Strasbourg: Emberi jogot sért az angol tényleges életfogytiglan

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint a három angol gyilkosra kiszabott tényleges életfogytiglani szabadságvesztés sérti az elítéltek emberi jogait.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága július 9-én határozott a Vinter és társai v. Egyesült Királyság ügyben. Eszerint az Angliában elítélt három gyilkosra kiszabott tényleges életfogytiglani szabadságvesztés embertelen és megalázó bánásmódnak minősül, mivel az elítélteknek nincs esélyük a szabadulásra. A strasbourgi bíróság ítélete szerint a kérelmező Vinternek és két társának joga van ahhoz, hogy egy bizonyos idő elteltével felülvizsgálják ügyüket, illetve bizonyos esetben esélyük lehessen a szabadlábra helyezésre. A Bíróság azonban kiemelte, hogy ez nem egyenlő az azonnali szabadon bocsátás lehetőségével.

Az életfogytiglani szabadságvesztés Európában

Európában az életfogytiglani börtönbüntetést illetően az országok két alapvető csoportját különböztethetjük meg. Az egyik csoportba azok az országok sorolhatóak, amelyek büntetőjoga csak határozott tartamban kiszabható büntetést ismer: ilyen Portugália, Spanyolország, Norvégia, Horvátország és Szerbia. Ezen országok jogrendje a szabadságvesztés időtartamára felső korlátot határoz meg: Norvégiában maximum 21 év börtönre ítélhet a bíróság, míg ez Horvátországban nagyon súlyos eseteknél akár 50 év is lehet. Ezekben az esetekben is – eltérő feltételek mellett – lehetőség van az elítélt feltételes szabadlábra helyezésére.

A másik nagy csoportba azok az országok tartoznak, amelyek jogrendszere lehetőséget nyújt életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására bizonyos bűncselekmények esetében. Ide sorolható az európai országok többsége, a jelen esetben érintett Anglia és Wales mellett Magyarország is.

Az életfogytiglani büntetést ismerő országok szabályozásában is találhatóak eltérések. Az európai országok többsége lehetőséget nyújt az elítéltek számára, hogy büntetésük bizonyos részének letöltését követően felülvizsgálják ügyüket, s bizonyos feltételek mellett akár szabadon is bocsássák őket.

Némelyüknél létezik a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézménye is: ennek lényege, hogy az elítélt számára kizárt a szabadulás lehetősége. Ezt az intézményt több ország is ismeri, például ilyen az angol és walesi, illetve a hatályos magyar büntetőjog is.

Bizonyos országok pedig kizárólag a tényleges életfogytiglan intézményét ismerik, ahol legfeljebb kivételesen, kegyelem útján szabadulhatnak az ekképpen elítéltek. Ilyen Litvánia, Ciprus, Hollandia és Svédország jogrendszere.

(Az életfogytiglani szabadságvesztés európai gyakorlatáról bővebben Dr. Nagy Ferenc cikkében olvashat.)

Anglia és Wales

Az angol és walesi büntetőjogban a halálbüntetés eltörlése óta az életfogytig tartó szabadságvesztés a legsúlyosabb büntetés, tipikusan a gyilkosságot elkövetők esetében alkalmazzák. Az esetek többségében a per során eljáró bíró meghatároz egy minimális időtartamot, amelynek letöltését követően az elítéltet feltételesen szabadlábra helyezhetik. A legsúlyosabb esetekben azonban lehetőség van arra, hogy a bíró tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést szabjon ki.

2003-ig a belügyminiszter hatásköre volt, hogy – az eljáró bíró és a legfelsőbb bíróság elnöke (Lord Chief Justice) javaslata alapján – meghatározza a minimálisan letöltendő büntetés mértékét, vagy tényleges életfogytiglant szabjon ki. Szintén ő vizsgálhatta felül 25 év után a tényleges életfogytiglanra ítéltek ügyét. 2003 után ez a jogköre megszűnt, a korábban elítéltek a Felsőbírósághoz (High Court) fordulhattak felülvizsgálatért: a bíróság vagy minimális letöltendő büntetést határozott meg, vagy fenntartotta az eredeti tényleges életfogytiglant.

A jelenleg hatályos szabályok szerint egyedül az igazságügyi miniszter dönthet úgy, kizárólag maradandó egészségügyi okok – halálos betegség, súlyos rokkantság – miatt, hogy szabadon engedi az elítéltet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fentebbi szabályozás csak Angliára és Wales-re vonatkozik: Skóciában nincs tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, Észak-Írországban pedig az elítélteknek van lehetőségük a felülvizsgálatra.

Vinter és társai kontra Egyesült Királyság

A szóban forgó ügyet három tényleges életfogytiglanra ítélt gyilkos, Douglas Vinter, Jeremy Bamber és Peter Moore terjesztette az Emberi Jogok Európai Bírósága elé.

Douglas Vintert először 1996-ban egy kollégája megölése miatt ítélték életfogytiglanra, 10 év minimálisan letöltendő büntetéssel. 2005-ben szabadult feltételesen, ezt követően megházasodott. Egy kisebb ügy – közbotrány okozása – miatt 2007-ben ült újabb fél évet, majd 2008-ban felesége megölése miatt az angol bíróság tényleges életfogytiglanra ítélte.

Jeremy Bambert 1986-ban ítélték életfogytiglani szabadságvesztésre – szülei, nővére, és utóbbi két gyermekének előre kitervelt és szándékos meggyilkolása miatt. 1988-ban az akkori belügyminiszter tényleges életfogytiglani börtönbüntetést határozott meg Bamber részére. A férfi 2008-ban indítványozta a Felsőbíróságnál az ítélet felülvizsgálatát, azonban a bíróság fenntartotta az eredeti ítéletet. Bamber 2009-ben a Fellebbviteli Bírósághoz (Court of Appeal) fordult, amely elutasította az elítélt fellebbezését.

Az ügyet először az Emberi Jogok Európai Bíróságának hét főből álló Kamarája tárgyalta. A 2012 januárjában hozott döntés szerint a három elítéltre kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem számít embertelen és megalázó bánásmódnak, s így nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. pontját. A végszavazás során négy bíró szavazott az ítélet mellett, három bíró pedig ellene.

Ezt követően a három kérelmező a strasbourgi bíróság nagykamarájához fellebbezett, amely 2013 januárjában 16:1 arányban úgy döntött, hogy sérelem éri az egyezmény 3. pontját, mivel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt három angol férfi nem reménykedhet a szabadulásban, ugyanis a jelenlegi angol és walesi szabályozás szerint nincsen felülvizsgálati lehetőségük. Ez pedig embertelen és megalázó bánásmódnak teszi ki őket.

A nagykamara azonban kiemelte, hogy az ítélet nem egyenlő az azonnali szabadon bocsátás lehetőségével, mindössze azt szögezi le, hogy az életfogytiglani büntetésre ítélteknek is joguk kell, hogy legyen egy bizonyos letöltött idő után a szabadon bocsátás, vagy legalábbis a felülvizsgálat lehetőségéhez.

Jog és politika

Az Egyesült Királyságnak nincs lehetősége az ítélet ellen fellebbezni, viszont hat hónapja van arra, hogy reagáljon Strasbourg döntésére. Jogi szempontból a megoldás egyszerű: a brit kormány teheti ezt akár új miniszteri hatáskör létrehozásával, vagy a szabadlábra helyezési bizottság hatásköreinek kiterjesztésével.

Politikai szempontból viszont az Emberi Jogok Európai Bírósága olajat öntött a tűzre a Strasbourg és London közti vitában. David Cameron brit konzervatív miniszterelnök kijelentette, hogy „alapvetően nem ért egyet a bíróság döntésével”, valamint hozzátette, hogy ő maga „elkötelezett támogatója a tényleges életfogytiglan intézményének”. Chris Grayling brit igazságügyi miniszter pedig úgy nyilatkozott: a döntés megerősítette őt azon személyes meggyőződésében, hogy „valós változtatásokat vigyenek véghez a brit emberi jogi szabályozásban, és visszafogják az EJEB hatáskörét” Nagy-Britanniában.

A brit politikai szereplők egységesek a kérdésben: David Blunkett volt munkáspárti igazságügyi miniszter kijelentette, hogy 2003-ban a kormányuk éppen azért változtatott a jogszabályokon, hogy „az életfogytiglan tényleg életfogytiglant jelentsen, amikor a legsúlyosabb bűnöket elkövetőkről van szó”.

Bár a bíróság leszögezte: magának az életfogytiglani szabadságvesztésnek az intézményével nincsen problémája – mint azt a kamara döntése is mutatja –, de ez az eset tovább ront Strasbourg és London amúgy is feszült viszonyán. Az ügy újabb vitát indíthat el a bíróság és a Cameron-kormányzat között, amely súlyosabb lehet az olyan korábbi eseteknél, mint az elítélteknek biztosítandó szavazati jog, vagy Abu Qatada muszlim radikális pap kiadatása Jordániának.

Gömöri Roland

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »