Reményt kínál az EU a fiataloknak és vállalkozásoknak

David Cameron brit miniszterelnök borzolta kissé a kedélyeket az EU-csúcstalálkozó első napján, amely a fiatalokat sújtó munkanélküliség elleni harc és a kis- és középvállalkozások fokozott támogatásának jegyében telt el.

David Cameron brit miniszterelnök gondoskodott arról csütörtök délután, hogy egy előzetesen kissé álmosnak és eseményben nem dúskálónak ígérkező uniós csúcstalálkozó eleje ne csordogáljon unalmasan.

A brit vezető ugyanis az Európai Tanács ülésére érkezve azt jelezte, hogy Londonnak gondjai vannak azzal a megállapodással, amit a három uniós intézmény vezetői kötöttek csütörtök reggel a következő hétéves pénzügyi keretről (erről lásd külön a témáról szóló anyagunkat).

Hamar kiderült, hogy Cameron a brit visszatérítésre gondolt, ami egyes hírek szerint nem ugyanabban a formában maradt volna az állam- és kormányfők február eleji alkujához képest. Diplomaták később azt mondták, hogy a briteknek a költségvetésből járó visszatérítése a vidékfejlesztési büdzsé zsugorodása miatt csökken valamelyest. Egyes becslések szerint emiatt éves szinten 150-200 millió euróval csökkenhet a brit rebate 3,6 milliárd eurüs összege. A brit reklamáció azonban úgy tűnik hatással lett volna több más tagállam, így Franciaország, Olaszország és Spanyolország pozíciójára is.

A brit problémának azonban szemlátomást nagyobb volt a füstje mint a lángja. Az ülést követően Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke eloszlatta a költségvetési alku újranyitására vonatkozó kételyeket, hangsúlyozva, hogy a délelőtti megállapodást a keretköltségvetésről egytől-egyig minden ország vezetője jóváhagyta. Lényegében ezt erősítette meg sajtótájékoztatóján Francois Hollande francia államfő is.

Van Rompuy ugyanakkor részletek említése nélkül azt elismerte, hogy felmerült egy technikai probléma, ami „bizonyos országokat érint”, de hozzátette, hogy erre találnak megoldást.

Az Európai Tanács ülésének első napját máskülönben az ifjúsági munkanélküliség és a gazdaság finanszírozásának problémái uralták. A tagállamok és a Bizottság előzőleg a fiatalokat és a hitelhiányban szenvedő kis- és középvállalkozások megsegítését azonosította a legsürgősebben orvosolandó problémákként.

A vezetők elhatározták, hogy előrehozzák és felgyorsítják az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtását és két év alatt, 2014-ben és 2015-ben rendelkezésre bocsátják az uniós büdzséből azt a 6 milliárd eurót, amit azok az európai régiók kaphatnak, ahol a 16-25 éves korosztály munkanélkülisége meghaladja a 25 százalékot. A többéves keretköltségvetés rugalmassá tétele ugyanakkor Van Rompuy szerint azt jelenti, hogy a fel nem használt strukturális alapok javarészét is a fiatalok elhelyezkedésének megkönnyítésére fordíthatják majd, így a ténylegesen erre a célcsoportra fordított összegek magasabbak lehetnek. Az elnök mintegy 8 milliárd euróra becsülte az így várhatóan rendelkezésre álló plusz forrásokat.

Az EU27-ek egy új befektetési tervet is meghirdettek a kis- és középvállalkozások pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítésére. A kezdeményezésben elsősorban az Európai Beruházási Bank által kihelyezendő kedvezményes kamatozású hitelekre, illetve a bank által a kereskedelmi bankoknak nyújtandó kezességvállalásra számítanak, amely remények szerint megnyitja majd a pénzcsapokat különösen az euróövezet déli perifériáján.

Az EIB alaptőkéjét még tavaly 10 milliárd euróval megemelték, amitől 60 milliárd eurónyi hitel gazdaságba való kihelyezését remélték. A befektetési bank már elkezdte a program végrehajtását és eddig mintegy 150 milliárd euró értékben azonosított be új kölcsönnyújtási lehetőségeket. Az EIB 2013 és 2015 között 50 százalékkal kívánja növelni a hitelezést az Európai Unióban a korábbi évekhez képest.

A bank ezzel párhuzamosan olyan új pénzügyi eszközöket is ki kíván próbálni, amelyeket eddig még nem, és amelyeket más bankok sem mernek. Közben ugyanakkor arra is figyelnie kell, hogy fokozott kockázatvállalása miatt ne rontsák le kiváló hitelbesorolását, amelynek köszönhetően rendkívül kedvező áron tud pénzt felhajtani a piacokon és továbbadni azokat a cégeknek.