Választások előtt Csehország

Hiába fenyegette meg Milos Zeman államfő a jobboldali pártokat, Jirí Rusnok ideiglenes kormánya megbukott és a cseh alsóház feloszlatta magát. Választásokat tartanak októberben Csehországban, ami a baloldal győzelmét hozhatja. Zeman pártja előtt megnyílt a lehetőség, hogy bejusson a parlamentbe és Václav Klaus már a visszatérésén gondolkozik.

A nyár soha nem a politikacsinálás évszaka, ugyanis ilyenkor minden politikus a szabadságát tölti és készül az őszi ülésszakra. Csehországban a nyár most másképp alakult: az ország június közepén zuhant belpolitikai válságba. Korrupciós ügyek és egy megfigyelési ügy kapcsán lemondott Petr Necas miniszterelnök (ODS). Milos Zeman köztársasági elnök a pártok ellenkezésével nem törődve a balközép politikusnak elkönyvelt Jirí Rusnokot bízta meg szakértői kormány alakításával, de ez a kormány elbukta a bizalmi szavazást a képviselőházban. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a jobbközép koalíció mögött sem áll már többség.

Zeman fenyegetőzése és a bizalmi szavazás

Hiába fenyegette meg Zeman államfő a jobboldali erőket az augusztus 7-i bizalmi szavazás előtt, Rusnok alig egy hónapos szakértői kormánya elbukott a bizalmi szavazáson. Zeman ismételten bebizonyította, hogy elég széles értelemben értelmezi elnöki jogkörét, ezért beszédében azt mondta, hogy a Rusnok vezette szakértői kormánynak maradnia kell a jövő májusi választásokig és a parlamenti pártok jobban tennék, ha ezt meg is szavaznák. A cseh szociáldemokraták és a kommunisták, valamint a Közügyek pártja erre kész is lett volna, azonban csak 91 voksuk volt a törvényhozás 200 fős alsóházában. Zemannak legalább még tíz átállóra lett volna szüksége, amit zsarolással próbált elérni. Az államfő ugyanis közölte: ha a szakértői kormány nem kap bizalmat a cseh képviselőháztól, rövid időn belül nem lesz újabb kormányalakítási kísérlet. Zeman ezt az álláspontot azzal indokolta, hogy az ügyészség és a rendőrség vizsgálatot folytat néhány politikus és a maffia összefonódása ügyében, és ennek eredménye heteken belül várható. Szerinte nincs garancia arra, hogyha a volt jobbközép koalíció visszatérne a hatalomba, akkor valamelyik jövőbeni miniszterének „esetleg ne a cellából kelljen irányítani a tárcáját”.

Rusnok ideiglenes miniszterelnök Zeman beszéde után az alsóház elé terjesztette szakértői kormányának programját és bizalmat kért a képviselőktől. Az ezt követő indulatos és éles vita nem sok újdonságot hozott, jobbról is és balról is ugyanazok az érvek hangzottak el, ezért biztosra vehető volt a kormány bukása.

Rusnok lemondása

A szerda késő este megtartott szavazáson 93 honatya támogatta a kormányt, míg 100-an elutasították. A szavazáson 193 képviselő vett részt, miután két képviselő még börtönben van, négyen – két polgári demokrata képviselő, Karolína Peake, a LIDEM elnöke, valamint egy független – a szavazás idejére elhagyták az üléstermet, egy képviselő pedig betegség miatt hiányzott.

„A szavazás eredménye kedvező a cseh politika számára” – nyilatkozta Rusnok újságíróknak a voksolás után. Bár kormánya nem kapott bizalmat, „nem jött be” a volt koalíció terve sem, hogy magának kérheti az újabb kormányalakítási megbízást, mondván, hogy a 200 tagú képviselőházban 101 támogatója van.

Rusnok azt is bejelentette, hogy szakértői kormánya benyújtja a lemondását. A miniszterelnök a bizalmi szavazás eredményét „tisztességes vereségnek” minősítette, amely hozzájárul a politikai válság megoldásához és a képviselőház feloszlatásához.

Karel Schwarzenberg, a TOP 09 párt elnöke a bizalmi szavazás után bejelentette, hogy pártja kezdeményezni fogja a cseh képviselőház feloszlatását. Schwarzenberg ezt azzal indokolta, hogy a bizalmi szavazás megmutatta: bár a Rusnok-kormány nem kapott bizalmat, a volt jobbközép koalíciónak sincs többsége a 200 tagú képviselőházban.

„A szavazás megmutatta, hogy a volt kormánykoalíciónak nincs 101 képviselője az alsóházban. Rendkívüli ülést kezdeményezünk a képviselőház feloszlatására” – mondta Schwarzenberg újságíróknak.

Rusnok augusztus 13-án kedden be is nyújtotta hivatalosan lemondását Milos Zeman köztársasági elnöknek. A kormány lemondását a miniszterelnök szóvivője jelentette be. A Rusnok vezette szakértői kabinet ügyvivőként a helyén marad az új választásokig.

Az alsóház feloszlatása

Augusztus 20-án a keddi rendkívüli ülésén a cseh alsóház megszavazta önmaga feloszlatását, így ősszel parlamenti választások jönnek. A feloszlatás hivatalossá válásához szükség van Milos Zeman államfő jóváhagyására is, és ő írhatja ki az előre hozott választásokat.

A feloszlatás mellett 140 képviselő szavazott, hússzal többen, mint amennyi elvben a szükséges háromötödös többséghez szükséges. A határozati javaslat mellett érveltek a szociáldemokraták, a kommunisták, a Közügyek párt és a konzervatív TOP 09. A konzervatív Polgári Demokratikus Párt (ODS) frakciója a szavazás előtt tiltakozásul elhagyta az üléstermet.

A cseh szavazók előrehozott választásokat akartak

Csehországban a választók 72 százaléka a képviselőház feloszlatását és előre hozott választást szeretne. A Median közvélemény-kutató intézet felméréséből kiderül: legalább ugyanennyien jelezték, hogy részt vennének az őszi voksoláson. Mindössze 22 százalék jelentette ki, hogy nem szavazna, 6 százalék pedig azt állította, hogy még nem tudja, elmegy-e az urnákhoz. A felmérés azt is kimutatta, hogy a csehek több mint fele egyértelműen pozitívnak minősítette Milos Zeman köztársasági elnök válságkezelő intézkedéseit, amelyeket főleg a jobboldal bírált.

Előrehozott választások

Bár a lemondott miniszterelnök megerősítette, hogy kormánya a következő időszakban már semmiféle fontos ügyben nem kíván dönteni, egyik utolsó lépésével nagy port kavart, ugyanis szlovákiai nagyköveté nevezte ki Livia Klausovát a volt államfő Václav Klaus nejét, aki az államfőválasztáson nyiltan támogatta Milos Zemant. A jobboldali pártok és főleg Karel Schwarzenberg volt külügyminiszter határozottan ellenezték a diplomáciai tapasztalatokkal nem rendelkező Klausová kinevezését.

Zeman döntött arról, hogy október 25-26-án tartják meg Csehországban az előre hozott törvényhozási választásokat, aminek utolsó feltétele volt, hogy aláírásával hivatalossá tegye a képviselőház feloszlását. Jirí Rusnok távozó kormányfő már ellenjegyezte a választások időpontjáról szóló elnöki döntést.

Felmérések szerint az októberi választások nagy esélyese a Cseh Szociáldemokrata Párt, amely 30-35 százalékos támogatottságnak örvend.

„Én a SPOZ-ra fogok szavazni” – mondta újságírók előtt a baloldali államfő, az általa alapított Polgári Jogok Pártja-Zemanék nevű pártra utalva, amely a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint átlépheti majd a parlamentbe jutás ötszázalékos küszöbét.

A Median Intézet egy új felmérése szerint a választásokból a szociáldemokrata párt (CSSD) kerülhet ki a legnagyobb erőként, mintegy 32 százalékos támogatottsággal, míg a szintén ellenzéki kommunisták (KSCM) 15,5 százalékra tehetnek szert. Az eddig hatalmon lévő Polgári Demokratikus Párt (ODS) és koalíciós partnere, a konzervatív TOP 09 együtt is csak 28,5 százalékot érne el a felmérés szerint.

Jirí Pehe politikai elemző szerint a választások eredményeképpen egy szociáldemokrata kisebbségi kormány jöhet létre, a kommunisták külső támogatásával.