Ashton decemberi jelentése dönt Szerbia sorsáról

Ivica Dacic szerbiai kormányfő, Hashim Thaci koszovói miniszterelnök és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője tanácskozásának fő témája a brüsszeli megállapodás alkalmazása volt az igazságügy, valamint a rendőrség terén.

Harmadik alkalommal tartottak hármas találkozót Brüsszelben, a szerb-koszovói párbeszéd kapcsán. Hashim Thaci a koszovói sajtóban úgy nyilatkozott, hogy a brüsszeli megállapodás végrehajtásáról tárgyaltak. „Koszovó az elmúlt időszakban egy fontos európai vizsgán jutott át a szabad és tisztességes választások megszervezésével. A további lépésekről kell tovább tárgyalni a megállapodás implementációja kapcsán. Szerbiának lemaradása volt a rendőrségre és az igazságügyre vonatkozó fejezetek alkalmazása terén.” Thaci nyilatkozatában többször is kiemelte, hogy Koszovó április 19-én teljesíteni fogja minden kötelességét, amely a megegyezésben szerepel.

A  találkozón a koszovói szerb községek közösségének létrehozása volt az egyik fontos napirendi pont. Thaci ezzel kapcsolatban elmondta, azt reméli, hamarosan tárgyalóasztalhoz ülhet az új polgármesterekkel és megkezdhetik a munkát a közösség létrehozásán. Előreláthatólag ezek a létesítmények olyanok lesznek, mint a koszovói községek most is létező közössége. Az ezekben való részvétel önkéntes jellegű lesz, és nem kormányzati szerveződés formájú. Ezen kívül fontos megállapodás született a szerb rendőrök bekapcsolásáról a koszovói rendőrség kötelékébe. Előreláthatóan az elkövetkező néhány napban a szerb rendőrök meg is kezdik a jelentkezést a koszovói rendőrségnél. Ugyanakkor Koszovó miniszterelnöke megerősítette, hogy a koszovói rendőrség keretein belül, már kialakult egy speciális, többnemzetiségű egység. Thaci albán kormányfő ezzel kapcsolatban azt az ígéretet tette, hogy ez a különleges, több etnikum képviselőiből álló koszovói rendőri egység fogja védeni a vallási és kulturális örökség részének minősített helyeket. Erre azért van szükség, mert Koszovóban a szerb ortodox vallás több kiemelt fontosságú kegyhelye található.

Azonban nyitott maradt a bíróságok kérdése, különösen a Kosovska Mitrovica-i bíróság számít érzékeny témának a felek között. Dacic a Beta hírügynökség forrásai szerint, úgy nyilatkozott, hogy sincs döntés arról, hogy ebben a községben egy vagy két bíróság jöjjön-e létre. Valamint az sem világos egyelőre, hogy a szerbek miként kapcsolódhatnának be az igazságügyi szervek munkájába.Az biztos, hogy a továbbiakban a két ország közösen működtet átkelőket Szerbia és Észak-Koszovó között, valamint összekötő irodát nyitnak egymás fővárosában. Az átkelők közül négynél kezdik meg az „integrált” működtetést, kettőnél december 16-án, további kettőnél december 31-én. Ez azt jelenti, hogy a szerb egyenruhások mellett nem csupán az EULEX uniós rendészeti misszió emberei, hanem koszovói vámosok is ott lesznek majd az átkelőknél. Az elsőként így megnyitandó átkelők egyike a jarinjei átkelő lesz.    

Dacic a megállapodások kapcsán azonban hangsúlyozta, hogy ez egy „státus semleges megállapodás”. A szerbek valószínűleg arra számítanak, hogy a tárgyalások során nem lesznek új feltételek, és nem fogják Koszovó végleges státusának kérdését feszegetni, hiszen azt továbbra sem ismeri el Szerbia. Ezt jól példázza az a tény is, hogy az összekötő iroda és az összekötő tisztségviselő sem kap diplomáciai státust! Dacic elégedettségének adott hangot a találkozót követően. Úgy fogalmazott, hogy Szerbia és Koszovójelentős előrelépést tett, mivel a rendőrség és az igazságszolgáltatás etnikai összetételének összhangban kell lennie a lakosság nemzeti összetételével.

A Belgrád–Pristina tárgyalások európai uniós közvetítője, Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő eredményesnek nyilvánította a találkozót. Ashton azonban azt is kijelentette, hogy a Miniszterek Tanácsa számára beadandó jelentése attól függ, hogy a két félnek sikerül-e megállapodnia a továbbra is kérdéses részletekben. Dacic ezzel összhangban kifejtette, hogy számukra is az a legfontosabb, hogy a december 13-án megrendezésre kerülő újabb megbeszélésen minden tekintetben végleges megállapodásra jussanak. Mivel a brüsszeli megállapodást még nem sikerült megvalósítani teljes egészében. A balkáni országok célja, hogy Catherine Ashtonnak az Európai Tanácshoz küldött jelentése a lehető legpozitívabb lehessen. A december 16-án és 17-én beadásra váró dokumentum tesz majd jelentést az uniós külügyminisztereknek az elért haladásról. Ezen a külügyminiszteri tanácskozáson a tagállamok diplomáciai vezetői értekeznek az első kormányközi konferencia dátumával kapcsolatban, ami valójában Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak formális kezdetét jelöli. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki számára nyilvánvalóan látszódjon, a Belgrád és Prishtina közötti viszony normalizálódik és képes tartós maradni is. Amennyiben a tagállamok képviselői pozitívan értékelik a két ország által végrehajtott megegyezéseket, az Európa Tanács ajánlást fogalmazhat meg, a Szerbiával megkezdendő csatlakozási tárgyalásokról.