Mexikó: a Szenátus előtt a médiareform terve

A mexikói Képviselőház elfogadta a telekommunikációs reformtervet, amely a Szenátus elé került. Egyes szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy ezen a szinten néhány ponton változtatnak majd az eredeti dokumentumon. A telekommunikációs reformmal kapcsolatos információk egy részét a budapesti Mexikói Nagykövetség bocsátotta a Kitekintő rendelkezésére.

A mexikói Képviselőház hosszas vita és néhány változtatás után elfogadta az Enrique Peńa Nieto (EPN) elnök által benyújtott Telekommunikációs reformjavaslatot, amelyet az ország három fő politikai pártja, a PRI (Intézményes Forradalmi Párt) és az ellenzékben lévő PAN (Nemzeti Akció Pártja) valamint PRD (Demokratikus Forradalom Pártja) is támogattak a Mexikóért Paktum keretében. 414 képviselő szavazott igennel, 50 ellene voksolt és ketten tartózkodtak.

A reformterv a Szenátus elé került, azonban, a vizsgálati és jóváhagyási folyamat három hónapig is eltarthat.”Noha a Szenátusnak nincs behatárolva az ideje arra, hogy felülvizsgálja és adott esetben elfogadja a kezdeményezést, úgy számítom, hogy júniusra készülhetne el, ez egy gyors eljárás lenne, habár azt hiszem, hogy ki lesz téve bizonyos nyomásnak sőt, elképzelhető, hogy néhány ponton belenyúlnak.” – nyilatkozta Irene Levy az Observatel igazgatója.

Az eredeti reformterv három fő célt vázolt fel, amelyek a következők: 1. A szólás- és információszabadsághoz kapcsolódó jogok erősítése, valamint az információs és kommunikációs technológiához (ICT), úgy, mint a rádióadáshoz való szabadabb hozzáférés biztosítása. 2. A piaci verseny biztosítása. 3. Az infrastruktúra fejlesztése, amelynek eredményeképp a szolgáltatások olcsóbbakká válnak és javul a minőségük.

A reform kimondja két új szerv létrehozását is, amelyek a Szövetségi Gazdasági Verseny Bizottság (CFCE), valamint a Szövetségi Távközlési Hivatal (Ifetel), ezek alkotmányos, független intézmények lesznek, önálló költségvetéssel és vezetéssel. Hét megbízott dolgozik majd bennük, akiket egy kilenc éves ciklusra választanak, a Kormány jelöli ki őket, a Szenátus jóváhagyásával, és a jelölteket előzetesen a Mexikói Bank, a Nemzeti Oktatás Értékelési Hivatal, valamint a Nemzeti Statisztikai Hivatal vezetőiből álló bizottság értékeli. Az Ifetel feladata a műsorszolgáltatói engedélyek szabályozása, valamint a szolgáltatással kapcsolatos szabálytalanságok, monopol praktikák kinyomozása, és büntetése lesz. A CFCE pedig főként a versenyt korlátozó akadályok eltávolításáért lesz felelős. A vitás helyzetek rendezésével külön a gazdasági, rádió és távközlési versenyre szakosodott bíróságok foglalkoznak majd.

A Mexikóért Paktum keretein belül további kilenc vállalás teljesítését tűzték ki célul a pártok. Ezek között szerepel két új televízió csatorna, valamint egy non profit rádióadó létrehozása. A műsorszolgáltatói engedélyt azonban nem kaphatják meg olyan cégek, amelyek 12 vagy annál több megahertzet birtokolnak, ezáltal a Televisa és a TV Azteca kimarad ebből a versenyből, mivel a két társaság tulajdonában van összesen körülbelül az ország rádióállomásainak 79 százaléka. A reform megengedi a 100 százalékos külföldi befektetést a televízió csatorna esetében, és  49 százalékot a rádióadóknál.

A parlamenti vitán a „Must carry-must offer” nevű rendelkezés volt a legvitatottabb („must carry”: a közszolgálati televízió műsorát minden továbbközvetítő – üzembentartó, kábeles társaság – köteles ingyenesen a fogyasztóhoz eljuttatni, a „must offer” szerint pedig: a médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége, mivel eddig ezt nem szabályozták, a kábeles társaságok külön döntöttek arról, hogy közvetítik-e a közszolgálati televízió műsorát, míg a közszolgálati adók sem minden esetben bocsátották a kábeles társaságok rendelkezésére adásaikat. Az egyes szolgáltatók között már a múltban is több vita alakult ki emiatt. 2002-ben például a Televisa azzal vádolta az MVS Noticias-t, hogy engedély nélkül közvetíti a közszolgálati csatornáit.

„Telekrácia” vs. Demokrácia

Egy évvel ezelőtt az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített tanulmány szerint a távközlésben tapasztalható verseny hiánya évente 25. 800 millió dollárba kerül Mexikónak. Carlos Slimnek, a világ leggazdagabb emberének a tulajdonában álló América Móvil vállalat hatalma alatt tartja a vezetékes telefonvonalak 70 és a mobiltelefonok 75 százalékát. Emilio Azcárraga és Salinas Pliego vezette Televisa és TV Azteva televíziós társaságok együttesen a piac 92 százalékából részesednek.

Azcárraga twitteren üdvözölte a reform elfogadását, nagy kihívások és lehetőségek eljöveteleként értékelte. Carlos Slim is pozitívan reagált, sürgősnek és szükségesnek nevezte a kezdeményezést. Szakértők szerint a pozitív fogadtatás oka az, hogy a reform amennyit elvesz, annyit kedvez is a nagy társaságoknak, például hiába korlátozzák az América Móvil telefontársaság üzleteit, azonban lehetővé válik, hogy megjelenjen a televízió szektorban. A BGC-Excélsior által készített közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 81 százaléka ért egyet a reformmal, a jobb versenylehetőségek, az új csatornák megnyitása és a monopóliumok vége az, amit a válaszadók a legontosabbnak tartanak a tervezetből.

A mexikói távközlés legnagyobb problémájának a koncentrációt tartják. Ez a televízió területén a legszembetűnőbb. A Televisa összesen 257 állomással rendelkezik, a közszolgálati adás frekvenciájának 65 százalékát foglalja le. A kiterjedt hálózatnak köszönhetően a tévénézők 68 százaléka követi a társaság adóinak műsorait. A Televisa évi 53 ezer órányi műsort gyárt, amelynek mindössze 11 százalékát teszik ki a hírműsorok. A társaság tevékenysége persze nem csak a közszolgálati televízióra korlátozódik, mivel a Sky cégen keresztül a műholdas piac 95 százalékát birtokolja. 200 kábeltévé társaság van az országban a Televisa mivel tulajdonosa és részvényese a Cablevisión, Cablemás, TVI vállalatoknak, a piac 50 százalékát uralja. A versenytársának, bár sokkal inkább szövetségesének tekinthető TV Azteca 180 frekvenciával rendelkezik, a tévénézők 25 százalékát foglalja le, és 12 ezer órányi műsort gyárt évente.

A Televisa és a Tv Azteca hatalmát a PRI 70 éves egyeduralmához is hasonlítják, azonban a két vállalat az elmúlt tíz évben erősödött meg igazán, akkor amikor a PAN volt hatalmon. Az elmúlt évtizedben ugyanis a vitatott 2005-ös Televisa törvényen kívül nem tettek kísérletet a mexikói távközlés reformjára. A két társaság befolyása a politikára nyílvánvaló, az évek során több ügyben is kiderült, hogy részleges vagy hamis információkat közöltek. A legfrisebbek közül kiemelhető Florence Cassez ügye. A legfelsőbb bíróság 2013 elején azzal az indokkal helyezte szabadlábra a többek között szervezett bűnözés vádjával 60 év börtönre ítélt francia nőt, hogy alapvető jogait sértették meg akkor, amikor a letartóztatása előtt filmet forgattak vele a helyszínen, amelyet a Televisa élő adásként vetítette le, azonban később kiderült, hogy megrendezték.

A reform valódiságában jelenleg is kételkedő „YoSoy132” mozgalom a választási kampány véghajrájában a Televisa demokráciát korlátozó szerepe ellen tüntetett elsősorban. Enrique Peńa Nieto elnök népszerűségét is befolyásolja a tervezet, mivel a kampány során a legtöbb kritikát a Televisával való feltételezhető kapcsolata miatt kapta. Az összefonódásnak mindössze apró részlete, hogy Peńa felesége, Angélica Rivera színészi karrierjét a társaság által készített sorozatokban építette fel, Gaviota (ahogy sokan egy szerepe miatt becézik) az ország „primera damájaként” („First Lady”-jeként) sem tétlenkedik, kinevezték a mexikói családok jólétének fejlesztéséért felelős szervezet (DIF) élére.

A többi reform is bukhat

Luis Miguel González, az El Economista mexikói lap igazgatója két részre osztja a reformtervet. Véleménye szerint Mexikó telefonos és internetes infrastruktúrájának javítása nemzetközi nyomás hatására került bele a dokumentumba. A televíziózást érintő reformok viszont belpolitikai jellegűek, „a politikai osztály leszámolása a tévétársaságokkal, hogy megtudják, ki irányít” – mondta.

Véleménye szerint a Nemzeti Akció Pártja 12 év alatt nem tudta megtanulni, hogyan gyakorolja az állami hatalmat, az Intézményes Forradalmi Pártnak azonban ez a vérében van. González ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogyha a leendő médiatörvény felszínesnek bizonyul, akkor hiteltelenné válhat az év második felére tervezett energetikai és államháztartási reform is.