Németországnak ketyeg a bomba

A belső fogyasztás lesz idén a német növekedés motorja, de a demográfiai helyzet változása miatt nehéz évek várnak a gazdaságra, ha nem nőnek nagyságrendileg a köz- és a magánberuházások – figyelmeztet a legnagyobb német állami fejlesztési bank vezető közgazdásza.

A német gazdaság, elsősorban a korábbi reformoknak köszönhetően jól átvészelte a gazdasági válságot, ám a következő években sokkal többet kell tenni főleg a beruházások felpörgetésével, hogy ellensúlyozni tudja a ketyegő demográfiai bombát – mutatott rá a Bruegel brüsszeli gazdasági kutatóintézetben tartott előadásában Jörg Zeuner, Németország legnagyobb állami fejlesztési bankjának vezető közgazdásza.

A KFW Bankengruppe főközgazdásza úgy véli, hogy a növekedés szempontjából nem mutatott valami fényes teljesítményt 2013-ban a német gazdaság (0,6 százalékos növekedéssel éves szinten), de a fejlesztési bank idén 2 százalék körüli növekedést jósol. A gazdaság bővülésének a magánfogyasztás növekedése lesz a fő motorja, főleg a magasabb bérek és a történelmileg alacsony munkanélküliségi szintnek köszönhetően.

Zeuner ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy csak ciklikus fellendülést lát a gazdaságban, ami nem elég, és ha csak a német gazdaság nem akar súlyosabb gondokkal szembesülni, fel kell pörgetnie végre az utóbbi években rendkívül alacsony szinten beállt magán- és közberuházásokat.

Annál is inkább, mert a magánszféra beruházásai az elmúlt 20 évben hanyatló tendenciát mutattak. 2010-ben például a nettó beruházási ráta zéró szinten volt, következésképp elmaradt a tőkeállomány megújulása. A közberuházások terén sem biztatóbb a helyzet, tíz év viszonylatában felére estek vissza az állami pénzből finanszírozott beruházások.

A negatív nettó beruházás elsősorban a tartományi és helyi önkormányzatok szintjén jelentkeztek, hiszen a közpénzből finanszírozott beruházások 60-70 százalékát ezen a szinten hajtják végre.

Zeuner szerint ezen sürgősen változtatni kell, kiváltképp a ketyegő demográfiai bomba miatt. Utóbbi oka, hogy a munkaképes korú lakosság gyorsabban fogy a teljes népességhez képest. A bank vezető közgazdásza szerint, ha az ország meg akar birkózni a demográfiai kihívással összefüggő növekedési kényszerrel, akkor nem elég a munkaerő piaci részvételt javítania, ahogy az az elmúlt években történt, hanem hasonló hangsúlyt kell helyeznie a beruházások és a termelékenység felfuttatására is. „Egyetlen politikai intézkedéssel nincs remény a kívánt eredmények elérésére” – közölte.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy számításai szerint a német gazdaságnak 130 milliárd eurónyi pótlólagos beruházásra lenne szüksége, pontosabban ekkora hiány keletkezett az elmúlt években. Jörg Zeuner ugyanakkor úgy látja, hogy a német költségvetés durván 100 milliárd eurós mozgástérrel rendelkezik a közberuházások felpörgetéséhez.

Jakob Wegener Friis, az Európai Bizottság Németországért felelős osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a kutatók még mindig nem ismerik a pontos magyarázatát annak, hogy a német vállalati szférában miért ilyen alacsony a beruházási ráta. Hozzátette, hogy ez összefügghet a pénzügyi feltételekkel, az adórendszerrel, de a külföldi tőkebefektetés előnyben részesítésével is.

A KFW Bankengruppe vezető közgazdásza ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a német folyó fizetési mérleg Bizottság által abnormálisan nagynak minősített többlete csökkenő pályára állt, és véleménye szerint a kérdés nem kell, hogy aggodalmat váltson ki az EU-ban. Emlékeztetett rá, hogy a többlet alapvetően az EU-n kívüli kereskedelmi partnerekkel szemben realizálódik, és Kína korábbi helyzetétől eltérően egyébként sem az árfolyampolitikával, hanem versenyképességi tényezőkkel áll összefüggésben.

Zeuner ezért úgy véli, hogy a német folyó fizetési mérleg többlet okait az exportteljesítmény helyett érdemesebb az alacsony belső fogyasztásban és az alacsony beruházási rátában keresni.