Elutasította Crin Antonescu szenátusi elnök a magyar és a román alkotmányreform összehasonlítását.
„Szükséges volt az államfő, a parlament és a kormány hatásköreinek pontosítása, hogy megelőzzük az utóbbi évek megalázó tapasztalatainak megismétlődését” – mutatott rá a liberális politikus. Felidézte, Traian Băsescu államfő több ízben elutasította, hogy a parlamentben már kialakult többség jelöltjének adjon kormányalakítási megbízást; ilyesmit az új alkotmány már nem tesz lehetővé. Szűkíti azonban a különbizottság által tegnap megszavazott szövegtervezet az alkotmánybíróság hatáskörét: a taláros testület a jövőben nem vizsgálhatná a parlament által elfogadott határozatokat.
Szakértők szerint ennek nyomán a törvényhozás „szuperhatalommá” alakulhat, mivel kikerül az alkotmánybíróság ellenőrzése alól. Mint ismeretes, korábban a Velencei Bizottság a magyar kormánynak is azt rótta fel, hogy meg kívánja nyirbálni a budapesti taláros testület hatáskörét. Az Európa Tanács (ET) független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervének tagjai július elején érkeznek Bukarestbe megvitatni az alkotmánytervezetet.
A dokumentumot tegnap a módosítását előkészítő parlamenti bizottság egy tartózkodás mellett fogadta el, amely Máté Andrástól származott. Az RMDSZ frakcióvezetője azzal indokolta álláspontját, hogy – bár a bizottság több RMDSZ-javaslatot elfogadott – nem került be a tervezetbe sem a kisebbségi nyelvek elismerése regionális nyelvként, sem a hagyományos térségek különleges jogállásának lehetősége. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ ellenzi a közigazgatási régiók megalakítását, az alkotmánytervezetbe mégis bekerült ezek létrehozásának lehetősége. A pozitívumok közt említette, hogy a tervezet elismeri a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, lehetővé teszi számukra a nemzeti jelképek szabad használatát, valamint saját döntéshozó és végrehajtó testületek létrehozását az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel. A normakontrollnak alávetett tervezetről ősszel szavazhat a parlament.