Olasz kötéltánc: Berlusconi bukjon, vagy a kormány?

Augusztus elején adócsalásért jogerősen elítélték Silvio Berlusconit, aki a jelenleg hatalmon lévő kormánykoalíció második legnagyobb pártjának vezetője. Komoly kérdéseket vetett fel a szövetségen belül, hogy meghagyják-e a pártvezér politikai cselekvőképességét vagy kizárják a politikából – veszélyeztetve ezzel a kormány jövőjét. A felek egyelőre várakozó állásponton vannak.

A 2013 áprilisában Enrico Letta, a balközép Demokrata Párt (PD) politikusának vezetésével megalakult olasz kormány nemrégiben zárta első száz napját. A kormány nagykoalíción alapul; miniszterei összesen négy, a politikai paletta valamennyi részén elhelyezkedő pártból kerülnek ki. A kormánykoalícióban uralkodó kényes egyensúly ellenére a Letta-kormány eredményesen zárta első száz napját.

A kormány által kitűzött további célok elérése azonban hirtelen kérdésessé vált azt követően, hogy augusztus elején a kormánykoalíció második legnagyobb pártját, a Szabadság Népét (PDL) vezető Silvio Berlusconit jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélték a részben általa vezetett Mediaset vállalat kapcsán elkövetett adócsalás vádjával. A négy évből – egy korábbi amnesztiatörvény miatt – csak egy évet kellene letöltenie, és korára való tekintettel azt sem feltétlenül börtönben.

Az ügy komoly vitákat váltott ki a kormánykoalíción belül, és – mivel a koalíciót alkotó második legtöbb mandátummal rendelkező párt vezetőjéről van szó – kérdésessé vált a koalíció jövője is. Enrico Letta miniszterelnök ezzel kapcsolatban a kormány első száz napjának értékelésénél kiemelte, hogy az olaszoknak meg kell érteniük: az egyetlen lehetőség most az, hogy „félretegyék az ellentéteket és egyéb ellenérzéseket a stabilitás érdekében”. Letta szerint Olaszország „csak egy lépésre van az irányváltástól, és így a mai generációk által valaha megélt legdrámaibb és legsötétebb válságból való kilábalásból. Ehhez minden erőfeszítésre szükség van.”

A PDL minden követ megmozgat

A PDL politikusai mindent megpróbálnak megtenni, hogy megmentsék pártjuk első emberét. A szervezeten belül minden lehetőséget számba vettek Berlusconi ítéletének enyhítésére vagy megsemmisítésére. Az egyik, hogy az olasz alkotmány értelmében a köztársasági elnök módosíthatja a kiszabott büntetéseket, vagyis például letöltendő börtönbüntetés helyett pénzbüntetésre változtathatja azokat. Erre volt már példa kevésbé súlyos bűncselekmények esetén. A másik lehetőség az lenne, hogy az államfő kegyelmet ad, ám Valerio Onida alkotmányjogász szerint ez csak akkor járható út, ha rendkívüli humanitárius okokra lehet hivatkozni. A harmadik lehetőség pedig az amnesztia, amelyhez azonban a parlament kétharmados többségének beleegyezése szükséges, ráadásul hat évnél kevesebb börtönbüntetésre még sohasem adtak kegyelmet az olasz köztársaság történetében.

A Lovagként (Il Cavaliere) is emlegetett Berlusconi ítéletének enyhítésében tehát kulcsszerepe lehet Giorgio Napolitano köztársasági elnöknek – ezt felismerve a PDL két vezető politikusa, Brunetta és Schifani felkeresték az államfőt annak érdekében, hogy az meghagyja Berlusconi politikai cselekvőképességét. Napolitano előzetesen úgy fogalmazott, hogy „figyelmesen megvizsgálja a felmerült kérdések valamennyi aspektusát, de a kormánynak tovább kell működnie különösebb felfordulások nélkül”. Az államfő a kegyelemmel kapcsolatban már korábban úgy nyilatkozott, hogy a bíróság iránti bizalom és tisztelet elsődleges fontosságú, mivel az „teljes függetlenséggel és pártatlansággal hoz ítéletet az alkotmányos elvek és a törvény szem előtt tartásával”. Ennek fényében a kegyelem Berlusconi számára esélytelennek látszott, így a két politikus leginkább a büntetés módosításáról, illetve Berlusconi politikai cselekvőképességének megtartásáról próbálta meggyőzni a köztársasági elnököt.

Amennyiben nem kap kegyelmet vagy nem módosítják a büntetését, nagy valószínűséggel elveszti parlamenti képviselői mandátumát, azonban ez nem egyértelmű. Ehhez ugyanis a szenátorok többségének jóváhagyása szükséges, ami komoly politikai vitákat szül a koalíciót alkotó pártok között. Mindeközben más büntetőeljárások is folyamatban vannak ellene, többek között kiskorú lány prostitúcióra való kényszerítése miatt.

Tüntetés és aláírásgyűjtés

A PDL az ítéletet követően tüntetést szervezett Berlusconi rezidenciája elé, ahol több száz híve gyűlt össze, hogy tiltakozzon az ítélet ellen. A tüntetésen maga a Lovag is felszólalt, ahol ártatlanságát hangoztatta.

A PDL taktikai lépése, hogy szeptembertől aláírásokat akar gyűjteni az amnesztia mellett, aminek révén megoldódna a túlzsúfolt börtönök problémája, és „mellékesen” Berlusconi bűncselekményének ténye és büntetése is semmissé válna. Ehhez összesen 50 ezer aláírást kell összegyűjteniük, és – amennyiben törvényjavaslat lesz belőle – a parlamentben kétharmados többség szükséges a megszavazásához.

Berlusconi kilátásai

A Lovagnak szeptember 15-ig van ideje gondolkodni a következő lépésen: akkor kell ugyanis választania, hogy börtön helyett házi őrizetbe megy, vagy közhasznú munkát végez. Addig azonban folynak majd a politikai tárgyalások és alkuk: Berlusconi egyik lehetősége, hogy politikai cselekvőképességének biztosításáért garantálja majd, hogy a PDL marad a kormánykoalícióban, s így stabilizálja a helyzetét.

A szenátus választásokkal és mentelmi joggal foglalkozó bizottsága úgy döntött: elnapolja következő ülését szeptember 9-re, és ad egy kis időt Berlusconinak, hogy védelemhez való jogát gyakorolhassa.

A dilemma: a kormányválság kockázata

Napolitano elnök komoly dilemma előtt áll: ha kegyelmet ad Berlusconinak, azzal saját hírnevét is kockáztatja. Ha azonban az ítéletet nem módosítja, akkor a kormánykoalíció második legnagyobb pártja elveszti a vezetőjét, vagyis koalíciós válság alakulhat ki. Olaszország számára ez ebben a kritikus gazdasági helyzetben nem lenne előnyös, a gazdasági javulás első jelei éppen most mutatkoztak meg, egy politikai válság esetén újabb szakadék jöhet. Ugyanakkor a Lovag ítéletének megsemmisítése vagy akár módosítása is különböző akadályokba ütközik. Ha valamelyik megoldás mégis járható útnak bizonyul, kérdés, hogy mennyire működőképes egy olyan koalíció, amelynek az egyik fontos szereplőjét jogerősen korábban már elítélték.

A köztársasági elnök egyelőre csak óvatosan fogalmazott, és nem lehet tudni, hogy hogyan dönt. Egy biztos: nem oszlatja fel a parlament két házát, amíg nem módosítják a választási törvényt. Ezt a Letta-kormány is célként tűzte ki, mivel enélkül egy újabb választás esetén megint csak nagykoalíció tudna kormányozni. Ha mégis a törvény módosítása nélkül kényszerülne az államfő feloszlatni a parlamentet, elképzelhető, hogy ő maga is lemondana.

A felek álláspontjai

A Berlusconi-ügy kapcsán minden párt más véleményen van. Enrico Letta miniszterelnök a kormány fennmaradása kapcsán úgy fogalmazott, hogy ha már nem tud tetteket véghezvinni a kabinet, „a legkevésbé sem fogja érdekelni, hogy még egy nappal meghosszabbítsa a kormány életét”. Pártjában több politikus is amellett érvelt, hogy Berlusconit el kell távolítani a politikából, és úgy nyilatkoztak, hogy a koalíciót fel kell bontani.

A Lovag által eddig vezetett PDL politikusai nincsenek egységes állásponton, közülük ugyanis van, aki még mindig azt szeretné elérni, hogy Berlusconi kegyelmet kapjon, a többség azonban az ítélet módosítását előnyösebb megoldásnak tartaná. A képviselőházban a párt frakcióját vezető Renato Brunetta politikai jelentőséget tulajdonít a volt kormányfő „csatájának”, amelyet „húsz évig tartó állhatatosság előzött meg”.

Esély az Öt Csillag Mozgalomnak?

Az Öt Csillag Mozgalmat (Movimento Cinque Stelle – M5S) vezető Beppe Grillo úgy értékelte a helyzetet, hogy Napolitano most „akarja vagy sem, egy olyan bukásra ítélt politikai helyzet egyetlen stabil támpontja, amely az ő beleegyezésével jött létre”. Szerinte Napolitano megpróbálta a politikai stabilitást elérni, és „azt gondolta, hogy egy nagykoalícióval elkerülhető az ország összeomlása. Azonban ezzel az ellenkező hatást érte el. Dupla kockázat volt, hogy maradt a posztján újabb hét évre (Napolitanót másodszorra nevezték ki köztársasági elnöknek 2013 áprilisában – a szerk.), és hogy elfogadott egy olyan kormányt, amely a több eljárásban is gyanúsított Berlusconitól függ, akit – már csak a statisztika alapján is – előbb-utóbb elítéltek volna.” A párt vezetője úgy nyilatkozott, hogy sem a Demokrata Párttal, sem a PDL-el nem akarna koalícióra lépni, mert őket teszi felelőssé „az olasz gazdasági, társadalmi és morális bomlásért”. Ugyanakkor egy újabb többségi kormány (vagyis amelyben adott esetben nem venne részt a PDL) csakis az Öt Csillag Mozgalom részvételével lenne lehetséges.

Az M5S-en belül felmerült annak lehetősége is, hogy támogatnák a Demokrata Pártot. Egyelőre azonban várakozó állásponton vannak, és figyelik a politikai mozgásokat. Remélik, hogy ha megbukik a kormány, ők is esélyt kapnak az új választásokon. A Letta-kormány programjában is szereplő, de eddig még nem megvalósított választási reformot neuralgikus pontnak tartják új választások esetén. Az is kérdés, hogy mit tennének, ha bizalmatlansági indítvány indulna a jelenlegi kormány ellen. Nem feltétlenül szavaznának bizalmatlanságot, hiszen ha marad a kormány, de a PDL kilép a koalícióból, talán az ő politikusaiknak is lenne esélyük a bekerülésre. Ha a kormány jobban hangsúlyozná a választási törvény reformjának programpontját – amely az M5S számára elsődleges fontosságú –, akkor a pártnak érdekében állhatna bizalmat szavazni a Letta-kormánynak.

Berlusconi utódja

A mostani fejlemények tükrében felmerült Berlusconi utódlásának kérdése is. Egyes vélemények szerint esélyes lenne a posztra legidősebb lánya, Marina Berlusconi, aki jelenleg a Fininvest pénzügyi vállalat vezetője. A pártban többen támogatnák őt, képességei mellett többek között azért is, mert az olasz politikában európai összehasonlításban kevés a női szereplő. Marina Berlusconi a napokban azonban cáfolta ezt a hírt, és úgy nyilatkozott, hogy „az ő helye a vállalatoknál van”. Egyes találgatások szerint azért lenne esélyes, hogy Berlusconit ő kövesse, mert így a név vonzaná a választókat – a párt ugyanis Berlusconi nélkül nagy valószínűséggel sokat veszítene támogatottságából.

Mi várható most? A folytatásból kiderül!

Lehetséges forgatókönyvek

Guglielmo Epifani, a Demokrata Párt titkára szerint a törvény tiszteletben tartása fontosabb a kormány stabilitásánál, vagy Berlusconi politikai cselekvőképességénél. Ha a pártja is ezen az állásponton lesz, ez azt jelentené, hogy nem szavaznak meg semmiféle enyhítést Berlusconi számára, így – más, hasonló álláspontot képviselő pártok hasonló szavazata miatt – a Lovag kikerülne a parlamentből, ami egyet jelentene letartóztatásával. Ezután viszont valószerűtlen, hogy a PDL hajlandó lenne együtt kormányozni a Demokrata Párttal, miután az megszavazta a párt vezetőjének letartóztatását. Ha ez megtörténne, új kormánynak kellene alakulnia, vagy új választásokat kellene kiírni. Ebben az esetben nem valószínű, hogy a PDL újra részt venne a koalícióban, azért is, mert a Lovag nélkül elképzelhető a párt szétesése is. Lehetséges egy olyan forgatókönyv például, hogy egy 2014 tavaszáig működő átmeneti kormány alakul, amelynek célja a választási törvény reformja, illetve más, aktuális kérdések megoldása.

Ugyanakkor a helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy a PDL-nek nem áll érdekében a jelenlegi kormány feloszlatása, ezzel ugyanis nagy valószínűséggel kiszorulnának a politikából, és nem lenne beleszólásuk olyan fontos döntések meghozatalába, mint a választási törvény módosítása.

Jelenleg a PDL-en belül az a kérdés, hogy el tudják-e képzelni a pártjuk jövőjét Berlusconi nélkül. Ha igen, az megmentheti a jelenlegi kormányt, de ha nem tudják szétválasztani a pártvezető jövőjét a pártétól, az kormányválsághoz vezethet. Ha ugyanis a PDL továbbra is a Lovag politikai cselekvőképességét követeli, a miniszterelnök olyan viták középpontjába kerülhet, amelyek akár a hitelvesztéséhez is vezethetnek – ezt elkerülendő inkább lemondana, és így a nagykoalíció szétesésének felelőssége a jobboldalt terhelné. Mindenesetre egyelőre az tűnik az első lépésnek, hogy a lehető leggyorsabban megpróbálják majd módosítani a választási törvényt, hogy az esetleges előrehozott választásokat már ez alapján bonyolítsák le.

Stabilitás versus kormányválság

Az olasz politikai helyzet, a Berlusconi ítélete által okozott dilemmák és különböző nézőpontok nem határolhatóak el tisztán az egyes politikai csoportok között. Még maga Napolitano számára sem egyértelmű, hogyan lehetne ezt a helyzetet a legjobban megoldani. Egyik oldalról ugyanis kormányválság fenyeget – ha a Lovag ítéletén nem módosítanak és így ki kell lépnie a politikai életből, a pártja vezető nélkül marad, ami a kormány instabilitásához vezethet. Másik oldalról viszont ha az ország gazdasági helyzete miatt különösen fontos politikai stabilitást tartják szem előtt, ahhoz Berlusconi ítéletén kell módosítani, ami vagy bizonyos vezető politikusok hitelének romlásához vezethet, vagy adott esetben precedens lehet későbbi hasonló helyzetekhez, és ráadásul még ebben az esetben is fennáll a kormány cselekvőképességének kérdése.