába.

A jelentés az öt fő kritérium mellett egyéb tényezők alapján is vizsgálja egy ország euróalkalmasságát. Ilyen a fizetési egyenleg, a munkaerő, az áru- és a pénzpiacok integráltságának foka. Ennek kapcsán a jelentés megjegyzi, hogy a Bizottság Magyarország esetében néhány olyan makrogazdasági egyensúlyi hiányt azonosított be, amelyek „nyomon követést és határozott politikai lépéseket” igényelnek.