Dagad a botrány a ciprusi mentőcsomag miatt

Dagad a botrány a ciprusi pénzügyi mentőcsomag körül, amiért a kisbetétesek jog által védett megtakarításaihoz is hozzányúlnának. A felháborodás hatására nem kizárt, hogy a ciprusi parlament már kedden módosítani fog a szombaton elfogadott paramétereken.

Félő, hogy a szombat hajnalban elfogadott ciprusi pénzügyi mentőcsomag tovább növeli, akár euróövezeti szinten is a problémákat, miután a megállapodás Európa-szerte elbizonytalaníthatja a kisbetéteseket. Emlékezetes, hogy a ciprusi mentőcsomaghoz a válság kitörése óta először a bankbetéteseknek is hozzá kell járulniuk, és egyszeri illeték formájában azoknak a kisbetéteseknek is, akiknek a megtakarításait 100 ezer euró értékhatárig védik az uniós betétbiztosítási szabályok.

És bár szakértők szerint a bankbetétek állam által történő megadóztatásába jogilag nem lehet belekötni (1993-ban Olaszország is kivetett egyszeri illetéket a bankbetétekre), a lépés mégis kockázatosnak tűnik, mert a betétbiztosítás határ alatti megtakarításokat is érinti. A szombat hajnalban elfogadott terv értelmében 100 ezer euró fölött 9,9 százalékot, ezen értékhatár alatt pedig 6,75 százalékot vonnak le a ciprusi bankokban lévő betétekből.

Erre a megoldásra hivatalos magyarázat szerint azért van szükség, mert a ciprusi bankrendszerben elenyésző szerepet játszik a kötvénykibocsátás révén történő hitelezés, így szükségszerűen a betéteseket is a kasszához rendelik, hogy fizessenek.

A Bruegel gazdaságpolitikai think tank kutatója szerint a ciprusi mentőcsomag megalkotói két nagy hibát is elkövettek. Először is akkor, amikor a 100 ezer euró alatti megtakarításokra is kivetették a hálójukat. Ez elkerülhető lett volna, ha a 100 ezer euró feletti betéteket 9,9 helyett 13 százalékos adóval sújtották volna – vélekedett Darvas Zsolt a BruxInfónak. A másik szarvashiba, hogy a megállapodás még csak szót sem ejt az elsődleges hitelezőkről (többnyire magánbefektetőkről van szó), így az egész csomag azt a látszatot kelti, hogy a kisbetéteseknek áldozatot kell hozniuk, a nagybefektetők pedig, még ha kevesen is vannak, kibújhatnak az adó alól.

Éppen a felháborodás és a bankok megrohamozásának veszélye miatt megfigyelők szerint a következő órákban még változhat a csomag összetétele. Ez brüsszeli források szerint elsősorban a ciprusi parlament döntésén múlik, amely elvileg kiveheti a kisbetéteseket az adó hatálya alól, vagy csökkentheti a sarcot, természetesen minden esetben úgy, hogy az Eurócsoporttal kialkudott összegnek változatlannak kell maradnia.

A ciprusi parlament kedd délelőttre halasztotta a döntést, az Eurócsoport pedig hírek szerint hétfő délután telekonferenciát tartott, hogy megvitassa a fejleményeket.

Ciprusnak elvileg 17 milliárd euróra van szüksége a tönk szélére jutott bankrendszerének feltőkésítésére és az állam működtetésére. Ebből azonban csak 10 milliárd eurót voltak hajlandók biztosítani a nemzetközi hitelezők, attól tartva, hogy amennyiben mind a 17 milliárd eurót ők állják, az olyan mértékben (a GDP 150 százaléka körüli szintre) megnövelné a ciprusi államadósságot, hogy az képtelen lenne visszafizetni a tartozásokat és előbb-utóbb csődbe menne.

Ezért a 7 milliárd eurós különbséget olyan forrásokból kellett előteremteni, amelyek nem növelik tovább az államadósságot és nem az adófizetők pénzére támaszkodnak. Így került a képbe a betétek megadóztatása is, bár az még a Bruegel intézet kutatóját is meglepte, hogy az elvonás a 100 ezr euró alatti betéteket is érinti.

Jól értesült források elsősorban Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter kéznyomát látják a mentőcsomagon, aki állítólag pénteken leszögezte, hogy a maximum összeg, amit Ciprus kaphat, 10 milliárd euró lesz. Ezt követően nyilvánvalóvá vált, hogy a fennmaradó 7 milliárdot Ciprusnak kell valahogy előteremtenie. A 10 milliárd eurós összeg a szigetország GDP-jének 65 százaléka, míg a 17 milliárd közel állt volna az ország teljes éves GDP-jéhez.

Darvas Zsolt is egyetért azzal, hogy Ciprus esetében a nemzetközi hiteleken túl más források után is kellett nézni, hiszen a szigetországnak nagyon kicsi esélye lett volna arra, hogy vissza tudja fizetni a kölcsönöket. A helyzet szerinte abban különbözik a görögökétől, hogy mindez Athén esetében csak két év után vált egyértelművé, miután fokozatosan romlott a helyzet. Ciprus esetében viszont ez már most is látható. Az országnak ugyan lehetnek tartalékai, például 2019-ben kezdődhet az ország partjainál feltárt földgáz-készletek kereskedelmi hasznosítása, ám ezt ma még nem lehet biztosra venni.