„Titokzatos” jelentést őriz Kelemen Hunor Verespatakról

Nem lehet a helyi önkormányzat akarata ellenére az UNESCO-világörökség részévé nyilvánítani Verespatakot – szögezte le a Mediafaxnak adott interjúban Kelemen Hunor. A RMDSZ elnöke, volt kulturális miniszter a hírügynökségnek arról a régészeti jelentésről is beszélt, amelyet nem találnak minisztériumban.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a helyi önkormányzat már 2010-től ellenezte Verespatak felkerülését az UNESCO-világörökség listájára. Beleegyezésük nélkül pedig hiábavaló minden próbálkozás a felterjesztésre, hiszen a helyhatóság kötelessége az örökség karbantartása és az erről szóló menedzsmentterv elkészítése.

Kelemen elmondta, már miniszteri mandátuma elején, 2010-ben elsőként javasolta, hogy Verespatakot terjesszék fel a világörökségi listára, ám ezt nem lehetett megtenni. „Bárki bármit mond, a valóság az, hogy Verespatak még akkor sem lehetne a világörökség része, ha a római és a középkori tárnák kiváló állapotban lennének, egyetlen okból: hiányzik a helyi önkormányzat beleegyezése. Nem lehet a helyi önkormányzat akaratával szembemenni, hiszen ez a kérdés a helyi és a központi hatóságok közös felelőssége. Nem küldhetem el Párizsba, az UNESCO székhelyére a Verespatakra vonatkozó kérelmet, ha a dokumentációból az egyik legfontosabb irat, a helyi önkormányzat, a polgármesteri hivatal beleegyezése hiányzik. Nem röhögtethetem ki felelőtlen módon a minisztériumot és az országot az UNESCO előtt” –mondta Kelemen Hunor.

A volt miniszter szerint a helyi önkormányzat azzal érvelt, hogy a munkahelyeket teremtő bányaiparra szüksége van a vidéknek, és ezt a döntésüket tiszteletben tartotta. „A helyhatóságok rábólintása a legfontosabb, és ez nem a miniszteren, nem egyetlen emberen múlik. E nélkül az UNESCO nem nyilváníthat a világörökség részévé egyetlen helyszínt sem” – szögezte le.

A politikus elmondta: az általa vezetett minisztériumnak köszönhető, hogy a Verespatakra tervezett  aranybánya egyik kitermelési helyszínét, a Kirnyik-hegységet nem törölték az úgynevezett A kategóriás műemlékek országos listájáról. A döntésben nagy segítség volt az a régészeti jelentés, amelyet három brit szakember készített a hegységben található régészeti leletekről. Erről a dokumentumról állította azt Şerban Cantacuzino építész, hogy eltűnt vagy titkosították.

Kelemen felidézte, hogy jómaga 2009 decemberében szembesült először az A kategóriás műemlékek országos listájának problémájával. A törvény szerint a 2004-es listát frissíteni kellett volna, ám ez az aktualizálás nem készült el. „Később, 2010-ben, amikor újra aktualizáltuk ezt a listát, ragaszkodtam ahhoz, hogy szerepeljenek rajta a verespataki Kirnyik-hegység római, középkori és modern kori tárnái. Így védtük meg a Kirnyik-hegységben fellelhető régészeti leleteket” – magyarázta a volt miniszter.

Tájékoztatása szerint 2010-ben kapta kézhez a Kirnyik-hegységben végzett régészeti feltárásokról szóló jelentést, amelyet – a törvény értelmében – a befektető RMGC által megbízott szakemberek készítettek. Az Országos Régészeti Bizottságnak e dokumentum alapján kellett döntenie a Kirnyik-hegységre vonatkozó régészeti mentesítési bizonylat kibocsátásáról.

Akkor ez a szakmai testület egyöntetűen a régészeti mentesítési bizonylat kibocsátását javasolta. „Ezt a döntést a Fehér Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője írta alá, nem én, hiszen ez a törvény szerint nem a miniszter hatáskörébe tartozik. Nem tudtam megakadályozni a régészeti jelentés megvitatását a bizottságban, hiszen ez hivatali visszaélésnek minősült volna. Az eljárás szabályait tiszteletbe kellett tartanunk. Miután a Fehér megyei igazgatóság aláírta a mentesítési bizonylatot, nekem törölnöm kellett volna a Kirnyik-hegységet az A kategóriás műemlékek országos listájáról. Ezt végül nem tettem meg, több okból sem” – mondta Kelemen.

Tájékoztatása szerint ennek egyik oka a brit szakemberek által készített jelentés volt. Mint mondta, a befektető által megbízott régészek jelentése egyértelműen az aranykitermelés elkezdése mellett foglalt állást, ám sok szakember akadémiai körökből, a civil szférából ezt ellenezte. „Számomra döntéshozóként akkor nagyon fontos volt, hogy pártatlan szakemberek korrekt, koherens és semleges szempontjait vegyem figyelembe” – magyarázta Kelemen Hunor.

A politikus ezért döntött úgy, hogy kérje ki három brit szaktekintély – Andrew Wilson, David Mattingley és Mike Dawson – véleményét ebben az ügyben, és ebben támogatta Şerban Cantacuzino és mások is a döntéshozatal előtt.

„Elhívtam a brit régészeket Romániába, hogy készítsenek számomra jelentést a verespataki Kirnyik-hegységről. A törvényi korlátozások miatt a minisztériumnak nem állt módjában kifizetni a munkájukat, ezért nem is a minisztérium rendelte meg tőlük a jelentést. Ekkor jelentkezett Şerban Cantacuzino és ajánlkoztak mások is, akik vállalták, hogy összegyűjtik a pénzt egy semleges jelentés elkészítése érdekében. Az összeg egy részét Şerban Cantacuzino fizette ki, aki közvetlen kapcsolatban állt a brit régészekkel. Nem született azonban egyezség sem Cantacuzinóval sem a költségekhez hozzájáruló többi személlyel arról, hogy megkapják ezt a jelentést. Ők azért tették ezt a gesztust, hogy kapjunk egy kiegyensúlyozott, semleges jelentést Kirnyik-hegység régészeti leleteiről, és kapjunk választ arra, hogy érdemes-e a világörökségi listára ajánlani ezt a helyszínt, vagy töröljük a műemlékek listájáról” – jelentette ki Kelemen.

A volt miniszter hozzátette, ha elfogadta volna Kirnyik-hegység törlését a műemlékek listájáról, akkor megszűnt volna a műemlékek törvény általi védelme. „Amikor elolvastam a brit szakemberek jelentését, meggyőződtem arról, hogy nem írhatom alá a Kirnyik-hegység törlését az országos műemlék-listáról” – magyarázta.

Voltak azonban más szempontok is. Az RMGC kitermelési licence nem csak a Kirnyik-hegységre, hanem Verespatak teljes körzetére szól. Ide tarozik Orla is, ám ebben a hegységben nem végeztek régészeti feltárásokat. „Az RMGC 2011-ben küldött egy előzetes jelentést, ami azonban nem volt megfelelő. Ezért azt mondtam, ha a teljes körzetre szól a kitermelési engedélyük, meg kell várnom, amíg valamennyi kitermelési helyszín dokumentumai rendben lesznek, szakaszokban nem törlök semmit a műemléklistáról. Ezért sem írtam alá a Kirnyik-hegység törlését az országos listáról” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

A politikus szerint a brit régészek jelentése azért nem található meg a kulturális minisztériumban, mert ezt a jelentést nem a tárca rendelte, elkészítéséhez egyetlen közintézmény sem járult hozzá, erre a dokumentumra a minisztérium egyetlen lejt sem költött.

„Hiába keresik a jelentést a minisztériumban. A dokumentumot nekem is és az Országos Régészeti Bizottságnak is bemutatták, tartalmát ez a testület ismeri. A jelentés egyik érv volt amellett, hogy ha minden rendben van, akkor Verespatak-dossziét az UNESCO-hoz küldjük. Vélhetően Şerban Cantacuzino is az UNESCO-ra gondolva járult hozzá a jelentés elkészítéséhez. A dokumentum nálam, illetve a brit régészek birtokában maradt. Ez volt az egyezség. Megtartom, és megtörténhet, hogy valamikor nyilvánosságra is hozom” – fogalmazott Kelemen Hunor.

A tartalmáról a volt miniszter annyit elárult: a régészek következtetései szerint az Európában egyedülálló római kori tárnákat, akárcsak a középkori és modern kori tárnákat „eredeti helyükön kell megőrizni és helyreállítani”. Hangsúlyozta: szakmai és politikai szempontból úgy járt el Verespatakkal kapcsolatban, ahogyan el kellett járnia, és valamennyi törvényes eljárást betartott. „Ott állítottuk le a folyamatot, ahol le kellett állítanunk. Mandátumom végéig a Kirnyik-hegység a törvény oltalmát élvezte” – összegzett a politikus.