Lenne pénz a nem euróbankok feltőkésítésére is

Egy, a bankok közvetett feltőkésítésére hivatott pénzügyi eszköz létrehozását javasolja az euróövezeten kívüli országok számára az a jelentés, amelyet múlt héten fogadott el az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottsága.

Az euróövezeten kívüli tagállamok pénzügyi támogatására hivatott “fizetési egyenlegjavító eszköz” (Balance of payments facility – BoP) rendelkezzen egy, a hitelintézetek közvetett újratőkésítésére irányuló mechanizmussal is – javasolja az a jelentés, amelyet múlt héten szavazott meg nagy többséggel az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottsága.

Danuta Hübner, lengyel néppárti képviselő jelentése az EP hozzájárulása ahhoz a 2012. júniusában előterjesztett jogalkotási javaslathoz, amelyben az Európai Bizottság az elvileg csak az eurózónán kívüli, finanszírozási problémákkal szembenéző országok által igénybe vehető “fizetési egyenlegjavító eszközt” igazítaná hozzá a változó körülményekhez.

“A mostani jelentés fontos ahhoz, hogy azonos játékszabályok és lehetőségek vonatkozzanak az eurózóna tagokra és a kívülálló országokra a pénzügyi támogatást illetően” – közölte Danuta Hübner a szavazást követően.

Az Európai Parlament a szabályok értelmében csak elutasíthatja vagy jóváhagyhatja a rendelet tervezetét, nincs lehetősége az abban foglaltak módosítására. Mindez azonban nem akadályozza meg a képviselőket abban, hogy a jelentésben saját javaslatokat tegyenek.

Miként a jelentés megállapítja, a pénzügyi válság alatt az európai döntéshozók előbb létrehozták az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF), majd később az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), mindkettőt az eurózónán belüli országok számára. Miközben az EFSF és az ESM új, pénzügyi támogatási elővigyázatossági mechanizmusokat teremtett, az eurózónán kívüli országoknak történő pénzügyi segítségnyújtás jelenleg érvényes szabályai nem tartottak lépést ezekkel a pénzügyi támogatási eszközökkel.

A jelenlegi rendelet felülvizsgálata a “fizetési mérlegre” vonatkozó bizottsági javaslat révén lehetőséget nyújt majd arra, hogy az eurózónán kívüli országoknak is hasonló pénzügyi eszközök álljanak a rendelkezésükre, ideértve az elővigyázatossági és emelt szintű hitelkeretet is.

A képviselők túl kockázatosnak tartanák, ha a meglévő “fizetési egyenlegjavító eszköz” részt vállalna az eurózónán kívüli bankok közvetlen feltőkésítésében, ugyanis ebben az esetben az uniós költségvetés jelenti a fedezetet. Ezért a jelentés egy közvetett feltőkésítési eszköz létesítését javasolja a BoP ernyője alatt, amelynek keretében a tagállamok kölcsönhöz juthatnának, amit aztán a rászoruló hitelintézetek feltőkésítésére fordítanának.

Ezt különösen annak fényében látja fontosnak a szakbizottság, hogy a szóban forgó országok többsége potenciálisan csatlakozhat a leendő egységes felügyeleti mechanizmushoz (SSM) és a csak az eurózóna-tagok számára hozzáférhető ESM híján egy pénzügyi alapra is szükségük lesz.

Hübner alternatívaként arra is lehetőséget lát, hogy a jövőben az ESM-ről szóló szerződés módosításával azoknak az eurózónán kívüli országoknak is hozzáférésük legyen az alaphoz a bankok közvetlen újratőkésítésére, amelyek az egységes felügyeleti mechanizmusban való részvételt választják. Ebben az esetben ezeknek a tagállamoknak a tőkehozzájárulása speciálisan az ESM bankfeltőkésítési eszközéhez történne. “Az ESM-ről szóló szerződés módosítása ugyanakkor nem lenne könnyű vállalkozás” – ismeri el a jelentés.

A képviselők azt az ötletet is továbbgondolásra érdemesnek nevezik, amelynek értelmében egy ESM “leányt” hoznának létre a bankok közvetlen újratőkésítése céljából. Ezzel csökkenteni lehetne azt a negatív hatást, amit a bankok feltőkésítésében való részvétel gyakorolhatna az ESM hitelbesorolására és hitelnyújtási képességére. Egy ilyen struktúrában az eurózónán kívüli országoknak is helyet kellene biztosítani – javasolják a parlament tagjai.

Hübner emellett azt is javasolja, hogy mihelyt megszűnik, az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus (EFSM) bennragadt, körülbelül 10 milliárd eurós keretét csatolják hozzá a “fizetési egyenlegjavító eszközben” elérhető 50 milliárd euróhoz, 60 milliárd euróra növelve ezzel annak tűzerejét.

A képviselők ugyanakkor nem támogatták azt az elképzelést, hogy a nem eurózóna-tagok részvételével egy kormányközi megállapodás keretében hozzanak létre egy új pénzügyi alapot, amibe a résztvevőknek kellene tőkét befizetniük.

A “fizetési egyenlegjavító eszközt” egy 2002-es tanácsi rendelet hozta létre, eredetileg 12 milliárd eurós hitelkerettel. 2009. májusában ezt a keretet 50 milliárd euróra emelték fel. Eddig összesen 13,4 milliárd eurós kölcsönt folyósítottak belőle Magyarországnak, Lettországnak és Romániának (plusz Románia kapott 1,4 milliárdot egy előpvigyázatossági hitelkeret formájában). A Bizottság 2012. júniusában tett javaslatot az eszköz frissítésére.

A Tanácsban még el sem kezdődtek a tárgyalások a javaslatról. Az EP a tervek szerint április 17-i plenáris ülésén szavaz a Hübner-jelentésről, a jóváhagyási eljárás keretében.