Egyre erősebb a Csendes-óceáni Szövetség

Figyelemre méltó lendülettel halad előre a Csendes-óceáni Szövetség (Alianza del Pacífico – AdP) integrációja. A vámok lebontását és a közös kereskedelemfejlesztést célul kitűző szerveződés múlt héten tartotta hetedik csúcstalálkozóját, amelyen ígéretes fejleményekről számoltak be a tagországok vezetői. A jelenlegi soros elnök, Juan Manuel Santos kolumbiai elnök beszédében leszögezte: „valódi integrációt akarunk, konkrét eredményekkel”. Sikerességüket jelzi, hogy számos más – nem csupán térségbeli – állam jelezte a megfigyelői státuszra való igényét.

A Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru által 2011 áprilisában életre hívott Csendes-óceáni Szövetség (AdP) elsőre csak egy újabb latin-amerikai gazdasági integrációs kísérletnek tűnt a szabadkereskedelem jegyében, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy az AdP mitől lesz sikeresebb, mint például az Andoki Közösség (CAN), a Déli Közös Piac (Mercosur), a bolivári államok alkotta ALBA („Bolívari Szövetség a mi Amerikánkért”) vagy akár az egész amerikai kontinensre kiterjedő, eddig még meg nem valósult, az Egyesült Államok által propagált Összamerikai Szabadkereskedelmi Övezet (FTAA)?

Integráció az emberekért

A 210 millió lakossal bíró Csendes-óceáni Szövetség országai – amelyek a régió GDP-jének több mint egyharmadát termelik (az egy főre eső GDP átlagosan 10 011 dollár) és összkereskedelmének felét bonyolítják, valamint a Latin-Amerikába érkező külföldi közvetlen beruházások (FDI) 26 százalékát kapják, és ahol az átlagos munkanélküliség 7,1, míg az átlagos infláció csupán 2,7 százalék körül mozog – továbbra is jelentős problémát látnak a jövedelemegyenlőséget illetően. Az annak mérésére, illetve összehasonlítására leggyakrabban használt mutató, az ún. Gini-együttható átlagosan 0,51, ami viszonylag elég jelentős egyenlőtlenséget takar.

Ennek kiküszöbölését az AdP-országok jelentős külkereskedelem- és turizmusfejlesztéssel kívánják segíteni. Előbbi érdekében az országok egymás között szabadkereskedelmi egyezményeket kötöttek, amelyek legkésőbb július 1-jén hatályba lépnek, s leépítik a vámokat a termékek 90 százalékát illetően (a fennmaradó rész tekintetében hét év alatt vonják ki a vámokat), valamint enyhítik a nem vámjellegű korlátozásokat (mint például a növény- és állategészségügyi kötelezettségeket), továbbá mindezekkel párhuzamosan beruházás-védelmi megállapodásokat kötnek.

A Szövetségen kívüli külkereskedelemben is támogatják egymást a tagországok, főként Ázsia felé fordulva, hiszen fő exporttermékeik – így a kőolaj, bányászati cikkek, mezőgazdasági és feldolgozóipari termékek – iránt továbbra is nagy az ázsiai kereslet. A múlt héten tartott csúcstalálkozót követően kiadott közös sajtónyilatkozat szerint a négy ország közösen tart fenn nagykövetséget ezentúl az afrikai Ghánában és az ázsiai Szingapúrban is, valamint közös finanszírozási alapot hoznak létre a közös kereskedelem- és beruházás-fejlesztési promóciós tevékenység és a külföldi hálózatok bővítése érdekében.

Turizmus, infrastruktúra, kereskedelem

Az egymás közötti kereskedelem fellendítéséhez pedig további infrastrukturális beruházásokra van szükség, ugyanis a (spanyol, vagy angol hagyatékú, mind az utóbbi években főként kínai tőke segítségével bővülő) kereskedelmi útvonalak a régión kívüli kereskedelmet szolgálják. A tagállamok vezetői ezen kívül a telekommunikációs és a pénzügyi szolgáltatói szférában szeretnék kölcsönösen ösztönözni a beruházásokat.

A vízumkérdés tekintetében Peru a csúcs alkalmával jelentette be, hogy vízumkönnyítést ad a tagországok üzleti delegációinak és turistáinak egyaránt. Sőt, az ún. „Visa Alianza del Pacífico” keretében lehetővé teszik, hogy harmadik országok állampolgárai egy vízummal mind a négy országot felkereshessék.

A mexikói elnök, Enrique Peńa Nieto kiemelte a turizmust mint stratégiai szektort, amely a jövőben a helyi gazdaságfejlesztés motorjává fog válni a tagországokban. Az AdP közös turisztikai alapot is létrehoz, ugyancsak a nemzetközi promóció érdekében.

Nieto továbbá jelezte azt is, hogy országa legkésőbb 2014-ig csatlakozik a 2011 májusa óta működő MILA-hoz (Integrált Latin-amerikai Piac – Mercado Integrado Latinoamericano), amely jelenleg a chilei, kolumbiai és perui értéktőzsdéket fogja össze a tőkepiacok fejlődése érdekében.

KKV-k

A gazdaság motorjaiként tekintenek a kis- és középvállalkozásokra (kkv-ra) is, számukra tájékoztató expót rendeznek június 19-én Kolumbiában. A vezetők szerint az integráció egyik kiemelt célja, hogy előmozdítsák a kkv-k külkereskedelmi tevékenységét. Ennek alapját már lefektették: mind a négy ország számos szabadkereskedelmi megállapodást kötött, közöttük a legtöbbet Chile, amely 22 kereskedelmi egyezményével a világ 60 országának piacait éri el rendkívül kedvező feltételekkel.

A múlt héten Calíban rendezett csúcs volt az első olyan találkozó, amellyel párhuzamosan üzletember fórumot is szerveztek, amelyen 400 vezető latin-amerikai vállalat képviseltette magát. Köztük volt a világ második leggazdagabb embereként számon tartott Carlos Slim fia, Carlos Slim Dolmit is, aki szerepel a világ 100 legjelentősebb üzletemberéből álló listán, s főként apja telekommunikációs vállalkozásaiban érdekelt. Silm Dolmit szerint az AdP kiváló lehetőség arra, hogy a tagországok vállalkozói összefogjanak a beruházások, a munkahelyteremtés és az infrastruktúra-bővítés ösztönzése érdekében.

Mindenki klubtag szeretne lenni

Bár a térséget 2003 óta erős gazdasági átlagnövekedés, jelentős tőkebeáramlás, növekvő belső kereslet és a nyersanyagárak emelkedése miatt megugrott exportbevételek jellemzik, az AdP-tagállamai fel akarnak készülni a jelenleg kedvezőtlen világgazdasági helyzet esetleges további negatív hatásaival szemben, 2011-ben ezért döntöttek úgy, hogy közösen igyekszenek elérni a versenyképességük növelését és a fenntartható gazdasági növekedést, főként az áruk, szolgáltatások, a tőke és személyek szabad áramlásának biztosításán keresztül.

Az integráció sikereként is értékelhető, hogy egyre több ország folyamodik megfigyelő státuszért: korábban többek között például Kanada, Spanyolország, Uruguay, Panama is elnyerték azt. A múlt heti csúcstalálkozó alkalmával pedig Costa Rica, a Dominikai Köztársaság Ecuador, Franciaország, Honduras, (a Mercosur-ban továbbra is felfüggesztett tagsággal bíró) Paraguay, Portugália és Salvador is csatlakozhatott ebben a minőségben a Szövetséghez. Továbbá az Egyesült Államok, amely a Csendes-óceánközi Partnerség (TPP – Trans-Pacific Partnership) egyik legnagyobb elkötelezettje, szintén jelezte hasonló szándékát.

Ha a Csendes-óceáni Szövetség továbbra is ilyen hatékonyan hajtja végre integrációs terveit, komoly kereskedelmi partnerré – és emellett mintává is – válhat a világ valamennyi térsége számára.

Ezúton köszönjük a Mexikói Nagykövetségnek a Kitekintő.hu rendelkezésére bocsátott háttéranyagokat és fényképeket, amelyekkel hozzájárultak e cikk elkészítéséhez.