Mennyit ér a természet? Új módszerekkel keresik a választ

Mennyit ér a föld, az erdő és a folyók? Erre a kérdésre kereste a választ új módszerekkel a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának az Új Széchenyi Terv keretén belül megvalósult kutatása.

A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara az elmúlt években a nemzetközi együttműködések terén erősítette az alapkutatás jellegű feladatok végzése mellett az alkalmazott kutatási feladatokat. Ennek megvalósítása érdekében a már meglévő, jól kialakult kutatási irányok mellett csatlakoztak az EU 2007-2013 között időszakában kialakuló nemzetközi kutatási áramlatokhoz, amelyek a kutatási kapacitás koncentrálására, a kutatási témák szakosodására irányultak. Az EU kutatási kapcsolatok mellett nagy hangsúlyt helyeztek a közép- és kelet-európai, EU tagországokon kívüli kutatási kapcsolatok kiépítésére is. Megteremtették az oktatási-kutatási kapcsolatot azon szerb, ukrán, orosz és grúz kutatóhelyekkel, melyekkel együttműködve átfogó kutatási programokat indíthatnak el. Mindezek alapján törekedtek arra, hogy a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar továbbra is sikeresen kapcsolódjon és dinamikusan fejlődjön a hazai és nemzetközi tudományos közéletben.

Az oktatásban hasznosuló kutatási eredményeken keresztül jelentősen bővült a Kar kutatási tevékenységének ismertsége és az ott dolgozó oktatók publikációs lehetőségei. A Kar jelenlegi kutatói háttere lehetővé teszi a már jelenleg is folyó nemzetközi és országos projektek további bővítését, új irányok kidolgozását. Fontos fejlesztési iránynak tekintették a Kart támogató intézményekkel közösen kialakított képzési, továbbképzési, kutatási programok koordinációját, kutatási megbízásokban, konzorciumokban való közös részvételt.

A Kar kutatás-fejlesztési eredményeinek közzététele érdekében, szükségesnek érezték a hazai és nemzetközi konferenciákon történő folyamatos jelenlét mellett, hogy bővítsék az intézményen belüli tudományos rendezvények, egyetemi napok, tudományos vitafórumok, megrendezett nemzetközi konferenciák számát. Ezen szakmai rendezvényeken lehetőség nyílt a Kar direkt és indirekt megismertetésére is. Az így szervezett rendezvények jó lehetőséget adtak különböző kurzusok, megrendezésére.

A kutatás-fejlesztés terén több területen is zajlik a jelenlegi tevékenység megerősítése, aminek a legfontosabb elemei a következők:

• A jelenleg folyó kutatások áttekintése mellett, tovább fokozták a gazdasági szférával történő együttműködés lehetőségeit.
• Kutatási programokat dolgoztak ki a Kar támogatóinak gazdasági fejlesztéseire.
• Fejlesztették a nemzetközi oktatási-kutatási programokban történő részvételt. Együttműködéseket kötöttek hazai és nemzetközi intézményekkel, a publikációs lehetőségek bővítésére.
• Erősítették a meglévő kapcsolatrendszerünket az agrár-, területfejlesztési-, munkaügyi- szakigazgatási szervekkel, amivel jelentősen bővíti a Kar kapcsolatrendszerét.
• Fejlesztették az országos és regionális szaktanácsadási rendszerekben történő koordinációs szerepüket.

Az Új Széchenyi Terv keretében, a TÁMOP 4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0003 kóddal megvalósuló kutatás egy olyan területet vizsgál, ami Magyarország és Európa számára is nagy jelentőséggel bír. A természeti erőforrások vagyonértékelése című kutatás (pdf-ben letölthető innen) ugyanis arra a kérdésre ad elméleti választ, hogy miként mérhető fel Magyarország összes természeti erőforrása, és milyen modellekkel lehet kiszámítani ezek értékét. A kutatás az alábbi témaköröket dolgozza fel részletesen:

• Elszámolási algoritmus kidolgozása a természeti erőforrások vagyonértékelésére
• Módszer kidolgozása a természeti erőforrások nemzeti számlán történő megjelenítésére (Green account)
• Optimalizációs modellek kidolgozása az erőforrások hatékony felhasználása érdekében
• A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás monitoring rendszerének kidolgozása
• Technológiai javaslatok kidolgozása vállalkozások energiaszükségletének optimalizálására
• A fenntarthatóság mérésére alkalmas indikátorok rendszerének kialakítása
• A klímaváltozással szemben érzékeny területek azonosítása

A tanulmány részletesen bemutatja ezeket a területeket, és új megoldásokat javasol a nemzeti vagyon hatékonyabb felméréséhez. A kutatási összefoglaló mellett számos, korábban publikált tanulmány is született az összegyűjtött adatokból, ezek a következők:

1. A természeti erőforrások együttes értékelésének elvi-módszertani alapjai 2. Hatékony mutatói-e a reálárak a természeti erőforrások szűkösségének? Esettanulmány a nyersanyagok piacáról 3. Az erdő, mint természeti erőforrás vagyonértékelésének módszertana 4. Vízérték és vízvagyon értékelés Magyarországon 5. A mezőgazdasági eredetű megújuló energiaforrások használatának mikroökonómiai modellezése 6. A mezőgazdaság fenntarthatóságának mérése 7. A természeti erőforrások értékelése. Gyakorlatok, próbálkozások a Központi Statisztikai Hivatalban 8. Az észlelt technológiai és természeti erőforrás kockázatok szintje és a kockázat csökkentés alternatívái a magyar élelmiszerfogyasztói magatartásban 9. A levegő – vagyon értékelésének módszertani kérdései 10. A termőterületek klímaérzékenységének megye szintű vizsgálata 11. Kimerülő erőforrások makrogazdaságtani modellezése 12. Természeti erőforrások sajátosságai és értékelésük egyes kérdései 13. Optimalizációs tervezési és termelésprogramozási modellek strukturális kialakítása