Azonosították a volgográdi robbantókat

Az orosz terrorelhárítás azonosította a decemberi volgográdi öngyilkos merénylet két elkövetőjét, és letartóztatott két másik férfit is, akik a merénylők utazását segítették. Nem túl nagy meglepetésre a merénylők és segítőik is Dagesztánból származnak. Napi összefoglalónkban ezen kívül beszámolunk az argentin gazdaság gondjairól, az INA helyzetéről, a Berkutról és az EP-választásokról is. Tartsanak ma is velünk.

Azonosították a volgográdi robbantókat

Mintegy egy hónapos nyomozás után azonosították a volgográdi öngyilkos merénylőket, jelentette be az orosz és a nemzetközi sajtó. Mint ismert, december végén a vasútállomáson és egy trolibuszon robbantotta fel magát két öngyilkos merénylő a dél-oroszországi nagyvárosban, akkor harmincnál is többen haltak meg, és még több sérült volt.

A nyomozás jelenlegi állása szerint a robbantást két dagesztáni férfi, Aszker Szamedov és Szulejman Mahomedov követték el. A Nemzeti Terrorellenes Tanács közleménye szerint mind a két elkövető a Bujnakszk csoporthoz tartozott, ami Dagesztán függetlenségét tűzte zászlajára. Az orosz rendfenntartók a nyomozás egyik szálán végighaladva letartóztatták a két merénylő segítőit is, az ő kihallgatásuk jelenleg is tart. A terrorellenes műveletek száma egyébként a szocsi téli olimpia közeledtével még jobban megnőtt: egy héttel ezelőtt egy ismert dagesztáni katonai vezetőt, Eldar Magatovot ölték meg az orosz különleges erők katonái.

Oroszország déli részén, és főleg a Kaukázusban még mindig komoly gondot okoznak a szeparatisták, és Moszkva az utóbbi években sem tudta megszilárdítani a központi hatalmat. Mindennaposak a lövöldözések és a rendőrök elleni támadások, amiket rendszerint kemény megtorlás követ a karhatalom részéről. A régió most azért is került újra reflektorfénybe, mert a téli olimpiának helyt adó Szocsi városa igencsak közel fekszik ehhez a forrongó vidékhez, nem véletlen, hogy az oroszok példa nélküli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe az ötkarikás játékok nyugodt lebonyolítása érdekében. A terroristák szintén készülnek: ők videóüzenetekben és emailekben próbálnak meg ráijeszteni a résztvevő sportolókra és a nemzetközi közvéleményre.

Magas Európa láza

Idén mindenképpen az átrendeződésé lesz a főszerep az Európai Unióban: először tartanak európai parlamenti választásokat a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta, cserélődik az Európai Bizottság, új elnököt kap az Európai Tanács is. Nehéz időszak utáni őrségváltás lesz, az EP „Ez most más” szlogennel indított kampánya pedig felveti a kérdést: a 2014-es derbi mennyiben lehet vízválasztó a korábbiakhoz képest?

Európában nem valami kedvező a közhangulat: a Gallup közvélemény-kutató januári felmérése szerint az állampolgárok körében rekord alacsony az uniós vezetés elfogadottsága. A megkérdezettek több mint fele nyilatkozott negatívan, ami főleg a déli országokat (görögöket, spanyolokat, portugálokat) jellemezte, míg legoptimistábbnak az északiak bizonyultak. Ez alig négy hónappal az EP-választások előtt alacsony választási részvétellel fenyeget, ami pedig az Európa-szerte erősödő radikálisoknak és populistáknak kedvezhet. A Gallup-felmérés szerint összességében a fiatalok körében a legjobb a megítélés, ami azonban sovány vigasz annak tükrében, hogy a Franciaországban megkérdezett diákok 55 százaléka a Nemzeti Frontra (FN) szavazna. Nagy-Britanniában és Hollandiában ugyancsak az EU-ellenes erők nyernék a meccset, az olasz Beppe Grillónak (5 Csillag Mozgalom) 1,36 millió twitterkövetője van, több mint bármelyik európai politikusnak. 

Kik állnak a kék egyenruhákban?

Most már nemcsak Ukrajnában, hanem azon kívül is hírnevet szereztek az ország rettegett különleges erői. Míg 2013 végén a tüntetők nagyrészt békés viszonyban voltak a rendőrökkel, mostanra halott fiatalokról, szétvert újságírókról, emberrablásokról jönnek a hírek. A rendőri brutalitások elkövetője nem más, mint a Berkut Ukrajna legkeményebb és Janukovicshoz hű különleges alakulata.

A múlt héten látványos képek járták be a nemzetközi sajtót miután Kijevben a kormányellenes tüntetések január 22-én átcsaptak utcai harcokba. Az égő autógumi-barikád egyik oldalán egy szedett-vedett társaság volt. Összeguberált szemétből építettek katapultot, majd melegítőben, munkavédelmi sisakban, és házi készítésű védőfelszerelésben botokat ragadva rontottak neki egy jól felszerelt hadseregnek. Az előbbiekről mai napig nem tudni pontosan, hogy kicsodák és mit akarnak, de a másik oldal könnyebben beazonosítható. Szinte mindenki látta már azt a videót, amin jól megtermett férfiak teljes védőfelszerelésben aláznak meg egy meztelenre vetkőztetett tüntetőt a kijevi télben. A kegyetlenséget elkövető rendőrök a Berkut (arany sas ukránul) kötelékébe tartoztak, a mai napig nem sikerült őket azonosítani. Az a belügyminisztériumi dolgozó, aki kiszivárogtatta a videót viszont már elhagyta az országot. Az eset jól mutatja, hogy miért a tüntetők egyik fő követelése a szervezet feloszlatása, és a rendőrség átvilágítása.

Argentínának kijut a nehézségekből

Infláció, devizahiány, valutaleértékelődés, átütemezetlen államadósság, fennakadások az energiaellátásban, társadalmi támogatottság csökkenése – és még folytathatnánk azoknak a problémáknak a felsorolását, amellyel az argentin kormánynak szembe kell néznie. Több forrás a 2001-es államcsőd rémképét idézi fel, de valóban ennyire súlyos a helyzet? És mennyire befolyásolja más feltörekvő piacok – köztük hazánk – nemzetközi megítélését az argentin eset? Ahhoz azonban, hogy lássuk, hogy a jelenlegi helyzet mennyiben hasonlít a 2001-es államcsőd körülményeire, vissza kell tekintenünk Argentína gazdaságtörténetére. Ezért elemzésünk első része az elmúlt húsz év eseményeire fókuszál.

Más latin-amerikai országokhoz hasonlóan, az 1982-es adósságválságot követő válságkezelés részeként, megindult a gazdasági szféra liberalizációja a neoliberális eszmék mentén. Ez azonban kifejezetten kiszolgáltatottá tette Argentínát a nemzetközi piacon jelentkező pénzügyi válságokkal szemben, 1995-ben egy komplex mentőöv segítségével tudta elkerülni az összeomlást, amely felé a mexikói tequila-válság sodorta. A későbbi regionális (brazil, orosz, délkelet-ázsiai) válságokra az ország pénzügypolitikája nem tudott rugalmasan reagálni, a külföldi hitelek kamatai is megugrottak.

Még nem rendeződött az INA sorsa

A hét elején újabb híresztelések kaptak szárnyra a horvát olajtársaság jövőbeni sorsát illetően. A délszláv, majd a magyar sajtó is beszámolt arról a lehetséges üzletről, amelynek keretein belül a MOL horvátországi részvénycsomagjai új, orosz tulajdonos birtokába kerülhetnek. Ráadásul a hírek szerint a külföldi befektetők cseréjét egy újabb pakett értékesítésével úgymond a horvát kabinet is megtámogatná, ezzel biztosítva teljes többséget az új főrészvényesnek. Néhány beszámoló már biztosra veszi a tavaszra várható üzletet, de azért akad a híreszteléseknek ellentmondó jel is bőséggel.

Az MTI-re, valamint horvát sajtóforrásokra hivatkozva Magyarországon is számos mértékadó lap, illetve internetes portál számolt be arról a lehetőségről, amely szerint tavasszal a MOL valóban értékesítené horvátországi részvénycsomagjait. Ráadásul a minden bizonnyal Oroszországból érkező új befektetőt a zágrábi kormányzat is jobb helyzetbe hozná, hiszen utóbbi egy – a hírek szerint – 18 százalékos Ina-pakett eladásával már biztos többséget kínálhatna a potenciális vásárló számára a horvát olajtársaságban.

Kitekintő összeállítás

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »