A nagy lemondások napja a mai

Múlt héten még azt mondta: nem mond le, ma mégis távozik Ukrajna miniszterelnöke, Mikola Azarov. Viktor Janukovics elnök aláírta a kormányfő távozásáról szóló rendeletet, a ma rendkívüli ülést tartó parlament pedig visszavonta a tüntetések és zavargások legújabb hullámát kiváltó gyülekezési törvény legutolsó, január 16-i módosítását. Az ellenzék tehát két fontos célját is elérte ma, azonban könnyen lehet, hogy a tüntetők most már az igazi nagyvad, Janukovics fejét követelik majd. Ezen kívül Olaszország, Szerbia és Kanada is megtalálható napi összefoglalónkban.

Meghátrált az elnöki adminisztráció, és engedett a tüntetők két legfontosabb követelésének: távozik a miniszterelnök, és visszavonják a gyülekezési törvény valóban meglehetősen represszív legutóbbi módosítását is. Ezen kívül – a kormányzó Régiók Pártja támogatásával – megtárgyalták a tüntetések során őrizetbe vett emberek amnesztiájáról szóló javaslatot is (bár ezt még nem fogadták el), így elvileg megnyílhat az út a rendezés felé a hónapok óta állandó tüntetési díszletté vált Kijevben kialakult válság rendezésére. A gondok azonban nem értek véget: egyrészt Janukovics elnök, akinek távozását szintén sokan követelik, továbbra is hivatalában marad, illetve Moszkva is jelezte, hogy Azarov lemondása után „átgondolják” a korábban Ukrajna rendelkezésére bocsátott 15 milliárd dolláros hitel következő részletének folyósítását, ami az állandó bizonytalanság miatt megrogyott ukrán gazdaság számára rendkívül súlyos csapást jelentene.

Az ellenzék Azarov lemondása ellenére sem elégedett. „Nem a kormányt, hanem a játékszabályokat kell megváltoztatnunk” – jelentette ki a mai parlamenti ülés után Vitalij Klicsko, az ellenzék Ütés párt vezetője, „a küzdelem folytatódni fog” – tette hozzá. Jurij Lucenko korábbi belügyminiszter szintén azt hangsúlyozta, hogy Azarov lemondása már nem elég, és vissza kell térni a 2004-es, narancsos alkotmányhoz.

Eközben továbbra is keringenek a rémhírek és pletykák a szükségállapot esetleges bevezetéséről. Néhány napja az igazságügyi miniszter, Jelena Lukas jelentette ki – miután a tüntetők elfoglalták a minisztérium egyik épületét – hogy a kormány akár a szükségállapotot is bevezetné a helyzet rendezése érdekében. Az ellenzékiek tudni vélik, hogy a vezérkari főnök táviratban utasította a hadsereget a szükségállapot bevezetéséhez szükséges felkészülésére.

Janukovics a két legfontosabb ellenzéki követelés teljesítésével most magához ragadhatja a kezdeményezést, hiszen most már magabiztosan állíthatja: megtette azokat a lépéseket, amiket elvártak tőle. Ugyanakkor az ellenzéki vezetők sem tudják, hogy a mostani kompromisszum megfelel-e majd a hónapok óta az utcán táborozó tömegeknek. Olyan véleményeket is lehet olvasni, miszerint a kormány lemondásával és a gyülekezési törvény visszaállításával, valamint az ezek kikényszerítését elérő tárgyalások megkezdésével és folytatásával az ellenzék is felelőssé vált a mostani helyzet rendezésében. Ezt a felelősséget ugyanakkor az ellenzék nem akarja felvállalni: nem véletlen, hogy Arszenij Jacenyuk, a Batykivscsina vezetője nem hajlandó elfogadni a Janukovics által felkínált miniszterelnöki széket. Oleg Tyahnibok, a Szvoboda vezetője egyéként szintén arról számolt be, hogy Janukovics mindenképpen ellenzéki kormányt szeretne kinevezni. „Az elnök azt mondta: ha kinevezem Arbuzovot Azarov helyett, semmi sem változik. Ugyanaz a kormány, ugyanazok az emberek. Ezért azt mondom: vállalják Önök a felelősséget”. Márpedig az utcai tüntetőket vezető politikusoknak valamiért vállalniuk kell a felelősséget, különben még azelőtt alkalmatlanná válnának az ország vezetésére, mielőtt egyáltalán a hatalom közelébe kerülhetnének

Az ellenzék legújabb követelése a 2004-es narancsos alkotmány visszaállítása. Ennek értelmében a Parlament és a kormány birtokolná a végrehajtó hatalmat, és nem az államfő. Igaz, hogy azt az alkotmányt végül a narancsos forradalom által hatalomba emelt Viktor Juscsenko módosította a mostani formára, amikor már nem bírt a fejére növő korábbi szövetségeseivel. Ha Ukrajna visszatér a parlamenti demokráciához, akkor a jövőbeli kormányfő személye lesz a legfontosabb. Ha viszont a mostani elnöki rendszer marad, akkor szinte mindegy, hogy ki a miniszterelnök, mert a legfontosabb döntéseket úgyis az elnök hozza majd meg. Az előrehozott választás mindenesetre még távolinak tűnik, bár Janukovics nem biztos, hogy rosszul jönne ki belőle, figyelembe véve az ellenzék megosztottságát és most még nyilvánvaló alkalmatlanságukat egy közös kormány megalakítására.

A Verhovna Rada holnapi ülése – ahol minden bizonnyal újabb érdekes fordulatok várhatók – helyi idő szerint 11 órakor kezdődik majd Kijevben.

Betilthatják a túl nagy keresztet Kanadában

Quebec új szekularizációs törvényjavaslata heves viták kereszttüzében áll. A kezdetben a lakosság nagyobb része által is támogatott charta egyre több bírálatot kap.  Alig van olyan társadalmi szervezet, amely ne venne részt a vitában. A keresztény, muzulmán és zsidó felekezetek is tiltakoznak, ugyanis sértőnek és alkotmányellenesnek érzik az új törvényjavaslatot, amely korlátozná a kanadai alkotmány által biztosított szabad vallásgyakorlást.

Kanadában újabb vitahullámot generált a Quebec Charter of Values (Quebeci Értékek Chartája), vagy más néven Bill 60 (azaz 60. törvényjavaslat; a helyi gyakorlat szerint a törvényeket gyakran a számuk szerint azonosítják a köznyelvben is). A provinciális alapokmányról kialakult vitába egyre többen kapcsolódnak be: politikusok, egyetemi tanárok, jogászok, egyházak képviselői, szinte a közélet minden jelentős szereplője véleményt nyilvánít. A charta a Quebecet kisebbségben kormányzó Parti Québécois 2013 májusában nyilvánosságra hozott és szeptemberben benyújtott törvényjavaslata. Az azóta zajló élénk társadalmi vitát pro- és kontra tüntetés is kísérte Montrealban, gyakran még az egyes pártokon belül sincs teljes egyetértés.

Távozik a szerb gazdasági miniszter

A gazdaságpolitikát ért komoly bírálatok miatt szombaton bejelentette lemondását Sasa Radulovic gazdasági miniszter. A Vecernje Novosti című napilap „feleslegesnek” írta le ezt a lépést, hiszen a törvények értelmében a kormány minden tagja köteles addig elvégezni a munkáját, amíg ki nem nevezik utódját. Erre szerintük az előrehozott választások előtt már biztosan nem kerülhet sor.

A párton kívüli Radulovic 2013 szeptemberében lett a kormány tagja. A villamosmérnöki végzettségű miniszter a nyolcvanas években hagyta el Jugoszláviát. Először a Siemensnél, majd a Szilícium-völgy kanadai és amerikai vállalatainál dolgozott vezető pozícióban. Szerbiába 2005-ben tért vissza és ezután az Európa Tanács és egyéb szervezetek tanácsadója volt.

Legalizálnák a füvet Olaszországban

Törvényjavaslatot terjesztett be az olasz kormánykoalíciót vezető Demokrata Párt szenátora, Luigi Manconi a marihuána gyógyászati célra történő használatának legalizásáról. A kérdés már régóta vita tárgya Olaszországban, ahol tilos mindenfajta drog használata, és a most beterjesztett törvényjavaslat is komoly vitákat váltott ki a különböző politikai erők között.

A kezdeményezés célja, hogy szabad legyen vadkendert tartalmazó gyógyszereket használni, valamint magánszemélyek saját célra termeszthessék a bódító hatású növényt. A javaslat alapján megengedhető lenne a vadkender-származékok kisebb mennyiségben történő átadása is személyes fogyasztás céljából. Bevezetnék a könnyű és kemény drogok szankcionálása közötti különbségtételt, így a könnyű drogok esetében enyhébb büntetés járna, akár teljesen el is törölnék a vadkender-származékokat fogyasztók elleni szankciókat. Ilyen módon a törvényjavaslatot előterjesztő Manconi szerint „tisztán elkülöníthetőek lesznek azok az ártalmatlan cselekedetek, amelyek során személyes fogyasztásra használnak a dohánynál és az alkoholnál nem károsabb anyagokat, és a kábítószer-kereskedelem.”