Az autonómia-modellekről vitáztak Dunaszerdahelyen

A Via Nova Ifjúsági Csoport dunaszerdahelyi szervezete nyilvános vitaestet rendezett az autonómia-modellekről Vass István politológus részvételével.

A Via Nova ICs (Új Út) tagjai fontosnak tartják, hogy a felgyorsult asszimiláció meggátolása érdekében a nyilvánosság bevonásával stratégia szülessen. A pénteki előadás az erre irányuló rendezvénysorozat első állomása volt. A fiatalok olyan előadásokat és beszélgetőesteket szeretnének szervezni, amelyek problémafelvetőek lesznek. Iván Péter, a Via Nova ICs dunaszerdahelyi szervezetének elnöke a Hírek.sk portálnak elmondta: alaptalanul démonizálták az autonómia fogalmát, amin most megpróbálnak változtatni. „Ez egy démonizált kifejezés, az emberek tartanak tőle, szinte nem is tudják igazán, mit jelent ez a szó. Viszont ha el van magyarázva, mik azok a gyakorlati előnyök, azok a jogok, amik ezzel járnak, azok a gazdasági, kulturális és személyi jogok, akkor az emberek ezt elfogadják és megértik” – fejtette ki.

Az est előadója, Vass István  politológus az Európában bevált autonómia-modelleket ismertette. Részletesen elemezte többek között  a katalán, a dél-tiroli és a finn autonómia-modelleket, amelyek megoldást jelentettek az asszimiláció problémájára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a katalán autonómia révén Spanyolországban az ország legelmaradottabb régiójából lett a leggazdagabb régió. Hasonló eredménnyel járt a dél-tiroli autonómia.

„A dél-tiroli példa azért jó, mert ott hasonló gondok voltak: az anyaországtól elszakított terület, nagyarányú kisebbség, az olasz állam egy nagyon elnyomó politikát folytatott. A vajdasági autonómia is talán jó példa, ott 23 nemzetiség tud együtt élni és megkapják az alapvető jogokat, a hivatalban tudnak intézkedni az anyanyelvükön“ – magyarázta Vass István.

A vitaest résztvevői egyetértettek abban, hogy az asszimiláció elleni fellépés részeként meg kell erősíteni a civil társadalmat. „Egy gazdasági beruházás szükségeltetik akár anyaországi támogatással és az anyaországnak mindenféle fórumon kell propagálnia, hogy igenis a kisebbségeknek itt autonómia jár, mert őshonosak. Megérdemlik, hogy kulturális, anyanyelvi jogaik legyenek és ebből kifejlődve, majd egy későbbi időpontban területi autonómia is lehetséges” – összegezte a pénteken levont következtetéseket a szakember, aki lényeges előrelépésnek tartja, hogy októbertől aláírásgyűjtés indul az Európai Unióban élő őshonos kisebbségek védelmét szolgáló uniós szabályozás elfogadásáért, ami egy teljesen új jogi helyzetet teremthet európai szinten.

„Semmilyen nemzetközi szerződésben kollektív kisebbségi jogokat nem ismertek még el, talán ez lehetne az első precedens. Itt, a Kárpát-medencében nem migránsokról beszélünk, a magyarság ezer éve jelen van. Vannak, akik hivatkoznak erre: bezzeg a franciák sem ismerik el a kisebbségeiket! Hát igen, ott is meg kellene különböztetni, ki a korzikai, aki már több száz éve Franciaország területén él, meg tényleg saját kultúrával rendelkezik, vagy ki az algériai, aki bevándorolt” – hangsúlyozta a politológus.

Vass István szerint fontos lenne, hogy a felvidéki magyarok önmaguk fogalmazzák meg, igényeiket, ami egy autonómia-tervezetben jelenhetne meg.