Zombor volt a Kárpát-medencei körút első állomása

A vajdasági Zomborban tartották meg hétfőn a 2013 a külhoni magyar kisiskolások éve című program Kárpát-medencei körútjának első napjának első rendezvényét.

Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága a Külhoni Kisiskolások Évévé nyilvánította 2013-at. Az anyaország illetékesei arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a határon túl élő magyarság soraiból minél több kisgyermeket magyar iskolába írassanak szüleik.

A Külhoni Kisiskolások Éve program keretein belül több egynapos képzésre kerül sor Vajdaság-szerte a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság támogatásával és a Magyar Nemzeti Tanács Közreműködésével.

Az első foglalkozást hétfőn tartották a zombori Testvériség-Egység Általános Iskolában.

A képzésen 95 kupuszinai, bezdáni, nemesmilticsi, doroszlói és zombori kisdiák, valamint óvodás vett részt. A foglalkozás keretében a gyerekek tudásbővítő játékos vetélkedőn vettek részt, amelynek során öt animátor közreműködésével a Csillagszemű juhász népmesét dolgozták fel, majd a Kolompos Együttes mesés keretbe foglalt játékokkal, tánccal, hangszerbemutatóval, és közös énekléssel zárta a programot.

Az eseményen megjelent Joó Horti Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács Közoktatási Bizottságának elnöke, valamint a projektumot koordináló Hajnal Virág.

Zomborból a horvátországi Vörösmartra folytatták útjukat az animátorok, az elkövetkezendő napokban Kórógyon, Zágrábban és a muravidéki Lendván szervezik meg a rendezvényt.

A külhoni magyar kisiskolások éve

projekt a tavaly indított külhoni magyar óvodák éve program folytatása. Célja, hogy minél több külhoni magyar szülő magyar anyanyelvi intézménybe írassa be gyermekét. A programot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága hirdette meg a Magyar Állandó Értekezlet 2012. évi plenáris ülésének zárónyilatkozatában rögzítettek szerint.

A program a Nemzetpolitikai Kutatóintézet háttérkutatásaira épül, megvalósítására a Bethlen Gábor Alapból 100 millió forint áll rendelkezésre, a szakmai koordinációt a nemzetpolitikai államtitkárság látja el.

A projekt pályázatokkal, közösségépítő és módszertani továbbképzésekkel, általános és régióspecifikus módszertani csomagokkal támogatja a külhoni pedagógusok munkáját, a kárpát-medencei körút keretében pedig helyszínenként több mint száz gyermekhez, pedagógusaikhoz és szüleikhez látogatnak el a program résztvevői – tájékoztatta az MTI-t Hajnal Virág programfelelős. Hozzátette: a projekt sikerét bizonyítja, hogy az idén meghirdetett pályázatokra többszörös volt a túljelentkezés.

A programkörút keretében kreatív anyanyelvi játékokban, ügyességi, kézműves és zenei-mozgásos játékokban tehetik próbára magukat a kisiskolások.

A magyarországi projekt jól illeszkedik a Magyar Nemzeti Tanács oktatásfejlesztési stratégiájának részeként korábban indított beiskolázási kampányhoz – mondta Joó Horti Lívia, az MNT Közoktatási Bizottságának elnöke az MTI-nek. A projekt olyan programokat, élményanyagot nyújt a szórványban élő szülőknek, pedagógusoknak, gyerekeknek, amely által valóban közösségi élményként tudják megélni a magyar nyelv, a magyar kultúra használatát és kiemelté tenni mindazt, ami magyar nyelven zajlik az iskolákban – tette hozzá.

A Vajdaságban évről-évre kevesebb gyermek születik, másrészt a vegyes házasságból született gyermekek sokszor a szerb oktatásban kötnek ki. Az egyik leginkább veszélyeztetett szórvány Nyugat-Bácska: Zomborban például idén eddig csupán három gyermek iratkozott be magyar iskolába, miközben több ezer magát magyarnak valló család él a városban – ismertette a helyzetet a vajdasági szakember.

Tavaly 1840 elsős indult magyar iskolába a Vajdaságban, elsőtől nyolcadikig összesen 15077 diák tanul magyarul és mintegy 7 ezer a magyar középiskolákban tanulók száma.

Az alig valamivel több mint 14 ezer fős horvátországi magyarságot még inkább fenyegeti az asszimiláció és a magyar iskolák elnéptelenedése: a 2011/2012-es tanévben 31 magyar elsős volt a négy iskolában, tavaly szeptemberben viszont már összesen csupán 16 elsős kezdett magyar osztályokban. Horvátországban magyar tannyelvű intézménybe – óvodától a középiskoláig – összesen 413 gyermek jár, további mintegy kilencszáz úgynevezett anyanyelvápolásként, heti néhány órában tanulja a magyart.

Varga Erna, a horvátországi magyar iskolák tanügyi főtanácsosa szerint az alacsony születési arány mellett a legfőbb gondot az okozza, hogy sok szülő úgy véli, gyermeke sikeresebb lesz, ha az állam nyelvén tanul. Az olyan projektek, mint a tavalyi külhoni óvodák éve és annak folytatásaként meghirdetett kisiskolások éve azért is fontosak, mert jelzés a szülők felé: az anyaországnak is fontos, hogy Horvátországban megmaradjanak a magyar tannyelvű iskolák – tette hozzá a szakember.

A kisiskolások programkörút kedden a szlavóniai Kórógyon, valamint a horvát fővárosban, Zágrábban, majd csütörtökön a muravidéki Lendván, Szlovéniában folyta