Cameron vétózná az uniós döntéseket

Erősítenék a parlament szerepét az EU-val szemben a brit konzervatívok. Újabb euroszkeptikus javaslat a kormány asztalán.

Vétójoggal ruházná fel a brit parlamentet egy konzervatív javaslat. A jobboldali képviselők közel fele aláírta a David Cameron kormányfőnek címzett levelet, amely felhatalmazná a törvényhozás alsóházát, hogy blokkolja a nemzeti érdekeket sértő EU-s jogszabályokat. Támogatói szerint ezzel vissza lehetne szerezni az irányítást például a határellenőrzés és az energiapolitika felett. A javaslatot elvetették a miniszterek, Chris Grayling igazságügyminiszter valószerűtlennek tartotta azt, William Hague külügyminiszter pedig szintén kritizálta.

Erősödő euroszkepticizmus

Aligha lepődhetünk meg egy ilyen ötleten az EU-val kapcsolatban egyre kritikusabb hangot hallató Nagy-Britanniában. David Cameron miniszterelnök már tavaly bejelentette, hogy újratárgyalná a brit EU-tagság feltételeit. Ezen kívül – a jövő tavasszal tartandó választások megnyerése esetén – 2017-ben népszavazást tartana az unióban maradásról. A konzervatívok továbbá azt szeretnék, ha az Európai Unió az egységes piacra koncentrálna, nem pedig a nemzeti hatáskörök szűkítésén fáradozna. A brit pénzügyminiszter, George Osborne a hónap közepén tartott Open Europe agytröszt által szervezett konferencián kijelentette, hogy amennyiben nem lesz mélyreható reform az EU-ban, Nagy-Britannia ki fog lépni. Kiemelte továbbá, hogy a jelenlegi status quo fenntartása elhúzódó válsághoz és az európai versenyképesség további csökkenéséhez vezet.

Alternatíva: a dán megoldás

A nemzeti parlamentek szerepét az uniós döntéshozatalban a 2010-es Lisszaboni Szerződés szabályozza. A szerződés alapján lehetőség van élni az ún. yellow card-mechanizmussal. Ennek keretében, ha a tagállami parlamentek harmada szerint az Unió megsérti a szubszidiaritás elvét, a kifogásolt jogszabályt visszaküldik a Bizottság elé. Eddig erre két alkalommal volt példa, 2012-ben, illetve tavaly az uniós ügyészség kapcsán. Az Egyesült Királyság jelezte, hogy a yellow card eljárás feltételein lazítani kellene, egyfelől a szükséges létszám csökkentésével, másrészt a 8 hetes határidő kiterjesztésével.

Szintén az Open Europe konferencián szólalt fel Eva Kjer Hansen, a dán törvényhozás, a Folketing Európai ügyekért felelős bizottságának elnöke. Szerinte a brit javaslatok nem jelentenek megoldást, csupán a Nagy-Britanniáról kialakult negatív képet erősítik. Pozitív példaként hozta fel a dán gyakorlatot: a miniszterek hetente konzultálnak a parlamenti bizottsággal, amely mandátumot ad nekik az egyes kérdések uniós tárgyalására. Olykor uniós biztosokat is meghívnak az ülésekre, hogy ismertessék a Bizottság álláspontját. Chris Heaton-Harris brit EP-képviselő úgy nyilatkozott, hogy tervezik a dán modell bevezetését, ez azonban nem lesz problémamentes az egyre euroszkeptikusabb alsóházban. Ennek a módszernek az átvétele elkerülhetővé tenné az újratárgyalásról és a kilépésről való párbeszédet, valamint erősíthetné mind a nemzeti parlamentek szerepét, mind az Európai Unió demokratikus legitimitását. A döntő kérdés az, vajon lesz-e elég akarat, hogy kompromisszumokra törekedjen az unióval a brit kormány, vagy pedig folytatódik az EU-ellenes kurzus.