Borús jelentés a kisebbségekről

Szlovákiában a nyelvhasználati jogok áttekinthetetlenek, a parlamenti képviselet nincs garantálva, azt pedig törvény tiltja, hogy megtudjuk, hány magyar vagy ruszin dolgozik például a rendőrségnél. Többek között ezekre a problémákra mutat rá az a jelentés, amelyet A. Nagy László nemrég lemondott kisebbségi kormánybiztos hivatala készített a hazai kisebbségek helyzetéről.

Késik a nemzeti kisebbségek 2012-es helyzetéről és jogairól készült kormányjelentés. Az anyagot a kisebbségi kormánybiztos készíti, és évente március 31-ig a kabinet elé terjeszti. A. Nagy László hivatala időre elkészítette a jelentést, amelynek első változata nemrég az Új Szó birtokába jutott. A kisebbségi kormánybizottság márciusi és májusi ülésének napirendjén szerepelt a jelentés megtárgyalása, viszont mindkét esetben lekerült róla az ülés kezdetén. A lap információi szerint a kormányhivatal vezetése átdolgozásra visszaadta a jelentést az azóta lemondott biztosnak, mert állítólag túlságosan bírálóan nyilatkozik az állami szervekről a kisebbségi jogok kapcsán. Hivatalosan az információkat az érintettek közül senki nem erősítette meg. A jelentés elmarasztalja az államot többek között amiatt, hogy nem garantálja a kisebbségek képviselőinek a törvényalkotás folyamatában és a végrehajtásban való jelenlétet, így az a mindenkori választásoktól válik függővé. A köz- és államigazgatás egyes területein (állami hivatalok, bíróságok, rendőrség) lehetetlen felmérni a kisebbségekhez tartozó alkalmazottak jelenlétét, figyelmeztet a jelentés.

„A szlovák jogrend ez esetben nem teszi lehetővé a nemzetiséget érintő adatok gyűjtését” – áll a 96 oldalas szövegben. Problémás a nyelvhasználati jogok betartása is, a jelentés szerint széttagoltak a vonatkozó törvények (összesen 23), a hivatalok egy része pedig nem teljesíti kötelességét.