A civil aktivizmus legyűrheti a kínai korrupciót?

Hszi Csin-ping hatalomra kerülése óta folyik az erőteljes korrupcióellenes kampány Kínában. Független elemzők szerint azonban a rendszer megreformálására nem lehet komolyan számítani, a felülről irányított rendszer politikai hálójának ma már a korrupció az összetartó ereje, és egyben ez a mindenki ellen kijátszható adu ász. Milyen szerepe lehet itt a civil tényfeltárásnak és aktivizmusnak?

A kínai kormány adatai szerint Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnök hatalomba lépése óta több mint kétezer esetben büntettek politikusokat visszaélések miatt. Hszi egyik fő üzenete a korrupcióval való leszámolás, lecsapni minden kis „légyre” és minden nagy „tigrisre”. Az esetek legtöbbje vesztegetés, sikkasztás vagy nepotizmus – ezek miatt 2012-ben a Transparency International 176 országból a 80. helyen értékelte Kína helyzetét a korrupció terén.

Bár a különböző vezetők elleni lejárató hadjáratok régóta jellemzik a Kínai Kommunista Pártot, Hszi valóban erőteljesebb hangsúlyt helyez a korrupcióellenességre, mint elődei. Nyugati elemzők szerint azonban a rendszer átfogó reformja nem történt meg, és talán nem is lehetséges – gyakran még a valós szándék is vitatott. Az ügyek felbukkanásakor a pártvezetők rendelnek el kivizsgálást, és „a korrupció háborúja” valószínűleg még mindig csak belső hatalmi harc. Ahogy a privát szektor megjelent az állam által irányított gazdaságban, természetesen a párt vezetői jutottak a legfinomabb falatokhoz is; a kegypolitikával és egyéni kapcsolatokkal fenntartott rendszert egyes vélemények szerint mára már a korrupció tartja össze, ez az az erő, amely mindenkit érint és bárkit a mélybe ránthat.

A kormány felmérései szerint párttal szembeni társadalmi elégedetlenség legfőbb forrása is a korrupció, ám ezt Hszi Csin-ping – úgy látszik – eddig kiválóan fordította a Párt javára. Hszi hatalomra kerülése után Li Csien-kuo (Li Jianguo), a Nemzeti Népi Kongresszus alelnöke ellen folytatott kampány volt az első nagyobb botrány, a politikus a vádak szerint unokaöccsét segítette a magasabb pozíciók elérésében. Liu Cse-csünt (Liu Zhijun), volt vasútügyi minisztert először 900 millió jüan (34 milliárd forint) elfogadásával vádolták, majd 64,6 millió jüan (2,3 milliárd forint) elsikkasztása miatt ítélték el, ahogy most a még lezáratlan ügyű Po Hszi-lajt (Bo Xilaj) is hatalommal való visszaéléssel vádolják. Az internetes közösségi oldalak felhasználói kapva kapnak az ilyen eseményeken. Az internetes felháborodás minden ügy esetében a kampányhoz tartozik. Valós emberek a valós véleményüket fejtik ki, de nagy ügyekben ezt csak kevés alkalommal tehetik: amikor Hszi fia került Namíbiában egy korrupciós kihallgatás kellős közepébe 2009-ben egy cég miatt, melyet korábban irányított, Peking nem engedte, hogy ez a mikroblogokon is visszhangozzon.

A közvélemény kontrollált haragja fegyver a hatalom kezében: akkor és arra nyitva ki a csapot, amikor és akire a párt érdeke megkívánja. Viszont nem lehet figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a közvélemény maga is tematizálja a politika irányainak alakulását. Számos vélemény szerint már az 1989-es Tienanmen téri tüntetéseket is a korrupció ellenes közhangulat szülte, de a téma mindenképpen az internet kommunikációs eszköztárának gyors fejlődésével erősödött fel az országban.

A New York Times adatai szerinti évi 150 ezer eljárás nagy része helyi ügy helyi vezetők ellen, melyet sok esetben már az internetes népharag indít el. Luxusautók, luxuskarórák, kisebb városok párttitkárainak egzotikus utazásai és persze a szeretőik állandó témái a mikroblogok életének. A South China Morning Post hongkongi lap viccesen jegyzi meg, hogy az elhagyott szeretők „tényfeltáró” haragja mintha nagyobb veszélyt jelentene a torkosabb politikusokra, mint a Hszi-féle kampány. Hiszen egy olyan átláthatatlan és ellenőrizhetetlen rendszerben, melyben a legfőbb vezető és családja is ugyanazon a létrán mászott föl, mint félretett társai, a felülről történő elszámoltatás végkimenetele mindenképpen kétséges.

Van azonban, akinek ez nem elég és egyénileg kerüli meg a megbízhatatlan politikai gépezetet. A 2008-as szecsuáni földrengésben 90 ezer ember halt meg, közöttük több ezer gyerek ragadt iskolák romjai alatt. A korrupció gyanúja a földrengés után rögtön felvetődött, elemzők egyhangú véleménye, hogy a tragédia az önkormányzatok által finanszírozott épületek rossz tervezése és az építési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt következhetett be. A nyilvánvaló hibák miatt a szülőket több esetben nem értesítették a gyerekek haláláról, bizonytalanságban hagyva a közvéleményt.

A 2013 áprilisi szecsuani, Lusan (Lushan) megyei földrengés kapcsán már sokakban felmerült, van-e értelme a mentésben közvetlenül a kormányt támogatni – vajon mennyi pénz jut el a károsultakhoz? Jelentések szerint 2008-ban nem sok jutott, a South China Morning Post úgy tudja, nem egyedi eset, hogy a helyi pártvezetők szándékosan eltúlozzák a károk mértékét, hogy több pénzt kapjanak támogatásként, amelynek egy részét aztán csak jelentős késedelemmel továbbítják az áldozatok családjainak és a túlélőknek. A kínai állami média csak 2008-ban 1962 korrupciós esetről számolt be, melyekkel a The Epoch Timesnak megszólaló kínai értelmiségiek szerint a jelenlegi helyzetben, a média és a közvélemény általi ellenőrzés teljes hiánya miatt nem lehet mit kezdeni.

Az interneten át-átszűrődő vélemények azonban azt mutatják, a helyzet nem teljesen reménytelen, a korrupt vezetőknek egyre többször kell szembenézniük a civil autonómiával. Sokan a Weibo mikroblogok online adománygyűjtő felületein vagy más civil szervezeteknek tesznek felajánlásokat. A Global Times szerint az áprilisi szecsuani földrengésre így 80 millió jüant (csaknem 3 milliárd forintot) sikerült összegyűjteni. Hongkongi internet felhasználók és aktivisták bojkottra szólították fel a hongkongi kormányt, sok politikussal együtt azt javasolták, hogy ne fizessék ki a tervezett 100 millió hongkongi dollár (2,87 milliárd forint) felajánlást, hanem juttassák a pénzt más felajánlókhoz hasonló módon civil szervezetekhez.

Az Independent szerint 2008-ban a szecsuani önkormányzatokhoz eljuttatott 10 milliárd hongkongi dollárt (287 milliárd forintot) ugyanúgy elsikkasztották, ahogy a 2010-ben 2 millió hongkongi dollárból (57 millió forintból) épült iskolát is leromboltak egy luxus ingatlanberuházás miatt. Több hetes vita után a hongkongi parlament áprilisban mégis bizalmat szavazott a szárazföldi kínai tartománynak, azonban a civil csatornák egyre tudatosabb működésével az önszerveződő aktivitás várhatóan egyre sűrűbben jelenik majd meg.

Bár a civil hangok megjelenése még mindig szűrt és irányított, a középosztály növekedésével egyre inkább erősödik az igény az átláthatóságra is. Kutatások szerint ez a középosztály leginkább saját megszerzett anyagi javaiért áll ki, robbanásszerű változásra nincs értelme számítani, de számuk növekedésével az egyéni véleményformálás fórumai erősödnek, s emiatt a párt is kénytelen a közvélemény igényeire reflektálva alakítania politikáját.

Gál András

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »