Nem csak Ukrajnában zajlott ma az élet

Nem engedünk a kísértésnek: bár áll a bál Ukrajnában, attól a világ még nem áll meg: Thaiföldön például előrehozott választásokat fognak tartani, Olaszországban pedig – ha nem is alaptörvénybe – de rendeletbe foglalták a költségvetési hiány leszorítását.

Feloszlatta a parlamentet, és 2014. február 2-ára új választásokat írt ki Jingluk Shinawatra, Thaiföld miniszterelnöke –jelentették a hírügynökségek. A lépésre azok után került sor, hogy mintegy 150 000 tüntető lepte el Bangkok utcáit a kormány lemondását követelve. Elemzők szerint a kormányfő döntése elkésett lehet, ugyanis az egyre jobban növekvő elégedetlenségnek már nem biztos, hogy elejét tudja venni a mostani bejelentéssel. Az ellenzéki Népi Demokratikus Reform Bizottság vezetője, Suthep Thaugsuban például kijelentette: a kormány mostantól már nem irányíthatja az országot, hiszen visszaadta mandátumát, így a hatalom ismét a népre szállt. A kormányfő ezzel persze nem ért egyet, hiszen a hatályos alkotmány szerint kabinetje egészen az előrehozott választásokig ügyvezető kormányként irányíthatja tovább az országot.

Az elmúlt napokban folyamatossá váltak a tömegmegmozdulások a thai fővárosban, ahol egyre többen követelték a kormány lemondását. Vasárnap az összes ellenzéki képviselő az utcára vonult, ma pedig ismét elindultak a tiltakozók a kormánynak otthont adó épület felé, azonban a miniszterelnök elébük vágott, és bejelentette döntését. Shinawatra egyébként 2011-ben, nagy többséggel nyerte meg a választást. A kormányzó Pheu Thai párt, aminek Shinawatra a vezetője egyébként most is kényelmes többségre számíthat, hiszen támogatóit elsősorban vidékről, a fejletlenebb területekről toborozza, amiket egyáltalán nem érintettek a mostani megmozdulások. Az ellenzéknek viszont valószínűleg nem fog megfelelni a mostani megoldás: mivel nincs elég támogatottságuk a parlamenti többség megszerzéséhez, ezért inkább azzal kampányolnak, hogy a Takszin-rendszert végképp fel kell számolni.

Takszin Shinawatra, a jelenlegi miniszterelnök testvérének kormányát 2006-ban katonai puccsal döntötték meg, elsősorban az országot egyre inkább hatalmába kerítő korrupció miatt. Szakértők szerint azonban a puccs igazi oka a középosztály és a Takszin bázisát jelentő vidéki lakosság közötti ellentétet hozta a felszínre, hiszen ez utóbbit kedvezőbben érintették a kormány populista döntései. A mostani tüntetések egyik kirobbantó oka is az volt, hogy Jingluk kormánya egy olyan törvénytervezetet akart elfogadtatni a törvényhozással, ami lehetővé tette volna a most önkéntes száműzetésben lévő Takszin büntetlen hazatérését Thaiföldre.

Ukrajna különszám

A mai és hétvégi ukrán események élénken foglalkoztatják a szerkesztőségünket is. Három cikkünk is született ma a témában, de mielőtt megmutatnánk őket, foglaljuk össze a legfontosabbakat:

• ·        A rohamrendőrök hétfő délután elkezdték kiszorítani a tüntetőket a kijevi kormánynegyed utcáiból – közölték sajtótájékoztatón az ellenzéki pártok vezetői.
• ·        Viktor Janukovics elnök beleegyezett abba, hogy az ukrán vezetés tárgyaljon az ellenzék képviselőivel egy kerekasztal-megbeszélés keretében – közölte hétfőn az államfő sajtószolgálata.
• ·        A kijevi Függetlenség terének elhagyására kérte hétfőn a nőket és a gyerekeket Vitalij Klicsko ökölvívó, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt elnöke a rohamrendőrök mozgósításáról szóló értesülések miatt.
• ·        Vasárnap éjjel titkos értekezletet tartott Viktor Janukovics ukrán elnök és környezete – hozta nyilvánosságra meg nem nevezett forrásra hivatkozva az egyik ukrán televízió hétfőn.
• ·        A kijevi tüntetők megszállták vasárnap estére a kormányzati negyed utcáit, azaz gyakorlatilag az összes fontos hivatali épület, a parlament, a kormány és az elnöki hivatal környékére is kiterjesztették jelenlétüket.

Érkezik a német felmentősereg Kijevbe

Az utóbbi hetek eseményeit figyelve úgy tűnik, Berlin végérvényesen állást foglalt a kijevi tüntetők mellett. Angela Merkel és az Európai Néppárt hamarosan királycsinálásba kezd, alanyuk pedig nem lesz más, mint a profi nehézsúlyú ökölvívás ukrán sztárja, Vitalij Klicsko. Guido Westerwelle külügyminiszter Kijev utcáin sétálgat az ukrán ellenzék vezetőivel, Joachim Gauck államfő pedig bojkottálja a szocsi téli olimpiát. Csak nehogy visszájára süljön el a nagy diplomáciai támadás!

Kijevben jelenleg százezres tömeg követeli Janukovics és Azarov menesztését, valamint az ország nyugati nyitását, Berlinben pedig készülnek valamire. A Spiegel információi szerint az Európai Néppárt, illetve a német konzervatívokat vezető Angela Merkel úgy döntött, partnert választ az ukrán ki-ki mérkőzésben, a választás pedig az Ütés (Udar) párt elnökére, Vitalij Klicskóra esett. Az európai konzervatívok a profi bokszolóban látták meg azt a figurát, aki képes lenne leváltani Viktor Janukovicsot, így a német lap szerint a jövőben Klicsko Brüsszel teljes körű támogatását fogja élvezni.

Mit szúrt el az EU?

A Keleti Partnerség program recsegve-ropogva ugyan, de eljutott az első komolyabb siker kapujába, hogy aztán Ukrajna kihátrálásával látványos vereséget szenvedjen. Régiónk országai számára a jelek szerint különösen kitüntetett figyelemmel bír a kezdeményezés. Ez volt a magyar elnökségi program egyik fő célkitűzése, az eddig legjobban várt november végi csúcstalálkozót a litvániai Vilniusban tartották, a lengyelek Európa-politikájában pedig régóta fontos helyet foglal el az általuk (Svédországgal közösen) útnak indított Keleti Partnerség. Miért ilyen fontos ezeknek az országoknak a kezdeményezés, mit profitálhatnak az esetleges sikerekből?

2009-es indulás óta a Partnerséget rengeteg támadás érte, mondván a bevonni kívánt hat állam (Grúzia, Örményország, Fehéroroszország, Moldova, Azerbajdzsán és Ukrajna) berendezkedése köszönőviszonyban sincsen az Európai Unió által hirdetett demokratikus jogállami normákkal, és gazdaságilag is hatalmas a szakadék, ezért soha nem fog komoly eredményt felmutatni a kezdeményezés. Sikerült azonban Németország támogatását megnyerni a projekthez, az EU pedig kitartott a szomszédságpolitika fontossága mellett.

Csubakka-védelem: ennek az egésznek semmi értelme

Hiába tüntetnek tízezrek, százezrek, vagy akár milliók Kijev főterén: amíg nem sikerül az országot valahogy ezer kilométerrel nyugatabbra vinniük, addig teljesen mindegy, hogy ki van kormányon. Viktor Janukovics elnök kilenc év után léphet ugyanabba a folyóba.

Virágba borulthatott a nyugati demokrácia lelkes híveinek szíve, ha belenéztek a kijevi hírekbe: tízezrek követelik ugyanis Ukrajna EU-csatlakozását, az oroszbarátnak tartott Janukovics elnök távozását, a kormány lemondását. Tegnap még Lenin szobrát is ledöntötték, ettől pedig tényleg a tetőfokára hágott a rendszerváltó lendület a nyugati és a magyar sajtóban is. Nézzünk azonban egy kicsit a dolgok mögé, és vizsgáljuk meg, van-e valódi esély a változásra Ukrajnában.

Napi kötelező megszorítás-cikkünk

Olaszországban törvényerejű rendeletet fogadtak el,amelynek célja, hogy az államháztartási hiány a GDP 3 százalékára csökkenjen még 2013-ban. A jogszabály megszorításokat ír elő a közigazgatásban, ugyanakkor könnyítéseket is megenged az önkormányzatoknak.

Az olasz képviselőház törvényerejű rendeletet fogadott el az államháztartási egyensúly visszaállításáról. Az olaszok által „rendeletecskének” nevezett jogszabályt a szenátus tárgyalja majd, és az olasz törvények szerint december közepéig kell törvényként elfogadni, különben hatályát veszti.

A jogszabály 1,6 milliárd euróról rendelkezik, és célja, hogy az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított arányát 3 százalékra csökkentse 2013-ban. A rendelet megszorításokat ír elő a minisztériumoknak és a helyi önkormányzatoknak, és 2013-ra egy 190 milliós alap létrehozását a Belügyminisztériumon belül, amely a bevándorlási problémákkal küszködő helyi önkormányzatokat segítené.