Elbukta a Bizottság a franciák elleni hírközlési pert

Megdőlt az Európai Bíróságon az Európai Bizottságnak az a tézise, hogy a Franciaország által az elektronikus hírközlési szolgáltatókra kivetett különadó igazgatási díjnak minősül és így az engedélyezési irányelv hatálya alá tartozik. Az ugyancsak bírósági döntésre váró magyar távközlési adó számos jegyében emlékeztet a francia adóra.

Az Európai Bíróság csütörtökön Franciaországnak adott igazat az Európai Bizottsággal szemben egy, az elektronikus hírközlési szolgáltatókra kivetett különadó uniós joggal való összeegyeztethetőségéről folyó vitában.

Brüsszel évekkel ezelőtt az engedélyezési irányelv alapján kötelezettségszegési eljárást indított Párizs ellen, mert úgy találta, hogy az igazgatási díjakból származó bevételt kizárólag a nemzeti hírközlési szabályozó hatóság tevékenységének finanszírozására lehet felhasználni. Franciaország azonban más célra fordította a különadóból származó bevételeket.

Az Európai Bíróság azonban csütörtöki ítéletében kimondta, hogy az „engedélyezési” irányelvvel nem ellentétes sem az elektronikus hírközlési szolgáltatókra Franciaországban kivetett különadó, sem pedig a mobiltelefon–szolgáltatásokat terhelő máltai jövedéki adó.

A luxembourgi testület megállapította, hogy az engedélyezési irányelv nem korlátozza a tagállamoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását terhelő, nem igazgatási díjak kivetésére vonatkozó hatáskörét.

Az „engedélyezési” irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatókra igazgatási díjat vessenek ki az e szolgáltatások nyújtására vonatkozó felhatalmazási rendszer fenntartására, valamint a szám és rádiófrekvencia-használati jogok megadására hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóság tevékenységeinek finanszírozása céljából. E díjak kizárólag a szabályozó hatóság által az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára nyújtott igazgatási szolgáltatások tényleges költségeinek fedezésére szolgálnak.

A Bíróság emlékeztet rá, hogy Franciaországban az elektronikus hírközlési szolgáltatókra kivetett különadó terheli a felhasználók által a szolgáltatóknak az elektronikus hírközlési szolgáltatás díjazásaként fizetett előfizetési díjakat és egyéb összegeket.

A Bizottság szerint e különadó ellentétes az irányelvvel, mivel az olyan igazgatási díjat képez, amelyet a szolgáltató tevékenységéhez vagy forgalmához kapcsolódó tényezők alapján, és nem a felhatalmazási rendszer tényleges költségei függvényében vetnek ki. Ezenkívül a Bizottság úgy véli, hogy ezen adó – ellentétben az irányelv követelményeivel – nem a nemzeti szabályozó hatóság tevékenységeinek finanszírozására szolgál. A Bizottság – mivel úgy ítélte meg, hogy a különadó nincs összhangban az irányelvvel – kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a Bíróság előtt Franciaország ellen.

Csütörtöki ítéletében a Bíróság először is emlékeztet arra, hogy az irányelvben foglalt igazgatási díjak díjjellegűek, és kizárólag azt a célt szolgálhatják, hogy fedezzék az engedélyek kibocsátásával, intézésével, ellenőrzésével és az elektronikus hírközlésre vonatkozó általános felhatalmazási rendszer végrehajtásával kapcsolatos igazgatási költségeket. Következésképpen az olyan adó, amely tekintetében az adóztatandó tényállás az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacára való belépést lehetővé tevő általános felhatalmazási eljáráshoz kapcsolódik, az irányelv értelmében vett igazgatási díjnak minősül, és csak az abban meghatározott feltételek mellett vethető ki.

A Bíróság azonban megállapítja, hogy a szóban forgó adó esetében az adóztatandó tényállás nem kapcsolódik sem az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacára való belépést lehetővé tevő általános felhatalmazási eljáráshoz, sem pedig a rádiófrekvencia vagy számhasználati jogok megadásához. Ezen adó ugyanis a szolgáltató azon tevékenységével áll kapcsolatban, amely során az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt a franciaországi végfelhasználóknak.

A Bíróság kimondja, hogy a vitatott adót nem vetik ki minden, általános felhatalmazással, illetve rádiófrekvencia vagy számhasználati joggal rendelkező elektronikus hírközlési szolgáltatóra, hanem csak azokra az általános felhatalmazással rendelkező szolgáltatókra, amelyek az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacán már szolgáltatást nyújtanak a végfelhasználóknak. Az adót tehát nem az állandó felhatalmazással, illetve a rádiófrekvencia vagy számhasználati joggal rendelkezés puszta ténye alapján vetik ki, hanem az a szolgáltatónak a hírközlési szolgáltatások nyújtásában megvalósuló tevékenységéhez kapcsolódik.

Ilyen körülmények között a Bíróság kimondja, hogy a vitatott adó nem minősül az irányelv értelmében vett igazgatási díjnak, és így nem tartozik annak hatálya alá. Ezért a Bíróság elutasította a Bizottság keresetét.

A francia verdiktet nagy figyelem övezte Magyarországon is, amellyel szemben az Európai Bíróság hasonló okból, az engedélyezési irányelv vélt megsértése miatt indított eljárást a telekom adó miatt. A magyar és a francia, illetve egy még ítélethozatalig nem eljutott spanyol dosszié hasonlóságokat mutat, ami egyesek szerint növelheti az esélyét annak, hogy végül a magyar távközlési adót sem meszeli majd el az Európai Bizottság. Ugyanakkor korábban eléggé bizonyosnak tűnt, hogy a franciák és a spanyolok is veszíteni fognak. Akkoriban magyar részről a két adó közötti különbségekre helyezték a hangsúlyt, így nehéz megítélni, hogy végül is a Bíróság hasonló következtetésre jut-e majd.

A magyar távközlési adó elleni bizottsági beadványról értesülésünk szerint valamikor jövő tavasszal születhet csak döntés, az ügy tárgyalása pedig ősszel lesz.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »