Forró témák az uniós csúcs napirendjén

A június 27-28-ai állam- és kormányfői csúcs keretein belül sor kerül a múlt héten nyilvánosságra hozott országspecifikus ajánlások jóváhagyására, de emellett terítéken lesz a növekedés és foglalkoztatás beindítása, különös tekintettel a fiatal munkanélküliségre. Továbbá napirenden van az unió bővülésének jövője is, mind a szerbek, a koszovóiak, mind a törökök ügyében előrelépés várható.

A tanácsi ajánlások magyar kritikái

A tagállamok által múlt hét pénteken kézhez kapott országspecifikus ajánlások politikai szintű elfogadására az európai tanácsi csúcs keretein belül fog sor kerülni, bár ezekre a végső szót majd a pénzügyi tanács mondja ki július elején. Magyarország hét pontba foglalt javaslatcsomagot kapott, amely több ponton is ütközött a magyar kormány elképzeléseivel.

Magyarország a szociális és foglalkoztatási, illetve a pénzügyi tanács ülésén már korábban csatolt egy politikai nyilatkozatot, amelyben az ajánlás több pontjával szemben fogalmazott meg kritikákat, mint például a közmunka dominanciájának csökkentése a foglalkoztatási intézkedések között, az energiaárak liberalizálása, vagy a magyar üzleti környezet javítása. Utóbbival kapcsolatban Győri Enikő, uniós ügyekért felelős államtitkár egy szerdai sajtóbeszélgetésen kifejtette: az a tény, hogy kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, egyértelműen bizonyítja, hogy ezen a téren javulás figyelhető meg. A társasági adó kiszámíthatóságát, kiegyensúlyozottságát és stabilitását ért negatív uniós vélemény kapcsán pedig megjegyezte, hogy az adórendszer kialakítása nemzeti hatáskörbe tartozik.

De a legvitatottabb pont, amelyben a Tanács a független igazságszolgáltatás feletti aggályok felszámolására szólította fel az országot, és ami miatt az államtitkárasszony szerint akár a vétó is lehetséges lett volna, tegnap módosult. Az új szöveg szerint csupán a „függetlenség megerősítésére” van szükség. Ezzel kapcsolatban pedig már az Országgyűlés asztalán van a törvényjavaslat, amely hatmillió forintot különítene el erre a célra – hangsúlyozta Győri Enikő.

Középpontban a foglalkoztatás

A gazdasági növekedés beindításának fontos eleme a munkanélküliség csökkentése, legfőképpen a fiatalok körében. Ezért is született meg az ifjúsági garanciaprogram terve, amelynek megvalósításához 2014-2020-as költségvetésben hatmilliárd eurót különítettek el, ami a különböző pénzalapok által kerül majd kiosztásra. Ebből azok a régiók részesülhetnek, ahol a 25 év alatti fiatalok körében a munkanélküliségi ráta meghaladja a 25 százalékot. Magyarországon ez négy régiót (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld) érint, ez összesen 48 millió euró támogatást jelenthet az ország számára – mondta Győri Enikő.

Az uniós bővítés lehetőségei

Szerbiával legkésőbb 2014 januárjáig megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások, ha az állam- és kormányfők rábólintanak az Általános Ügyek Tanácsának javaslatára. Győri Enikő elmondta, hogy Magyarországnak érdeke, hogy a déli bővítés ezután is folytatódjon, hiszen véleménye szerint az uniós csatlakozás fontos átalakítási erő a Nyugat-Balkánon.

Koszovóval is megkezdődhetnek az egyeztetések az 1991-es magyar szerződéshez hasonló, társulási megállapodásról az elmúlt időszak pozitív fejleményeinek köszönhetően.

A törökök ügyében a tényleges egyeztetések csak ősszel kezdődnek meg, amennyiben elfogadják, hogy három éves szünet után új, a regionális politikát magában foglaló fejezetet nyissanak meg a tárgyalásokon. Ez a kompromisszumos döntés legfőképpen a német, osztrák és holland tiltakozás miatt született, hiszen Angela Merkel még mindig egyfajta „privilegizált partnerséget” támogatna az ország tekintetében.

A hétéves keretköltségvetés körüli bizonytalanságok

Bár az állam- és kormányfők már februárban rábólintottak a 2014 és 2020 közötti időszak pénzügyi perspektívájára, az uniós döntéshozatali mechanizmus értelmében az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges annak érvényességéhez. A Tanács és a Parlament közötti tárgyalások már lezárultak, de a végső megállapodást még bizonytalanság övezi, hovatovább egyelőre a pártok álláspontjai között is eltérés tapasztalható.

Az uniós csúcsot megelőzően az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnöke, illetve a soros elnökség vezetője egyeztet majd a kérdésben, de az sem kizárt, hogy a kérdés az állam- és kormányfői értekezletre is felkerül.