Nem adják át a vasútat az EU-nak

A tagállamok többsége nem hajlandó átadni további hatásköröket a megerősítendő Európai Vasúti Ügynökségnek, sokkal inkább tagországi hatáskörben tartaná az európai vasúti szerelvények forgalmi és biztonsági engedélyeztetését. Brüsszel szerint csak így lehetne olcsó, gyors, akadályoktól mentes vasúti térséget építeni, a tagállamok szerint viszont egy központi hatóság nem tudná, hogy mire van szükség helyben.

Az uniós tagállamok túlnyomó része hallani sem akar arról, hogy komoly engedélyezési hatósági jogköröket adjanak át a tagállami felügyeletek a brüsszeli tervek szerint megerősítendő Európai Vasúti Ügynökségnek. Az uniós közlekedési miniszterek hétfőn vitatták meg első körben a teljes piacnyitás megteremtését célzó negyedik vasúti csomag egyik pillérét, a felszólaló tárcavezetők alapján azonban, ahogyan várni is lehetett, nem lelkesedtek Brüsszel központosítási terveiért.

Az Európai Bizottság által januárban benyújtott negyedik vasúti csomag befejezné a két évtizede megindult iparági piaci liberalizációt. A belföldi személyszállítási piac megnyitása és a szolgáltatók, valamint a pályakezelők tulajdonosi szétválasztása mellett a csomag előírná a jelenlegi engedélyeztetési folyamat egységesítését.

A tervezet szerint a jövőben nem a tagországokban működő vasúti hatóságok, hanem az európai uniós Európai Vasúti Ügynökség (ERA) kizárólagos joga lenne az EU-ban közlekedő vasúti szerelvények engedélyeztetése. Azaz, az uniós hatósághoz kellene fordulnia egy vasúti szolgáltatónak, hogy az egész EU-ra kiterjedő „forgalmi engedélyt”, valamint biztonsági tanúsítványt kapjon. Így egyablakos ügyintézéssel olcsóbban és gyorsabban intézhetnék a bürokratikus ügyeket a cégek, emellett könnyebben is léphetnének be a vasúti piacra az új szereplők.

Siim Kallas bizottsági alelnök szerint 10 év alatt 500 millió eurót spórolhatnának meg az egységes járműengedélyeztetésnek köszönhetően. Jelenleg 27 külön, eltérő szabályozással rendelkező piac műkdik egymás mellett, az ebből fakadó magas költségek teljesen versenyképtelenné teszik a vasúti ágazatot – vélte az EU-biztos.

A felszólaló miniszterek többsége viszont elutasította az egységes megközelítést. A tércavezetők szinte kivétel nélkül amellett érveltek, hogy az Európai Vasúti Ügynökségnek nem szabad akkora hatásköröket biztosítani, mint amekkorát az Európai Bizottság szeretne.

Néhány ország támogatta és kellőképpen ambiciózusnak nevezte a Bizottság tervezetét, több tagország viszont a status quo fenntartása mellett érvelt. Ők semmilyen kompetenciát nem hajlandók átadni egy uniós ügynökségnek, szerintük ugyanis a tagországok sokkal jobban tudják, hogy a sínükön mit lehet, és mit nem.

A Magyarország – és a legtöbb tagállam – által elfogadott kompromisszum szerint a nemzetközi vonalakon, tehát több ország hálózatán is közlekedő szerelvények megkaphatnák az ERA.-tól az egységes engedélyt, de a kizárólag beföldi vonalakon közlekedő vonatok engedélyezése esetén semmi értelme annak, hogy Brüsszelben hozzanak döntést.

Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár a BruxInfó kérdésére elmondta, Magyarország is szeretné megőrizni a nemzeti hatóságának jogköreit. „Nem tartunk még ott színvonalban, mint Németország” – mondta a politikus, illusztrálva a tagállamok közötti különbségeket, amelyek problémaként jelentkezhetnek az adminisztráció folytán. Kifejtette, hogy a belföldi közlekedés esetében elfogadhatatlan, hogy az ERA bármilyen hatósági szerepet kapjon. Szerinte „auditálási és ellenőrzési jogköre lehet az ERA-nak, de sem a belföldi, sem a nemzetközi járatok esetében nem kíván Magyarország felügyeleti hatásköröket átadni az uniós hatóságnak”.

Schváb Zoltán szerint lassítani kellene a folyamaton, hiszen az európai vasúti piac még nem érett meg az ilyen fokú hatáskör-átrendezésre. Ugyanígy nyilatkozott a hétfő délelőtti vitában a lengyel és a lett közlekedési miniszter is. Szerintük ilyen radikális lépések előtt a piaci résztvevőknek időre van szükségük a közös normák kialakításához., a hirtelen változtatások pedig aláásnák ennek gyümölcseit.

Általános kritika volt a javaslattal szemben az is, hogy az európai hatóság közbelépésének semmilyen hozzáadott értéke nem lenne, éppen ezért fölösleges is.

A legnagyobb vasúti piaccal rendelkező Németország közlekedési minisztere szerint az Európai Vasúti Ügynökségnek biztonsági ellenőrzési feladatokat kell adni. Németországban közel 300 olyab vasúttársaság működik, amely belföldön közlekedtet vonatokat. „Az ő esetükben nem szabad bekapcsolni a folyamatba az ERA-t” – mondta.

Franciaország szerint pedig az engedélyeztetési határidők és a költségek csökkentése elérhető, hogyha az ERA „az irányelvek őrévé válik anélkül, hogy a hatáskörét kibővítenénk” – jelentette ki a francia közlekedési miniszter.

Több ország is felvetette, hogy az uniós hatóságot koordináló, ellenőrző és információcserét végző felügyeletté kell alakítani, így a nemzeti hatóságok megőrizhetnék az engedélyezési jogkörüket, és sokkal testreszabottabb megoldásokat tudnának nyújtani olyan problémákra, amelyek csak egyes országok egyes régióira jellemző – fogalmazta meg javaslatát a portugál kormány képviselője.