Az oroszok nagyon elégedettek az ukrán megállapodással

És ha az oroszok elégedettek, akkor ott valami biztosan nem stimmel. Erre érezhetett rá Arszenij Jacenyuk is, amikor azt mondta ma a sajtónak: „ingyen sajt csak az egérfogóban van”. Ukrán szekciónkban az MTI híreiből válogattunk, utána jönnek saját cikkeink Bulgária következő brüsszeli sallerjéről, Horvátország nem túl kedvező gazdasági kilátásairól, a szerbeknek adott arab hitelről és a litván miniszterelnök lemondásáról. Napi összefoglalónkat olvashatják.

Az oroszok szerint rendben van az Ukrajnának adott segély

Az Ukrajnának nyújtott orosz pénzügyi segítség nem jótékonykodás, hanem a moszkvai vezetés által meghozott tudatos politikai döntés, amely a nemzetközi és az orosz jog alapjain nyugszik – jelentette ki szerdán újságíróknak Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke.

Hangsúlyozta: az orosz-ukrán együttműködés fejlődni fog, függetlenül attól, hogy Kijev kit választ később partnernek (az Európai Uniót vagy Oroszországot). „Teljes mértékben biztos vagyok abban, hogy Oroszország és Ukrajna két baráti nép, két baráti állam. Oroszország folytatja az együttműködést Ukrajnával gazdasági és más egyéb területeken is. Ukrajna az Oroszországi Föderáció stratégiai partnere” – hangoztatta. Matvijenko kiemelte: „Ukrajnában az utóbbi időben nehéz gazdasági és politikai helyzet alakult ki, ebben a helyzetben Oroszország nem szavakkal, hanem tettekkel nyújtott segítséget Ukrajnának, a testvéri népnek, feltételek kikötése nélkül.”

Az Oroszországgal elért megállapodásoknak köszönhetően jelenleg semmi sem fenyegeti Ukrajna gazdasági és pénzügyi stabilitását – jelentette ki Mikola Azarov ukrán miniszterelnök kormánya szerdai kijevi ülésén. A 15 milliárd dolláros orosz hitelről és a gázár csökkentéséről előző nap Moszkvában született megállapodásokat „történelminek” nevezte a kormányfő. „A megállapodások lehetővé teszik az ország szociális fejlődését célzó állami költségvetés elfogadását a jövő évre, ami eddig nem volt lehetséges” – hangsúlyozta Azarov. A parlament csütörtökön tárgyalná a 2014-es költségvetést, az ellenzék viszont kedden és szerdán is megakadályozta a törvényhozás ülésezését.

Meglepő, hogy a Nyugat nyíltan próbál nyomást gyakorolni az ukrán kormányra – jelentette ki Szergej Lavrov az orosz törvényhozás felsőháza előtt tartott szerdai beszámolójában. Az orosz külügyminiszter a tárca idei tevékenységéről és az ország külpolitikai célkitűzéseiről szólva nehezményezte, hogy a nyugati országok továbbra is nyomást gyakorolnak Ukrajnára, dacára a Moszkvában kedden elfogadott egyezményeknek. Úgy vélte, a nyugati államok „megakadályozzák, hogy egy szuverén ország (Ukrajna) önállóan tisztázza helyzetét, és törvényei szerint és nemzeti érdekeinek megfelelően cselekedjen”.

A Gazprom orosz állami vállalat sokat nyer majd azon, hogy jelentősen csökkentette az Ukrajnának szállítandó földgáz árát – írta szerdán szakértők véleményére hivatkozva a Kommerszant-Ukrajina című napilap. Az ukrán energetikai minisztérium egy meg nem nevezett tisztségviselője a lapnak elmondta, hogy a további tárgyalásokon az Ukrajna által közvetlenül Oroszországtól vásárolt földgáz mennyiségének növeléséről lesz szó. Jurij Bojko ukrán miniszterelnök-helyettes szerint Moszkva az ukrán piac elvesztésétől tartva ment bele a gázár csökkentésébe. Viktor Janukovics ukrán elnök is több ízben utalt a közelmúltban adott tévéinterjúiban arra, hogy Kijev szeretne jóval több földgázt vásárolni a Gazpromtól, és éppen az „igazságtalanul” magas ára miatt kényszerült a mennyiség drasztikus csökkentésére.

 Túl sok hitelt kapott Szerbia

Aleksandar Vucic, a szerb kormány alelnöke nyilatkozott az Egyesült Arab Emírségekkel kötött egyezményről, mely két kölcsön folyósításáról szól, nagyon kedvező feltételek mellett. Azonban gondot okoz, hogy nincs elég projekt, amelyre ezt a pénzt költhetnék. Emellett több beruházás lehetőségéről is szó van a felek között, melyekről kevés biztos információt lehet tudni.

Vucic a szerbiai köztelevíziónak adott interjújában beszélt a sejkkel kötött megállapodásról, mely szerint 100 millió dollárt az öntözés fejlesztésére oszthatnak szét, 100 milliót pedig a termelők között, hogy azok korszerű berendezéseket szerezhessenek be. Problémát okoz viszont, hogy nincsen elég olyan kezdeményezés, amelyre ezt az összeget fel lehetne használni. Ami már biztos, hogy a legtöbb pénzt a Vajdaság kaphatja, mivel onnan jelentkezett a legtöbb projekt. Ezzel szemben Szerbia egyéb területeiről eddig csupán két pályázat érkezett be. A Danas szerb lap értesülései szerint a kölcsön első 100 millió dolláros részletét húsz évre hagyták jóvá, a kamat maximális értéke 2,5 százalék lesz.

Magyarország jövője Bulgária jelene?

Az ukrán politikai válság hatékonyan elterelte a médiafigyelmet az Európai Unió és Oroszország között egyre inkább dagadó konfliktusról, amely a Déli Áramlat gázvezeték megépítése körül alakult ki. Brüsszel és Moszkva álláspontja jelentős mértékben keresztezi egymást, s nagy valószínűséggel a fő vesztes Bulgária lesz, amely első EU-tagállamként aláírta a gázvezeték megépítéséről szóló szerződést.

Az Európai Bizottság 2013-ban több alkalommal keményen bírálta Bulgáriát amiatt, hogy szembemegy az uniós jogszabályokkal. Brüsszel az Európai Unió leggyengébb láncszemeként utalt Bulgáriára amiatt, hogy az elmúlt években több gigantikus projekt kapcsán az orosz érdekeket védte, ahelyett, hogy a közös európai szempontokat vette volna figyelembe. Oroszország és Bulgária állami szervei bilaterális szerződést írtak alá többek között a gázvezeték bulgáriai szakaszának létrehozásáról, valamint a bevételek elosztásáról és a gázvezeték használatba vételének körülményeiről. Brüsszel 2013 augusztusa óta számos vonatkozásban módosítás végrehajtására szólította fel Bulgáriát, ugyanis a szerződés több pontban sérti az EU ún. harmadik energialiberalizációs paktumát.

Az IMF szerint nehéz év vár a horvátokra

A válság kezdete óta Horvátországban mintegy 150 ezer ember veszítette el munkahelyét, s bár aszűkös esztendőket követően 2014-re a zágrábi kabinet, Brüsszel, sőt még az IMF is enyhe növekedést prognosztizál a délszláv állam gazdaságát tekintve, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) értékelése alapján ez is kevés lesz ahhoz, hogy a munkaerőpiacon pozitív fordulat következzen be. Sőt, utóbbi szervezet szerint újabb 100 ezer, most még megélhetését biztosítani tudó horvát maradhat munka nélkül. A zágrábi kabinet foglalkoztatásért is felelős minisztere ugyanakkor kizártnak tartja az újabb drasztikus visszaesést.

Felelős politikus, vagy számító sakknagymester?

Azóta, hogy Valdis Dombrovskis lett miniszterelnök november 27-én, szűk egy héttel az 54 áldozatot követelő rigai bevásárlóközpont-tragédia után bejelentette lemondását, számos olyan vélemény látott napvilágot, mely azt hangoztatja, hazánknál mennyivel előrébb jár a demokrácia egy volt szovjet tagköztársaságban. A legfelsőbb politikai felelősségvállalás ezen formája valóban a politikai kultúra magasabb szintjét tükrözné? Mi áll Dombrovskis döntésének hátterében?

November 21-én beomlott egy 2011-ben épített, Riga külvárosában található bevásárlóközpont tetőszerkezete. A Szovjetuniótól való függetlenség elnyerése óta az 54 életet követelő és további 39 embert megsebesítő tragédia volt a balti állam legsúlyosabb vesztesége. A sokkoló eset után felelősöket követelő közhangulatot jól példázta Andris Berzins köztársasági elnök nyilatkozata, aki gyilkosságnak nevezte a történteket. Ennek ellenére sokakat meglepett amikor a szigorú megszorítások sikerének Európa-bajnokaként számon tartott Valdis Dombrovskis miniszterelnök hat nappal később benyújtotta lemondását.