Az EU-ban marasztalná Brüsszel a kutatókat és diákokat

Feszesebb eljárási határidőkkel, részmunkaidős lehetőségekkel és az EU-n belüli mobilitást segítő intézkedésekkel könnyítené meg az Európai Bizottság az Unión kívüli diákok és kutatók EU-s tartózkodását, részben az ő érdekükben, részben pedig azért, mert Brüsszel szerint az európai gazdaságnak szüksége van rájuk.

2016-tól léphetnének hatályba azok a módosítások, amelyekkel az Európai Bizottság szeretné megkönnyíteni az Unión kívüli diákok és kutatók boldogulását az EU-ban, és általában a közösségbe jutását. A testület hétfőn fogadta el annak a két uniós irányelvnek a módosítási javaslatát, amely a harmadik országokból érkező diákok, és a kutatási céllal az EU-ba érkező szakemberek belépését és jogait szabályozza.

2011-ben körülbelül 220 ezer állampolgár érkezett az Európai Unión kívülről tanulási vagy kutatási célból, de vannak köztük olyanok is, akik fizetetlen képzés, vagy önkéntes szolgálat miatt jöttek az EU-ba. A belügyekért felelős uniós biztos szerint a legtöbbjük komoly nehézségekkel küzd(ött), és „itt lenni sokkal nehezebb, mint amilyen nehéznek kellene lennie”. Cecilia Malmström elmondta, fel kell számolni azokat az akadályokat, amelyek nehezítik az uniós boldogulást, vagy adott esetben el is tántorítják a fiatal tehetségeket, hogy az Európai Unióban kamatoztassák a tudásukat.

Az EU-biztos szerint az uniós állampolgársággal nem rendelkezők vízumkérelmét gyakran elutasítják bevándorlási indokokra hivatkozva, holott nagy szükség lenne a szaktudásukra, ráadásul sok esetben bizonyított, hogy az EU csak jól járna velük. Ugyancsak problémát jelent az, hogy az ilyen vízummal mégis rendelkezők nehezen tudnak a közösségen belül mozogni, azaz új lehetőségeket kihasználni más tagországokban.

Növeli a bizonytalanságot a Bizottság szerint az is, hogy sokaknak azonnal menniük kell, ahogy befejezték a kutatást vagy a tanulmányokat. Az ilyen célból az Európai Unióba utazók általában 3 hónapnál hosszabb időt töltenek a közösségben, a hagyományos, turistacélú vízumok, vagy beutazási engedélyek viszont általában három hónapra szólnak. A hosszabb távú tartózkodásnak már szigorúbb szabályai vannak, éppen ezeket enyhítené az Európai Bizottság, mégpedig négy ponton.

A tagországi hatóságoknak az új jogszabály szerint legfeljebb 60 nap alatt el kell bírálniuk a diákok, vagy kutatók vízum, vagy letelepedési engedély iránti kérelmét. Ez Brüsszel szerint célzottabbá és átláthatóbbá teszi majd az engedélyezési folyamatot, amire nagy szükség lenne, Cecilia Malmström szerint ugyanis gyakori, hogy túl hosszú határidőket határoznak meg a tagállamok, de az is előfordul, hogy nincs előre lefektetett határidő, így az eljárások a végtelenségig elhúzódnak, aminek az a következménye, hogy az illető már nem tud jönni, és nem tudja elkezdeni a tanulmányait, vagy a kutatásait.

Problémát okoz ráadásul az is, hogy nincsenek egységes szabályok a tagállamok között, és általános probléma, hogy a letelepedési engedély rövidebb időre szól, mint az illető ösztöndíja. Ezt próbálná meg a bizottsági javaslat egy szintre hozni.

A második problémakörben az EU az EU-n belüli mobilitást szeretné ösztönözni, emellett vonzóbbá tenné az uniós tartózkodást az érintetteknek. Gondot okoz általában, hogy az uniós szabályok rugalmatlanul kezelik az ösztöndíjasok családtagjainak lehetőségeit. A módosítással tehát a Bizottság szélesebb körű mobilitási jogokat adna a diákok és kutatók családtagjainak.

Brüsszel szeretné kezelni az ösztöndíjasok anyagi problémáit is, és lehetővé tenné, hogy a három hónapnál hosszabb ideig az EU-ban tartózkodó diákok legalább heti 20 órás munkát vállalhassanak a közösségben. Cecilia Malmström leszögezte, ettől függetlenül továbbra is munkavállalási engedélyre lesz szükségük az EU-n kívüli állampolgároknak, amiket a tagországoknak kell kiadniuk. A diákok és a kutatók az ösztöndíjuk lejárta utáni egy évig a közösségben maradhatnak – tartalmazza egyebek mellett a javaslat.

Az Európai Bizottság tervezete emellett nagyobb védelmet adna a bébiszitterként, önkéntesként, általános vagy középiskolai diákként, vagy gyakornokként az Európai Unióban lévőknek, akikre eddig nem vonatkozott szinte semmilyen uniós szabályozás.

Cecilia Malmström elmondta, szükség lenne EU-n kívüli diákokra és kutatókra, az Európai Unióban ugyanis több szakmában óriási hiányosságok mutatkoznak, amiket a jelek szerint nem lehet uniós munkaerőből csökkenteni.