Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Egy szövetségi bíró megállapításai szerint a New York-i rendőrség sokat vitatott ‘stop and frisk’ (megállítani ás átkutatni) gyakorlata sérti a kisebbségi lakosok alkotmányos jogait. A város vezetése a javuló közbiztonság feltételét, szakértők pedig a kisebbségek és a hatóság közt húzódó ellentét súlyosbodását látják a gyakorlatban.
A város tiszviselői az ambivalens gyakorlatot szokták a javuló bűnügyi statisztikák sarokköveként megnevezni, amelynek köszönhetően az erőszakos és fegyverrel elkövetett bűncselekmények száma történelmi mélypontra süllyedt, valamint fegyverek ezreit tüntetik el az utcákról.
Mindezt azonban megkérdőjelezi Shira E. Scheindlin szövetségi bíró, aki szerint a rendőrség etnikai alapon folytatja ezeket az ellenőrzéseket. Őt támasztják alá az adatok, amelyek szerint a 2004 és 2012 közt megállított, összesen 4,4 millió személynek 83 százaléka afroamerikai vagy spanyolajkú volt (összehasonlításképpen: az előbb említett etnikumok a város lakosságának körülbelül felét teszik ki).
„Nem helyénvaló az, hogy egyeseknek nap mint nap attól kell félniük, hogy az ajtón kilépve bármikor megállíthatják és átkutathatják őket mindennapi tevékenységeik során” – írta Scheindlin bíró.
Az ellenőrzések száma drasztikusan Michael Bloomberg vezetése alatt nőtt, a korábbinál 600-szor több átkutatást folytatott le a rendőrség. A New York-i Polgári Szabadságjogok Szövetségének honlapján olvasható statisztikák mindemellett megkérdőjelezik a város és a rendőrség vezetősége által a gyakorlat érdemeiként megnevezett számokat. A megállított személyek mindössze 0,2 százalékánál találtak fegyvert, valamint a megállítások 88 százaléka során semmilyen törvényellenességet nem állapítottak meg a rendőrök.
Fontos megjegyezni azonban, hogy a bírói ítélet nem megszüntetné az eljárást, csupán bizonyos felügyelet alá vonná: így például kijelölne egy szövetségi ellenőrző testületet, valamint ellátná a járőröket testen hordozható kamerákkal – amely egyrészt preventív hatással bír, másrészt bizonyítékkal szolgálhat a rendőri túlkapások esetén. A bíró egy kaliforniai rendőrkapitányság tapasztalataira hivatkozik: a kamerák felszerelését követően egy évvel a rendőri eljárások ellen benyújtott panaszok száma 88 százalékkal csökkent.
Pszichológiai hadviselés
„Azért célozzuk meg a feketéket és latinokat, hogy beléjük neveljük a félelmet: otthonukat elhagyva bármikor és bárhol megállíthatják őket” – közölte Ray Kelly rendőrparancsnok egy szenátori találkozó során.
A cél szentesíti az eszközt – mondhatnánk, azonban a hivatkozott bűnügyi statisztikai javulást több más, a gyakorlatot nem folytató nagyvárosban is ki lehet mutatni. Az etnikai alapon történő ellenőrzés így csupán az alacsonyabb jövedelmű városrészek, kisebbségek és a hatóságok közt meghúzódó árkot szélesíti tovább.
A közelmúltban végzett kutatások emellett arra is rámutatnak, hogy hosszú távon feltehetően csak növelni fogják a bűnözési hajlamot az ilyen jellegű ellenőrzések. A vizsgálat eredményei alapján az ártatlanul megállított személyek a későbbiekben hajlamosabbak voltak bűncselekményeket elkövetni mint azok a társaik, akiknem nem volt részük hasonló átkutatásokban.
A rendőri vegzálás így olyan negatív tapasztalatokat rögzít egyesekben, amelyek egyfajta önbeteljesítő jóslatként elősegítik a bűnözői magatartás és identitás kialakulását. A későbbiekben az ilyen módon formált személyiséggel rendelkező egyén nagyobb eséllyel kerül kapcsolatba a valóban bűnözői tevékenységet folytató körökkel.
A kutatás rámutat a fiatalok és a rendőrség pozitív és produktív kapcsolatának szükségességére – a jelenlegi büntető természetű, és előzetesen vádló kapcsolat helyett. Csak a tiszteletteljes rendőri eljárás képes megértetni a fiatalokkal, hogy a rendszer értük, és nem ellenük dolgozik.
(Nyitókép: AP Photo/Seth Wenig)
Balázs Bálint
